A COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus hatása a vizsgált szervezetekre
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.03.02Kulcsszavak:
válságok, COVID-19, orosz-ukrán háború, szervezetekAbsztrakt
Az elmúlt három évben a világ működése annyit változott, mint a megelőző évtizedekben összesen. A piaci folyamatok, rendszerek megváltozását egyértelműen két meghatározó jelenség irányította: a COVID-19 okozta pandémiás válság és az orosz-ukrán konfliktus. E két világesemény alapvető normákat változtatott meg, amelyek hatására a szervezeteknek stratégiát kellett váltaniuk. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés: mit terveznek valójában a vizsgált szervezetek? Hogyan látják a válságot? Mi befolyásolja a reakciókat? A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a két válság kezdeti szakaszában, miként gondolkodtak a szervezetek, képesek voltak-e felmérni a várható hatásokat, megtudták-e tervezni a megfelelő intézkedéseket? A szerzők empirikus kutatásának eredményei alapján a mikrovállalkozások pesszimizmusukat hajlamosak az egész gazdaságra kivetíteni. Megállapították, hogy szolgáltatásaik kevésbé függenek az ellátási láncok sérülésmentességétől. Továbbá a háború által kiváltott különböző intézkedéseik összefüggésben voltak a korábbi külkapcsolataikkal.
Letöltések
Hivatkozások
Aashish, T. (2022). Economic impact of Russia – Ukraine war. International Journal of Innovative Research in Science, Engineering and Technology (IJIRSET), 11(4), 3345-3349. https://doi.org/10.15680/IJIRSET.2022.1104025|
Adams, P., Golin, T., & Rauh, M. (2020). Inequality in the impact of the coronavirusshock: evidence from real time surveys. Journal of Public Economics, 189, 104245. https://doi.org/10.1016/j.jpubeco.2020.104245
Allen, F., & Carletti, E. (2010). An overview of the crisis: Causes, consequences, and solutions. International Review of Finance, 2010(10), 1-26. https://doi.org/10.1111/j.1468-2443.2009.01103.x
Andrzej, S., & Mariusz, K. (2022). AR-AI tools as a response to high employee turnover and shortages in manufacturing during regular, pandemic, and war times. Sustainability, 14 (11), 1-17. https://doi.org/10.3390/su14116729
Bagó, J. (2020). Járvány és munka. Új Munkaügyi Szemle, 1(3), 14-25. Balios, D., Daskalakis, N., Eriotis, N., & Vasiliou, D. (2016). SMEs capital structure determinants during severe. Cogent Economics & Finance, 4, 1-11. https://doi.org/10.1080/23322039.2016.1145535
Balogh, G., Király, Zs., Kópházi, A., Kun, A., & Poór, J. (2020) A magyarországi országos KoronaHR kutatási projekt céljai, módszerei és első tapasztalatai. Új Munkaügyi Szemle, 1(4), 22-28. https://real.mtak.hu/154504/
Béresné, B., & Maklári, E. (2021). A COVID-19-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. International Journal of Engineering and Management Sciences, 6(4), 67-79. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.4.7
Bogár, L. (2003). Magyarország és a globalizáció. Osiris. Budhwar, P., & Cumming, D. (2020). New directions in management research and communication: lessons from the COVID-19 Pandemic. British Journal of Management 31(3), 441-443. https://doi.org/10.1111/1467-8551.12426
Carnevale, J., & Hatak, I. (2020). Employee adjustment and well-being in the era of COVID-19: Implications for human resource management. Journal of Business Research, 116, 183-187. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.05.037
Choudhry, T. (2010). World War II events and the Dow Jones industrial index. Journal of Banking & Finance, 34(5), 1022-1031. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2009.11.004
Czirfusz, M. (2021). A COVID–19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban. Területi Statisztika, 61(3), 320-336. https://doi.org/10.15196/TS610303
De Lange, M., & Wolbers, M. (2014). Youth labour market integration across Europe: the impact of cyclical, structural, and institutional characteristics. European Societies, 16(2), 194-212. https://doi.org/10.1080/14616696.2013.821621
Duarte, D., Matias, G., & Gulamhussen, A. (2018). Defaults in bank loans to SMEs during the financial crisis. Small Business Economics, 51(3), 591-608. https://doi.org/10.1007/s11187-017-9944-9
Ebru, O. (2022). The effects of the Russia – Ukraine war on global trade. Journal of International Trade, Logistics and Law, 8 (1), 141-146. http://jital.org/index.php/jital/article/view/277
Eichhorst, W., Marx, P., & Rinne, U. (2020). Manoeuvring through the crisis: labour market and social policies during the COVID-19 Pandemic. Inter Economics, 55(6), 375-380. https://doi.org/10.1007/s10272-020-0937-6
Estrada, R., Arturo, M., & Evangelos, K. (2022. 06. 06.). The trade suffocation and investment desgrowth in Europe from the Russian Military Aggression on Ukraine. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4129537
EU (2023a). Az Ukrajnából menekülők belépése a munkaerőpiacra. https://eu-solidarity-ukraine.ec.europa.eu/information-people-fleeing-war-ukraine/fleeingukraine-access-jobs_hu
EU (2023b). Bizottsági szolgálati munkadokumentum a 2023. évi országjelentés – Magyarország. Európai Bizottság. https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/2f4dd05e-fa36-11ed-a05c-01aa75ed71a1/language-hu
Euronews (2021. jan. 25). Súlyosabb a válság mint 2008 után volt. https://hu.euronews.com/2021/01/25/ilo-sulyosabb-a-valsag-mint-2008-utan-volt
Európai Bizottság (2020). EU’s next long-term budget & next generation EU. https://commission.europa.eu/system/files/2020-11/mff_factsheet_agreement_en_web_20.11.pdf
Európai Bizottság (2020. 03. 20). A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazására. Európai Bizottság. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0123&-from=EN
Európai Központi Bank (2022). The economic impact of Next Generation EU: A euro area perspective. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op291~18b-5f6e6a4.en.pdf
Európai Parlament (2020). The EU’s 2020 budget: Response to the coronavirus pandemic. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2020/649382/EPRS_BRI(2020) 649382_EN.pdf
Európai Parlament (2022). Monitoring the EU’s economic recovery: a premature halt to the recovery in a robust labour market. http://www.eprs.sso.ep.parl.union.eu/filerep/upload/EPRS_BRI(2022)739254_EN.pdf
Evangelos, V. (2022). Abnormal returns and anti-leverage effect in the time of Russo-Ukrainian war 2022: Evidence from oil, wheat and natural gas markets. Journal of Economic Studies, 50(5), 1063-1072. https://doi.org/10.1108/JES-04-2022-0235
Explainer (2020). Kurzarbeit: Germany’s scheme for avoiding unemployment. https://www.theguardian.com /world /2020/sep/24/kurzarbeit-ger manys-scheme-fo-avoiding-unemployment
Fabian, H. (2021). The case of sales in the automotive industry during the COVID-19 pandemic. Strategic Change, 30(2), 117-125. https://doi.org/10.1002/jsc.2395
Farrel, D., & Greig, F. (2016). Paychecks, paydays, and the online platform economy. Proceedings. Annual Conference on Taxation and Minutes of the Annual Meeting of the National Tax Association, 109, 1-40. https://www.jpmorganchase.com/institute/research/labor-markets/report-paychecks-paydays-and-the-online-platform-economy
Fazekas, K. (2021). Bevezetés. In K. Fazekas, I. Kónya, & J. Krekó (szerk.), Munkaerő-piaci Tükör (pp. 9-14). ELKH.
Fodor, P., Kiss, T., & Poór, J. (2010). A válság hatása a HR-re és a tudásmenedzsmentre négy kelet-európai ország szervezeteinek empirikus vizsgálata alapján. Vezetéstudomány, 41(10), 2-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.10.01
Fodor, P., Kiss, T., & Poór, J. (2011). Focus on the impact of the economic and financial crisis on the human resource function. Acta Polytechnica Hungarica, 41(10), 81-104.
Francis, J. (2020). Implications for supply chain management. Frontiers of Health Services Management, 37(1), 33-38. https://doi.org/10.1097/hap.0000000000000092
Friedman, T. (2005). The World is Flat: A Brief History of the Twenty-first Century. Farrar, Straus, and Giroux. Congress. Gov (2020). Coronavirus Aid, Relief, and Economic Security Act. https://www.congress.gov/bill/116th-congress/house-bill/748/text?q=%7B%-22search%22%3A%5B%22coronavirus+aid+relief+and+economic%22%5D%7D&r=2&s=1
Guarner, J. (2020). Three emerging coronaviruses in two decades, The story of SARS, MERS, and Now COVID- 19. American Journal of Clinical Pathology, 153(4), 420-421. https://doi.org/10.1093/ajcp/aqaa029
Hirst, G., Curtis, S., Nielsen, I., Smyth, R., & Xiao, N. (2021). Refugee recruitment and workplace integration: an opportunity for human resource management scholarship impact. Human Resource Management Journal, 33(4), 783-805. https://doi.org/10. 1111/1748-8583.12349
Ignits, G. (2021). A pandémiás válság munkaerőpiaci hatásairól, Statisztikai lehetőségek, kihívások és fókuszok a folyamatok számbavételére. Új Munkaügyi Szemle, 2(1), 31-45.
ILO (2021). ILO Monitor: COVID-19 and the world of work. https://reliefweb.int/report/world/ilo-monitorcovid-19-and-world-work-fourth-edition-endeitnoptvi?gad_source=1&gclid=CjwKCAiAlcyuBhBnEiwAOGZ2S4WAQPS6Ja5O9WnaInfLXHv2E9IFSRJ5ioT5eSyUdv91QsqZ5qAz5BoCt7MQAvD_BwE
ILO (2022). Multiple crises threaten the global labour market recovery. https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/---publ/documents/briefingnote/wcms_859255.pdf
IMF. (2021). The IMF’s Response to COVID-19. https://www.imf.org/en/About/FAQ/imf-response-to-covid-19
Impact assessment (2020). Coronavirus Job Retention Scheme. HM Revenue& Customs. Gov. UK.
Imran, Y., Ritesh, P., & Yaroyaya, I. (2022). The reaction of G20+ stock markets to the Russia-Ukraine conflict „black-swan” event: evidence from event study approach. Journal of Behavioral and Experimental Finance, 35, 100723. https://doi.org/10.1016/j.jbef.2022.100723
Karácsony, P., & Pásztó, V. (2021). Az Európai Unió munkaerőpiaci helyzetének elemzése a koronavírus-válság idején. Európai Tükör, 2, 101-115. https://doi.org/10.32559/et.2021.2.6
Kocziszky, G., Benedek, J., & Szendi, D. (2018). The impact of the 2008 financial crisis on household income and wealth in Visegrad countries. Regional Statistics, 8(1), 141-167. https://doi.org/10.15196/RS080102
KSH (2022). Munkaerőpiaci folyamatok, 2022. II. negyedév. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/munkaeropiaci-folyamatok-2022-ii-negyedev/index.html
László, Gy. (2022). A magyar foglalkoztatáspolitika 30 éve: 1990-2020 Dokumentumok, politikák és stratégiák, adatsorok. Pécsi Tudományegyetem. https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34432
Lisboa, I. (2017). Capital structure of exporter SMEs during the financial crisis: Evidence from Portugal. Portuguese Journal of Management Studies, 22(1), 25-49.
Mihály, M. (2022). Így forgatja fel a hazai munkaerőpiacot az ukrajnai menekültek tömeges érkezése. HrPower. https://www.hrpwr.hu/cikk/igy-forgatja-fel-a-hazai-munkaeropiacot-az-ukrajnai-menekultek-tomeges-erkezese
Molnár, T., & Dániel, Z. (2022). Válságok a hazai munkaerő- piacon – regionális aspektusból. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(1), 48-57. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.4
OECD (2021). The territorial impact of COVID-19: Managing the crisis and recovery across levels of government. https://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/the-territorial-impact-of-covid-19-managing-the-crisis-and-recovery-across-levels-of-government-a2c6abaf/
Olexandr, S., Valerii, M., & Roman, S. (2021). Labour migration from ukraine under the global economic turbulence. Baltic Journal of Economic Studies, 7(2), 240-249. https://doi.org/10.30525/2256-0742/2021-7-2-240-249
Onar, T.K., & Eshraghi, A. (2022). Corporate decisions in times of war: Evidence from the Russia-Ukraine conflict. Finance Research Letters, 48, 102920. https://doi.org/10.1016/j.frl.2022.102920
Pesole, A., Urzi, C., Frnandez, E.M., Biagi, F., & González, I.V. (2018). Platform Workers in Europe. Publications Office of the European Union. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC112157
Piguet, E. (2021). The ‘refugee crisis’ in Europe: Shortening distances, containment and asymmetry of rights—a tentative interpretation of the 2015–16 events. Journal of Refugee Studies, 34(1), 1577-1594. https://doi.org/10.1093/jrs/feaa015
Pirohov, B., & Kiss, Z. (2020). A munkaerőpiaci szereplők által tapasztalt foglalkoztatási kihívások a koronavírus- járvány idején. Opus et Educatio, 7(4), 402- 409. https://doi.org/10.3311/ope.408
Rapkay, B., Illés, S., & Stárics, R. (2013). A helyi gazdaságfejlesztés egyes gondolati előzményei és következményei. Földrajzi Közlemények, 137(1), 28-39.
Rigobon, R., & Sack, B. (2005). The effects of war risk on US financial markets. Journal of Banking & Finance, 29(7), 1769-1789. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2004.06.040
Syed, Z., & Syed, S. (2016). The polarization impact of the crisis on the Eurozone labour markets: a hierarchical cluster analysis. Applied Economics Letters, 24(7), 472-476. https://doi.org/:10.1080/13504851.2016.1203055
Századvég. (2021). Makrogazdasági, költségvetési helyzetkép 2020-ról. https://www.parlament.hu/documents/126660/39139635/Makrogazdas%C3%A1gi_elemz%C3%A9s_Sz%C3%A1zadv%C3%A9g_KT_2020.pdf/ea7b4f84-eaf2-226de732-ff658edccde8?t=1625132162246
Szentes, T. (2009). Ki és miért van válságban? Leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája. Napvilág Kiadó.
Thékes, I. (2020). A COVID-19 vírusjárvány miatti hazai távoktatás digitális megoldásainak elemzése. In G. Kozma (ed.), Fejezetek a COVID-19-es távoktatás digitális tapasztalataiból (pp. 7-17). Gerhardus Kiadó.
UNDP (2022). Ukraine war: $100 billion in infrastructure damage, and counting. https://news.un.org/en/story/2022/03/1114022
UNHCR (2022). Ukrajnai menekültválság. https://www.unhcr.org/hu/
Varga, J., & Csiszárik, Á.K. (2015). A gazdasági proaktivizmus hiánya a hazai gazdaságban és a válságkezelésben. In Vállalkozásfejlesztés a XXI. században V. (pp. 409-439). Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management.
Világbank (2020). Phase II: COVID-19 Crisis through a Migration Lens. https://www.knomad.org/sites/default/files/2020-10/Migration%20%26%20Development%20Brief%2033%20-%20October%202020.pdf
Yarovaya, L., Matkovsky, R., & Jalan, A. (2022). The COVID-19 black swan crisis: Reaction and recovery of various financial markets. Research in International Business and Finance, 59, 101521. https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2021.101521
Zádori, I., Nemeskéri, Z., & Szabó, S. (2020). Deglobalizáció vagy reglobalizáció? Munkaerőpiac a vírus előtt, alatt és után. Új Munkaügyi Szemle, 1(3), 2-13.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
