Informális tudásmegosztás
A munkahelyi pletyka
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.07-08.08Kulcsszavak:
érintettségi index, informális tudásmegosztás, munkahelyi pletyka, személyes információ, regressziós modellAbsztrakt
A tudásmegosztás problémája a tudásmenedzsment-rendszerek kutatásának kezdeti fázisától számtalan vizsgálatnak adott teret. A tudásmegosztás eszközeinek sokszínűsége elsősorban a formális megosztási lehetőségek területén indukált kutatásokat, ugyanakkor kevesebb figyelem jut az informális tudásmegosztás módszereinek. A kutatás célja kideríteni, milyen mértékben jellemző az informális tudásmegosztás egy kevéssé kutatott formájának – nevezetesen a munkahelyi pletyka – használata szervezeti keretek között, és milyen hatásával kell számolni a szervezeti folyamatokban. A kutatás során a szerzők egy kiinduló modellt állítottak fel az informális tudás/információátadás folyamatának lekövetésére, melynek érvényességét teszteli a vizsgálat kvantitatív formában, kérdőíves lekérdezés segítségével, 310 válaszadó bevonásával. Az értékelés SPSS programmal (érintettségi index, regressziós modell) történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a pletyka minden esetben jelen van, különböző intenzitással, függetlenül a személyes és szervezeti jellemzőktől. Hatása negatív módon érinti a szervezeti kultúrát, a csapatmunkát, a dolgozói karriert. A hamis információk különösen a kommunikációt, a csapatmunkát és a szervezeti teljesítményt befolyásolják.
Letöltések
Hivatkozások
Azudin, N., Ismail, M.N. & Taherali, Z. (2009). Knowledge sharing among workers: a study on their contribution through informal communication in Cyberjaya. Malaysia, Knowledge Management & E-Learning: An International Journal, 1(2), 139-162. https://doi.org/10.34105/j.kmel.2009.01.011
Awazu, Y. (2004). Informal network players, knowledge integration, and competitive advantage. Journal of Knowledge Management, 8(3), 62-70. https://doi.org/10.1108/13673270410541042
Bárczi, G. & Országh, L. (2016). A magyar nyelv értelmező szótára (CD-ROM). Budapest: Arcanum Adatbázis Kft.
Baksa, M. & Báder, N. (2020). A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése. Vezetéstudomány, 51(1), 32-45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.03
Bencsik, A. (2015). Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bencsik, A. & Juhász, T. (2015). The Practice of Successful Mentoring in the Dimension of Hungarian Organizations. Science Journal of Business and Management, 3(2), 1-7. https://doi.org/10.11648/j.sjbm.s.2015030101.11
Bencsik, A. & Juhász, T. (2018). Tudásorientált szervezetek értékítélete a bizalom gazdasági hatásairól. Vezetéstudomány, 49(1), 30-39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.04
Bennett, J. (2014). The Healthy Workplace Model: Evidence-Based Tools for Resilience. Retrieved from https://organizationalwellness.com/blogs/blog/healthy_workplace_model
Boer, N. (2005). Knowledge Sharing within Organizations A situated and relational Perspective. ERIM Electronic Series Portal. Retrieved from http://hdl.handle.net/1765/1
Bresnen, M., Edelman, L., Newell, S., Scarbrougha, H. & Swana, J. (2003). Social practices and the management of knowledge in project environments. International Journal of Project Management, 21(3), 157-166. https://doi.org/10.1016/S0263-7863(02)00090-X
Csillag, S. Csizmadia, P. Hidegh, A. & Szászvári, K. (2020). A kicsi szép? Tanulás és fejlődés a kisvállalkozásokban. Vezetéstudomány, 51(1), 2-15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.01
Edvinsson, L. (2006). Aspects on the city as a knowledge tool. Journal of Knowledge Management, 10(5), 6-13. https://doi.org/10.1108/13673270610691134
Ellwardt, L., Steglich, Ch. & Wittek, R. (2012). The coevolution of gossip and friendship in work-place social networks. Social Networks, 34(4), 623–633. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2012.07.002
Ellwardt, L., Labianca, G. J. & Wittek, R. (2012). Who are the objects of positive and negative gossip at work? A social network perspective on workplace gossip. Social Networks, 34(2), 193-205. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2011.11.003
Ellwardt, L., Wittek, R. & Wielers, R. (2012). Talking About the Boss, Effects of Generalized and Interpersonal Trust on Workplace Gossip. Group & Organization Management, 37(4), 529-541. https://doi.org/10.1177/1059601112450607
Eraut, M. (2000). Non-formal learning and tacit knowledge in professional work. British Journal of Educational Psychology, 70(1), 113–136. https://doi.org/10.1348/000709900158001
Feinberg, M., Willer, R. & Schultz, M. (2014a). Gossip and Ostracism Promote Cooperation in Groups. Psychological Science, 25(3), 656-664. https://doi.org/10.1177/0956797613510184
Feinberg, M., Willer, R., Stellar, J.E. & Keltner, D. (2014b). Gossip and Ostracism Solve the Cooperation Problem. Psychological Science, 25(3), 1015-1030. https://doi.org/10.1037/a0026650
Feinberg, M. & Willer, R. (2010). The Good of Gossip? The Benefits of this Unlikely Prosocial Behavior. Berkeley: Department of Psychology University of California.
Ferris, G. R. & Judge, T. A. (1991). Personnel/human resources management: A political influence perspective. Journal of Management, 17(2), 447-488. https://doi.org/10.1177/014920639101700208
Georganta, K., Panagopoulou, E. & Montgomery, A. (2014). Talking behind their backs: Negative gossip and burnout in Hospitals. Burnout Research, 1(2), 76-81. https://doi.org/10.1016/j.burn.2014.07.003
Ives, W., Torrey, B. & Gordon, C. (2003). Knowledge Management: an emerging discipline with a long history. Journal of Knowledge Management, 1(1), 269–274. https://doi.org/10.1108/EUM0000000004582
Jaeger, M. E., Skelder, A. A., & Rosnow, R. L. (1998). Who’s up on the low down: Gossip in interpersonal relationships. In B. H. Spitzberg & W. R. Cupach (Eds.), The dark side of close relationships (pp. 103-117). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum.
Krauthammer (2012). Informal learning in organisations, An exploration. A research reportprovided by Krauthammer. Noordwijk, Netherland.
Krogh, G., Nonaka, I. & Nishiguchi, T. (2000). Knowledge Creation: A Source of Value. London: Palgrave Macmillan.
Kuo, Ch, Chang, K., Quinton, S., Lu, Ch., & Lee, I. (2015). Gossip in the workplace and the implications for HR management: a study of gossip and itsrelationship to employee cynicism, The International Journal of Human Resource Management, 26(18), 2288-2307, https://doi.org/10.1037/a002665010.1080/09585192.2014.985329
Leonardi, P.M. (2015). Ambient Awareness and Knowledge Acquisition: Using Social Media to Learn “Who Knows What” and “Who Knows Whom”. MIS Quarterly, 39(4), 747-762. https://doi.org/10.25300/MISQ/2015/39.4.1
Lorincová, S. (2018). Human resource and corporate culture: Gender-based differences in the assessment. Central European Journal of Labour Law and Personnel Management, 1(1), 28–45. https://doi.org/10.33382/cejllpm.2018.01.03
Millikin, J. W. & Johnson, S. M. (2008). Telling Tales. Journal of Family Psychotherapy, 11(1), 73-79. https://doi.org/10.1300/J085v11n01_05
Mindennapi Pszichológia (2018). A pletyka jótékony hatásai. Retrieved from http://mipszi.hu/hir/120503- pletyka-jotekony-hatasai
Nonaka, I. (1994). A dynamic theory of organizational knowledge creation. Organization Science, 5(1), 14-37. https://doi.org/10.1287/orsc.5.1.14
Novotna, M. & Volek, T. (2018). Efficiency of production factors in the EU. DETUROPE-The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 10(2), 147-168. Retrieved from http://www.deturope.eu/img/upload/content_60007194.pdf
Nunes, M.B., Annansingh, F. & Eaglestone, B. (2006). Knowledge management issues in knowledge-intensive SMEs. Journal of Documentation, 62(1), 101-119. https://doi.org/10.1108/00220410610642075
Obadovics, J. Gy. (2006). Matematika. Budapest: Scolar Kiadó.
Parker, C.B. (2014). Stanford research: Hidden benefits of gossip, ostracism. Stanford: Stanford Report.
Probst, G., Raub, S. & Romhardt, K. (2006). Wissen Managen Wie Unternehmen ihre wertvollste Ressource optimal nutzen. Wiesbaden: Gabler GmbH.
Reagans, R. & McEvily, B. (2003). Network Structure and Knowledge Transfer: The Effects of Cohesion and Range. Administrative Science Quarterly, 48(2), 240-267. https://doi.org/10.2307/3556658
Rosnow, R. L. (2001).: Rumor and gossip in interpersonal interaction. In R. M. Kowalski (Ed.), Behaving Badly (pp. 203-232). Washington, DC: American Psychological Association.
Rudnickia, K., De Backera, C. J. S. & Declerckb, C. (2019). The effects of celebrity gossip on trust are moderated by prosociality of the gossipers. Personality and Individual Differences, 143, 42-46. https://doi.org/10.1016/j.paid.2019.02.010
Sommerfeld, R.D., Krambeck, H.J., Semmann, D. & Milinski, M. (2007). Gossip as an alternative for direct observation in games of indirect reciprocity. PNAS, 104(44), 17435–17440. https://doi.org/10.1073/pnas.0704598104
Sturdy, A., Schwarz, M. & Spicer, A. (2006). Guess who's coming to dinner? Structures and uses of liminality in strategic management consultancy. Human Relations 59(7), 929-960. https://doi.org/10.1177/0018726706067597
Swap, W., Leonard, D.A., Shields, M. & Abrams, L. (2001). Using Mentoring and Storytelling to Transfer Knowledge in the Workplace. Journal of Management Information Systems, 18(1), 95-114.o. https://doi.org/10.1080/07421222.2001.11045668
Szvetelszky, Zs. (2017): Rejtett szervezetek – Az informális kommunikáció hatalma. Budapest: Typotex Elektronikus Kiadó Kft.
Szvetelszky, Zs. (2010). A pletyka pszichológiája (PhDdisszertáció). Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Taminiau, Y., Smit, W. & Lange, A. (2009). Innovation in Management Consulting Firms through Informal Knowledge Sharing. Journal of Knowledge Management, 13(1), 42–55. https://doi.org/10.1108/13673270910931152
Tassiello, V., Lombardi, S. & Costabile, M. (2018). Are we truly wicked when gossiping at work? The role of valence, interpersonal closeness and social awareness. Journal of Business Research, 84(3), 141-149. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.11.013
Thibaut, J. W., & Kelley, H. H. (1959). The social psychology of groups. New York: John Wiley & Sons.
Truran, W. R. (1998). Pathways for knowledge: How companies learn through people. Engineering Management Journal, 10(4), 15-20. https://doi.org/10.1080/10429247.1998.11415003
Vajda, P. (2007). Dealing with workplace gossip. Retrieved from https://www.management-issues.com/opinion/4402/dealing-with-workplace-gossip/
Volek, T. & Novotna, M. (2016). Labour productivity as a factor of sector competitiveness. In The 10th International Days of Statistics and Economics (pp. 1997-2006). Sept. 8-10., Prague. 1997-2006. Retrieved from https://pdfs.semanticscholar.org/0f17/a52025f4fb042c5c29a313b820a0cb922815.pdf
Wabwezi, A. (2011). The role of knowledge sharing in fostering innovation in higher education: a case study of Tallinn University (Master thesis). Høgskolen i Oslo. Retrieved from http://hdl.handle.net/10642/988
Werr, A. & Stjernberg, T. (2003). Exploring management consulting firms as knowledge systems. Organization Studies, 24(6), 881-908. https://doi.org/10.1177/0170840603024006004
Wilkie, D. (2019). Workplace Gossip: What Crosses the Line? Society for Human Resource Management. Retrieved from https://www.shrm.org/resourcesandtools/hr-topics/employee-relations/pages/office-gossip-policies.aspx
Yakel, E. (2000): Knowledge Management: The Artchivist’s and Records Manager’s Perspective. Information Management Journal, 37(3), 24.
Yi, J. (2015). A Measure of Knowledge Sharing Behavior: Scale Development and Validation. Knowledge Management Research & Practice, 7(1), 65-81. https://doi.org/10.1057/kmrp.2008.36
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
