2002
Ebben a 2002-es cikkben Szerb László és Ulbert József a KKV-k növekedésének lehetőségeit, akadályait járja körbe - és már a kockázati tőkefinanszírozás kérdése is előtérbe kerül:
“Az 1990-es évek második felében megerősödő angyali - és a kockázati tőke megjelent a KKV-szektorban, leginkább az új gazdaság, a high-tech és az informatika, a telekommunikáció és az internet világában. Az intenzív fejlődési szakaszban a kockázati tőkések által rendelkezésre tartott, befektethető összegek azonban rendre meghaladták a ténylegesen finanszírozott projektek együttes értékét, ami azt jelenti, hogy az ide irányított kockázati tőke még az intenzív szakaszban sem talált megfelelő mennyiségben befektetési célpontokat.(...)
A valóság nagymértékű leegyszerűsítése lenne, ha a kockázati tőke visszafogott szerepét csak és kizárólag a nem megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokra vezetnénk vissza. Abban véleményünk szerint legalább ennyire meghatározó szerepet játszik a KKV-szektor tulajdonosainak tradicionális felfogása (Laky, 1998), ami ugyanazt a dilemmát erősíti, amit másoldalról korábban már levezettünk, hogy ti. az átlagosnál magasabb növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tulajdonos-menedzserei nem szívesen fogadják a külső forrásokat, még akkor sem, ha a növekedés piaci kényszerré válik. A kockázati tőkefinanszírozás további terjedését ezeken felül még az is akadályozza, hogy a hazai tőkepiac relatíve fejletlen, nincsenek meg a befektetésekből való zökkenőmentes „kiszállás” lehetőségei - a vizsgált időszakban elvétve találkozhatunk olyan kockázati tőkebefektetésekkel, amelyek a tőzsdén végződtek -, ami adott esetben további, pótlólagos bizonytalanságot eredményez.”
Szerb László - Ulbert József (2002): A kis- és közepes vállalkozások növekedési potenciáljának átalakulásáról. Vezetéstudomány, 33 (7-8). p. 36-46.
