A feldolgozóipari munkavállalók munkaerő-megtartása

Authors

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.06

Keywords:

employee retention, human resources management, engagement

Abstract

One of the biggest challenges of recent years was labor shortage. The world was severely disrupted by the global pandemic, changing the centres of employment. In this study, the authors examined the dimensions of employee retention before the pandemic, when labor shortages where aggravated by increasing labor turnover. A well-structured employee retention strategy plays a great role in the functionality of companies, while a wrongly managed one can lead to amplified employee turnover. The analysis of employee retaining strategies was selected as the main topic of this study by the authors. In their research, the main goal was to find out which means can lead to increased employee loyalty most effectively, and can serve as the foundation of an effective employee retaining strategy. The results of the research verified that loyalty can’t be increases solely by financial means, and the best results could come from improving working conditions, and the attitudes of leaders. To maintain employment, being respected, constructive atmosphere of the workplace, appropriate leadership style, and the stability of employment are the most important factors for workers.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biographies

Martin Gelencsér, University of Kaposvár

Associate

Orsolya Szigeti, University of Kaposvár

Associate Professor

Gábor Szabó-Szentgróti, University of Kaposvár

Associate Professor

References

Adams, J. S. (1965). Inequity in social exchange. New York: Academic Press.

Ahammad, M. F., Tarba, S. Y., Liu, Y., & Glaister, K. W. (2016). Knowledge transfer and cross-border acqui sition performance: The impact of cultural distance and employee retention. International Business Review, 25(1), 66-75. https://doi.org/10.1016/J.IBUSREV.2014.06.015

Ambler, T & Barrow, S. (1996): The employer brand. The Journal of Brand Management, 4, 185–206.

Arnold, E. (2005). Managing human resources to improve employee retention. The Health Care Manager, 24(2), 132–140. https://doi.org /10.1097/00126450 -200504000-00006

Berke, S. & Kőmüves, Z. (2016). Satisfaction, motivation and personality types by sales leaders in SME sector: a pilot study. In Pop, G., Csata, A., Fejér-Király, G., Kassay, J., Nagy, B., Zsarnóczky, M., & Pál, L. (Eds.), 14th Annual International Conference on Economics and Business: Challenges In The Carpathian Basin: Innovation and technology in the knowledge based economy (pp. 1-16). Csíkszereda, Románia: Sapientia Hungarian University of Transylvania.

Bertalan, P. & Boldizsár, B. (2015). Globális trendek és a HR. Acta Scientiarum Socialium, 44, 151-160. Retrieved from http://journal.ke.hu/index.php/asc/article/view/2161

Bode, C., Singh, J., & Rogan, M. (2015). Corporate Social Initiatives and Employee Retention. Organization Science, 26(6), 1702-1720. https://doi.org/10.1287/orsc.2015.1006

Canton, J. (2013). Global futures forecast 2013: The top trends that will shape the coming year. Intitute for Global Futures. Retrieved from https://pdfslide.net/business/global-futuresforecast-2013.html

Clark, A. & Oswald, A. (1996). Satisfaction and comparison income. Journal of Public Economics, 61(3), 359-381. https://doi.org/10.1016/0047-2727(95)01564-7

Covella, G., McCarthy, V., Kaifi, B., & Cocoran, D. (2017). Leadership’s role in employee retention. Business Management Dynamics, 7(5), 1-15.

Dajnoki, K. & Héder, M. (2017). „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány, 27. pp. 84-93. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2017.27.E.84

Das, B. L., & Baruah, M. (2013). Employee retention: A review of literature. Journal of Business and Management, 14(2), 8-16.

Eisenberger, R., Stinglhamber, F., Vandenberghe, C., Sucharski, I. L., & Rhoades, L. (2002). Perceived supervisor support: Contributions to perceived organizational support and employee retention. Journal of Applied Psychology, 87(3), 565–573. https://doi.org/10.1037/0021-9010.87.3.565

Elmore, T. (2014). How Generation Z Differs from Generation Y. Retrieved from http://growingleaders.com/blog/generation-z-differs-generation-y/.

Endrődi, M. (2006). A munkahelyi elégedettség és az azt befolyásoló tényezők. Humánpolitikai Szemle, 17(2), 9-20.

Ewen, R. (1967). Weighting components of job satisfaction. Journal of Applied Psychology, 51(1), 68-73. https://doi.org/10.1037/h0024243

Fábián, F. (2008). A motiváció és az ösztönzésmenedzsment. Magyar Grafika, 4., 77-79. Retrieved from http://epa.oszk.hu/00800/00892/00031/pdf/21.pdf

Farkas, F., Jarjabka, Á., Lóránd, B. & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány, 44(10) 12-23.

Greenberg, J. (1982). Approaching equity and avoiding inequity in groups and organizations. New York: Academic Press.

Gyökér, I. & Krajcsák, Z. (2009). Az alkalmazotti elégedettséget és elkötelezettséget befolyásoló tényezők vizsgálata. Vezetéstudomány, 39(11), 56-61.

Hárs, Á. (2016). Elvándorlás és bevándorlás Magyarországon a rendszerváltás után – nemzetközi összehasonlításban. In Blaskó, Zs., & Fazekas, K., (Eds.), Munkaerőpiaci tükör 2015 (pp. 39-53). Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet. Retrieved from http://econ.core.hu/file/download/mt_2015_hun/kozelkep_1.pdf

Héder, M., Szabó, Sz. & Dajnoki, K. (2018). Effect of Labour Market Changes on HR Functions. The Annals of the Faculty of Economics Subotica, 54(39), 123-138. https://doi.org/10.5937/AnEkSub1839123H

Hytter, A. (2007). Retention Strategies in France and Sweden. Irish Journal of Management, 28(1), 59-79.

Iaffaldo, M. T. & Muchinsky, P. M. (1985). Job satisfaction and job performance: A metaanalysis. Psychological Bulletin, 97(2), 251-273. https://doi.org/10.1037/0033-2909.97.2.251

Kajos, A. & Bálint, B. (2014). A marketingszemlélet és a HR találkozása: A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai. Vezetéstudomány, 45(6), 69-79.

Karakose, T., Kocabas, I., & Yesilyurt, H. (2014). A quantitative study of school administrator' work-life balance and job satisfaction in public schools. Pakistan Journal of Statistics, 30(6), 1231-1241.

Kaye, B., & Jordan-Evans, S. (2002). Retention tough in times. Training & Development, 56(1), 32-32.

Kelemen, T. & Krajcsák, Z. (2016). A dolgozói elkötelezettség szerepe a vállalati lean koncepció sikerében. TAYLOR, 23(3), 51-57. Retrieved from http://acta.bibl.u-szeged.hu/54977/1/taylor_2016_003_051-057.pdf

Kossivi, B., Xu, M. & Kalgora, B. (2016). Study on Determining Factors of Employee Retention. Open Journal of Social Sciences, 4(5), 261-268. https://doi.org/10.4236/jss.2016.45029

Kovács, K. (2009). Munkapiac, munkakörülmények és egészség. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.

Kozák, A. & Dajnoki, K. (2019). Dolgozói vélemények a munkaerő-megtartást célzó intézkedésekről.

TAYLOR, 11(2), 56-65. Retrieved from https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/21974.

Kozák, A. (2019). Szervezeti reakciók és alkalmazotti magatartás a munkaerőhiányos környezetben: összefoglaló gondolatok egy empirikus kutatás eredményeinek tükrében. Magyar Tudomány, 180(9), 1376-1385. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.9.12

Köllő, J., Nyírő, Z. & Tóth, I. J. (2017). Az alapvető hiányindikátorok alakulása. In Fazekas, K., & Köllő, J. (Eds.), Munkaerőpiaci tükör, 2016. Közelkép: Munkaerőhiány (pp. 63-72). Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet. p. 63-72

Krajcsák, Z. & Kozák, A. (2018). Az alkalmazottak erősödő alkupozíciója: Szervezeti alkalmazkodás az új munkaerő-piaci trendekhez. Marketing&Menedzsment, 52(2), 37-46.

KSH. (2018). Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.

KSH. (2019a). Munkaerőpiaci folyamatok, 2019. I. negyedév. Statisztikai Tükör. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.

KSH. (2019b). Népmozgalom, 2018. Statisztikai Tükör. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.

Kun, Á. (2010). Munkahelyi jóllét és elköteleződés. Munkaügyi Szemle, 54(2) p. 35.

Kyndt, E., Dochy, F., Michielsen, M., & Moeyaert, B. (2009). Employee retention: Organisational and personal perspectives. Vocations and Learning, 2(3), 195-215. https://doi.org/10.1007/s12186-009-9024-7

Lloyd, S. (2002). Branding from the inside out. Business Review Weekly, 24(10), 64–66.

Lynn, M. R. & Kelley, B. (1997). Effects of case management on the nursing context-perceived quality of care, work satisfaction, and control over practice. Journal of Nursing Scholarship, 29(3), 237-242.

McClelland, D. C., & Burnham, D. H. (2003). A hatalom nagy motiváló erő. Harvard Business Manager, 5(6), 50-59.

Meretei, B. (2017): Generációs különbségek a munkahelyen. Vezetéstudomány, 68(10), 10-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.02.

Mosley, R. (2009). Employer Brand. The Performance Driver No Business Can Ignore. A Shoulders of Giants Publication.

Nemes, F. & Szlávicz, Á. (2011). A vezetés szerepe a dolgozói elégedettség alakulásában. Vezetéstudomány, 42(9), 2-14.

Németh, A. (2012). A munkahelyi elégedettséget befolyásoló tényezők az egészségügyben. Acta Sana, 7(2), 46-48.

Nyírő, Zs. & Tóth, I. J. (2017). A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók. Budapest: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

Pagán-Castaño, E., Maseda-Moreno, A., & Santos-Rojo, C. (2019). Wellbeing in work environments. Journal of Business Research, 115(Jul), 469-474 https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.12.007

Page, K. (2005). Subjective wellbeing in the workplace (Unpublished honours thesis). Deakin University, Melbourne, Australia. Retrieved from http://www.acqol.com.au/uploads/theses/thesis-page-k.pdf

Plette, R. (1994). Az ember-gép-környezet rendszer szabályozásának zavarai. Ergonómia, 92(1).

Poór J., Juhász T., Hámori T., Karácsony P., Machova R., & Csapó I. (2018a). A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján. Metszetek, 8(4), 7-23. Retrived from http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201804_02.pdf

Poór J., Juhász T., Hazafi Z. Szakács G., Kovács Á. (2019). Az alkalmazottak fluktuációjának és munkaerőhiányának elemzése a közszférában egy országos empirikus kutatás tükrében. Opus et Educatio, 6(3), 310-324. https://doi.org/10.3311/ope.331

Poór. J., Magr. Kovács, Á., Kolbe, T. & Csapó, I. (2018b). Szakemberhiány és munkaerő-megtartás a kulcsmunkakörökben. Budapest: Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központ.

Rosta, J., Nylenna, M., & Aasland, O. G. (2009). Job satisfaction among hospital doctors in Norway and Germany. A comparative study on national samples. Scandinavian Journal of Public Health, 37(35), 503-508. https://doi.org/10.1177/1403494809106504

Sajtos L., & Mitev A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Siegrist, J. (1996). Adverse health effects of high effort – low reward conditions at work. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27-43. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.1.27

Singh, D. (2019). A literature review on employee retention with focus on recent trends. International Journal of Scientific Research in Science and Technology, 6(1), 425-431. https://doi.org/10.32628/IJSRST195463

Smith, P. C., Kendall, L. & Hulin, C. L. (1969). The measurement of satisfaction in work and retirement. Chicago: Rand McNally.

Spector, P. E. (1997). Job satisfaction: Application, assessment, causes, and consequences. Thousand Oaks: Sage.

Storey, J., Wright, P. M. & Ulrich, D. (2009). The Routledge Companion to Strategic Human Resource Management. London: Routledge. Szabó, A. (2016). A munkavállalói elkötelezettség növelésének hatása és lehetőségei. Opus et Educatio, 3(4), 439-450. http://dx.doi.org/10.3311/ope.41

Szentgróti, E. & Tapolczai, T. (2011). Main elements of strategic cooperation and alliances in Hungary. Regional and Business Studies, 3(1), 57-64. Retrieved from http://journal.ke.hu/index.php/rbs/article/view/438/939

Térjék, L. & Vánus, A. (2007). A munkakörnyezet munkavédelmi szempontú elégedettségvizsgálata Hajdú-Bihar megye néhány mezőgazdasági vállalatának dolgozóinál. AVA Nemzetközi Konferencia, Debrecen.

Tóth, I., Nagy, D. & Kónya, V. (2017). A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében. Budapest: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

Varga, J. & Cseh, B. (2019). A negyedik ipari forradalom egyes adózási és munkaerő-piaci hatásai. Controller Info, 7(1), 11-14. https://doi.org/10.24387/CI.2019.1.2

Warr, P. (1987). Work, Unemployment, and Mentalth. Oxford: Clarendon Press.

Downloads

Published

2020-09-08

How to Cite

Gelencsér, M., Szigeti, O., & Szabó-Szentgróti, G. (2020). A feldolgozóipari munkavállalók munkaerő-megtartása . Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 51(9), 67–79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.06

Issue

Section

Articles