Vezetői felkészültség felmérése a digitális kor kihívásaira

Nemzetközi összehasonlítás

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.08

Kulcsszavak:

digitalizáció, Ipar 4.0, vezetés, menedzseri kompetenciák, KKV kontra multinacionális vállalat

Absztrakt

Az Ipar 4.0 és a digitalizáció napjaink legtöbbet emlegetett, jövőt befolyásoló versenyképességi tényezői. A tanulmány három nemzet iparvállalatainak felsővezetői véleményét mutatja be, feltárva elméleti és gyakorlati oldalról a kihívásokat. A legfontosabb kérdések: Milyen mélységben foglalkoznak a multinacionális cégek és a KKV-k a digitális jövőre való felkészüléssel? Hogyan készülnek a menedzserek a “smart” koncepcióváltásra? A tanulmány annak a kvalitatív kutatásnak az eredményeit mutatja be, mely 2018-2019-es évben zajlott 165 multinacionális vállalat és KKV felső vezetőjével. Az interjúk elemzése Atlas 8. program segítségével készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetők megtapasztalják a kihívásokat az online eszközök használata és a kommunikáció követelményein keresztül, látják és érzik a változásra történő felkészülés igényét, de a digitális stratégiaalkotás, az innováció és a mesterséges intelligencia összekapcsolása, a vezetői stílusváltás még várat magára.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Andrea Bencsik, Pannon Egyetem

Egyetemi tanár

Hivatkozások

Agee, J. (2009). Developing qualitative research questions: a reflective process. International Journal of Qualitative Studies in Education, 22(4), 431– 447. https://doi.org/10.1080/09518390902736512

Boesenberg, Ch. (2017a). Characteristics of Leadership 4.0 – What successful leaders do differently. Retrieved from http://www.oxfordleadership.com/leadership-4-0/

Boesenberg, Ch. (2017b). Leadership 4.0 in the Digital Age. Retrieved from http://www.oxfordleadership.com/leadership-4-0-in-the-digital-age/

Bowles, M. (2016). Leadership in the Digital Economy (Industry 4.0). Retrieved from https://www.researchgate.net/publication/308405209_Leadership_in_the_Digital_Economy_Industry_40

Bures, D., Weyns, M., Klein, R., & Haber, E. (2015). 1st International Workshop on Software Engineering for Smart Cyber-Physical Systems (SEsCPS 2015). In Proceedings - International Conference on Software Engineering, vol. 2 (pp. 1009-1010). Piscataway, NJ: IEEE Press.

Computerworld (2017). Ösztönzi az üzleti növekedést a digitális átalakulás https://computerworld.hu/uzlet/osztonzi-az-uzleti-novekedest-a-digitalis-atalakulas-228156.html

Demeter, K. (2020). A negyedik ipari forradalom gazdasági és menedzsmenthatásai. Vezetéstudomány, 51(6), 2-4. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.06.01

European Commission (2016). 2016 SBA Fact Sheet (Germany, Hungary, Slovakia).

Gilchrist, A. (2016). Industry 4.0: The Industrial Internet of Things. New York City: Apress.

Golafshani, N. (2003). Understanding Reliability and Validity in Qualitative Research. The Qualitative Report, 8(4), 597–606. https://doi.org/10.46743/2160-3715/2003.1870

Götz, M. & Jankowska, B. (2017). Clusters and Industry 4.0 – Do They Fit Together? European Planning Studies, 25(9), 1633–1653. https://doi.org/10.1080/09654313.2017.1327037

Hecklaua, F., Galeitzkea, M., Flachsa, S. & Kohlb, H. (2016). Holistic approach for human resource management in Industry 4.0. Procedia CIRP, 54(Oct), 1–6. https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.05.102

Herold, G. (2016). Leadership in the Fourth Industrial Revolution. https://executiveacademy.at/fileadmin_synced_assets/documents/White_Papers/Leadership-in-Fourth-Industrial-Revolution-Stan-ton-Chase.pdf

Hermann, M., Tobias, P. & Boris, O., (2015). Design Principles for Industrie 4.0 Scenarios: A Literature Review (Working Paper). Retrieved from https://www.snom.mb.tu-dortmund.de

Hess, T., Matt, C., Benlian, A., & Wiesböck, F. (2016). Options for Formulating a Digital Transformation Strategy. MIS Quarterly Executive, 15(2), 123-139.

Horváth, D. & Szabó, Zs. R. (2019). Driving forces and barriers of Industry 4.0: Do multinational and small and medium-sized companies have equal opportunities? Technological Forecasting & Social Change, 146(June), 119-132. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2019.05.021

Horvath & Partners (2016). Study Report 2016. Digitization - Reality Check. Stuttgart: Horvath AG. https://www.horvath-partners.com/fileadmin/horvath-partners.com/assets/05_Media_Center/PDFs/englisch/Teaser_Website_eng_g.pdf

Iarovyi, I., J., Lastra, L., M., Haber, R., & Del Toro, R. (2015). From artificial cognitive systems and open architectures to cognitive manufacturing systems. In IEEE International Conference on Industrial Informatics (INDIN) (pp.1225-1232). Piscataway, NJ: IEEE Press. https://doi.org/10.1109/INDIN32471.2015

Kagermann, H. (2015). Change Through Digitization – Value Creation in the Age of Industry 4.0. In Albach, H., Meffert, H., Pinkwart, A., & Reichwald, R. (Eds.), Management of Permanent Change (pp. 23-32). Wiesbaden: Springer Gabler.

Kamphuis, T. (2017). Industry 4.0, transforming incomplete systems into complete networks through collaboration (Dissertation). University of Twente, Enschede, Netherlands.

Keszey, T. & Tóth, R. (2020). Ipar 4.0 az autóiparban – a fehér- és kékgalléros munkavállalók technológiaelfogadási aggályai. Vezetéstudomány, 51(6), 69–80. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.06.07

Kiel, D., Müller, J. M., Arnold, C., & Voigt, K. I. (2017). Sustainable Industrial Value Creation: Benefits and Challenges of Industry 4.0. International Journal of Innovation Management, 21(08), 1740015. https://doi.org/10.1142/S1363919617400151

Krippendorf, K. (1995). A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest: Balassi Kiadó.

Lasi, H., Fettke, P., Feld, T., & Hoffmann, M. (2014). Industry 4.0. Business & Information Systems Engineering, 6(4), 239-242. https://doi.org/10.1007/s12599-014-0334-4

Liao, Y., Deschamps, F., Loures, E., F., R. & Ramos, L. F. (2017). Past, present and future of Industry 4.0 – a systematic literature review and research agenda proposal. International Journal of Production Research, 55(1), 3609-3629. https://doi.org/10.1080/00207543.2017.1308576

Lichtblau, K., Stich, V., Bertenrath, R., Blum, M., Bleider, M., Millack, A., Schmitt, K., Schmitz, E., & Schröter, M. (2015). Impulse - Industrie 4.0 readiness. Aachen: Cologne Institute for Economic Research and FIR at RWTH Aachen University.

Moeuf, A., Pellerin, R., Lamouri, S., Tamayo-Giraldo, S., & Barbaray, R. (2018). The industrial management of SMEs in the era of Industry 4.0. International Journal of Production Research 56(3), 1118-1136. https://doi.org/10.1080/00207543.2017.1372647

Nagy, J., Oláh, J., Erdei, E., Máté, D., & Popp, J. (2018). The Role and Impact of Industry 4.0 and the Internet of Things on the Business Strategy of the Value Chain –The Case of Hungary. Sustainability, 10(10), 3491. https://doi.org/10.3390/su10103491

Nagy, J. (2019). Az Ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései – vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány, 50(1), 14-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.02

Patton, M. Q. (2002). Qualitative evaluation and research methods. Thousand Oaks: SAGE Publications.

PwC (2016). Industry 4.0: Building the digital enterprise, Global Industry 4.0 Survey, What we mean by Industry 4.0. Retrieved from www.pwc.com/industry40

Randstad (2015). Munkahelyi digitalizáció és STEM – a friss Randstad Workmonitor kutatás tanulságai. Retrieved from https://www.randstad.hu/allaskeresoknek/karrier-tippek/karrier/munkahelyi-digitalizacio-es-stem-a-friss-randstad-workmonitor-kutatas-tanulsagai/

Randstad (2016). Csak továbbképzéssel tudunk felkészülni a digitalizációra. Retrieved from https://www.randstad.hu/rolunk/sajtokozlemenyek/randstad-hirek/csak-tovabbkepzessel-tudunk-felkeszulni-a-digitalizaciora/

Ridder, F. (2016). Getting Ready for Industrie 4.0, Retrieved from https://www.gartner.com/newsroom/id/3233317

Roblek, V., Meško, M., & Krapež, A. (2016). A Complex View of Industry 4.0. SAGE Open (4-6), 1–11. https://doi.org/10.1177/2158244016653987

Rojko, A. (2017). Industry 4.0 Concept: Background and Overview. International Journal of Information Management, 11(5), 77-90. https://doi.org/10.3991/ijim.v11i5.7072

Rhule, K. (2004). The Effects of the Manager’s Behavior on the Retention of High Potential Employees for Different Generations (Doctoral dissertation). Duquesne University, Pittsburgh. Retrieved from https://dsc.duq.edu/etd/1097

Scharmer, O. (2018). The Essential of Theory U. Oakland: Berret-Koehler Publisher.

Schumachera, A., Erolb, S. & Sihna, W. (2016). A maturity model for assessing Industry 4.0 readiness and maturity of manufacturing enterprises. Changeable, Agile, Reconfigurable & Virtual Production. Procedia CIRP, 52(Sept), 161 – 166. https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.07.040

Schrauf, S. & Berttram, P. (2016). Industry 4.0: How digitization makes the supply chain more efficient, agile, and customer-focused. Retrieved from https://www.strategyand.pwc.com/reports/digitization-more-efficient

Shamim, S., Cang, S., Yu, H. & Li, Y. (2016). Management approaches for Industry 4.0: A human resource management perspective. In IEEE Congress on Evolutionary Computation, (pp. 5309 – 5316). Vancouver: IEEE. https://doi.org/10.1109/CEC.2016.7748365

Seale, C. (2005). Using computers to Analyse Qualitative Data. In Silverman, D. (ed.), Doing qualitative research. A practical handbook (pp. 154-174). London: SAGE.

Solt, O. (1998). Interjúzni muszáj. In Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások. I–II. (pp. 29-48). Budapest: Beszélő. http://www.vanesely.hu/docs/study-4.pdf.

Szokolszky Á. (2006). Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok. Budapest: Bölcsész Konzorcium. https://mek.oszk.hu/04800/04897/04897.pdf

Wang, K. (2016). Intelligent Predictive Maintenance (IPdM) system – Industry 4.0 scenario. WIT Transactions on Engineering Sciences, 113(2), 259-268. https://doi.org/10.2495/IWAMA150301

Wicker, A. W. (1985). Getting out of our conceptual ruts. Strategies for expanding conceptual frameworks. American Psychologist, 40(10), 1094-1103. https://doi.org/10.1037/0003-066X.40.10.1094

##submission.downloads##

Megjelent

2021-04-12

Hogyan kell idézni

Bencsik, A. (2021). Vezetői felkészültség felmérése a digitális kor kihívásaira: Nemzetközi összehasonlítás. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(4), 93–108. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.08

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok