A családbarát foglalkoztatási szemlélet néhány aspektusa egy magyarországi felsőoktatási intézmény dimenziójában
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.02Kulcsszavak:
munka és magánélet , életminőség , családbarát foglalkoztatás , érintettség , felsőoktatásAbsztrakt
A munka és a magánélet egyensúlya a felsőoktatásban is fontossá vált, a növekvő hallgatói létszám, az elvárások növekedése és a változó szabályozó környezeti feltételek miatt. Ám az egyetemi szférában keveset tudunk a családbarát foglalkoztatásról. A cikk célja a családbarát foglalkoztatási szemlélet vizsgálata a magyar felsőoktatás területén. Ennek megvalósítása érdekében a vonatkozó szakirodalom áttekintése után 31 mélyinterjút folytattak le a szerzők a legnagyobb magyarországi üzleti, felsőoktatási intézményben, bevonva a különböző korú, nemű és a szervezeti hierarchia nem azonos szintjén lévő oktatókat, kutatókat és a nem oktató munkatársakat. Az eredmények azt mutatják, hogy az életminőség kérdésének megítélésben nincs különbség nem, életkor és beosztás alapján, miközben a munka és magánélet érintettségéről ez már nem mondható el.
Letöltések
Hivatkozások
Akranaviciute, D., & Ruzevicius, J. (2007). Quality life and its components’ measurement. Engineering Economics, (2), 43-48.
Állami Számvevőszék (2021). Elemzés: Felsőoktatás a változások tükrében – verseny, minőség, teljesítmény.Budapest: Állami Számvevőszék. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/felsooktatas_valtozasok_tukreben_20210406.pdf?download=true
Arquisola M.J., Zutshi A., Rentschler R., & Billsberry J. (2020). Academic leaders’ double bind: challenges from an Indonesian perspective. InternationalJournal of Educational Management, 34(2), 397–416. https://doi.org/10.1108/IJEM-10-2018-0328
Bakacsi, Gy. (1996). Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Barnes, C. M., Lucianetti, L., Bhave, D. P., & Christian, M. S. (2015). You wouldn’t like me when I’m sleepy: Leader sleep, daily abusive supervision, and work unit engagement. Academy of Management Journal, 58(5), 1419–1437. http://dx.doi.org/10.5465/amj.2013.1063
Bhende, P., Mekoth, N., Ingalhalli V. & Reddy Y. V. (2020). Quality of work life and work–life balance. Journal of Human Values, 26(3), 256-265. https://doi.org/10.1177/0971685820939380
Blaskó, Zs. (2005). Dolgozzanak-e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véleményének változásai 1988, 1994, 2002. Demográfia, 48(2-3), 159-186.
Bryan, L. K., & Wilson, C. A. (2014). Shaping work-life culture in higher education: A guide for academic leaders. New York: Taylor & Francis. https://doi.org/10.4324/9780203118887
Cohenmiller, A. S., Saburova, A., & Sagitova, R. (2018). What is a Family-Friendly University Campus? A Pilot Study to Develop Student Research and Provide Practical Results. American Journal of Qualitative Research, 2(2), 103-119.
Courtright, S. H., Gardner, R. G., Smith, T. A., McCormick, B. W., & Colbert, A. E. (2016). My family made me do it: A cross-domain, self-regulatory perspective on antecedents to abusive supervision. Academy of Management Journal, 59(5), 1630–1652. http://dx.doi.org/10.5465/amj.2013.1009
Cramer, K., & Pearce, J. (1990). Work and family policies become productivity tools. Management Review, 79(11), 42-44.
Dapiton, E.P., Quiambao, D.T., & Canlas, R. B. (2020). Parenting as a moderating factor for research productivity and work-life balance: Evidence from philippine women academics. European Journal of Educational Research, 9(4), 1425–1434. https://doi.org/10.12973/eu-jer.9.4.1425
Denson, N., & Szelényi, K. (2022). Faculty perceptions of work-life balance: the role of marital/relationship and family status. Higher Education, 83(2), 261–278. https://doi.org/10.1007/s10734-020-00654-8
Doherty, L., & Manfredi, S. (2006). Action research to develop work-life balance in a UK university. Women in Management Review, 21(3), 241-259. https://doi.org/10.1108/09649420610657416
Engler, A., Paksi, V., & Tardos, K. (2021). Tudományos fokozattal rendelkezők munka-magánélet egyensúlya: problémák és megküzdési stratégiák. In Tudományos karrierek a 21. század elején (pp. 127-142). Szeged: Belvedere Meridionale. http://real.mtak.hu/135032/1/
Engler-Paksi-TardosWLBproblemakesmegkuzdesistrategiak.pdf Eversole, B. A. W., & Crowder, C. L. (2020). Toward a family-friendly academy: HRD’s role in creating healthy work–life cultural change interventions. Advances in Developing Human Resources, 22(1), 11–22. https://doi.org/10.1177/1523422319886287
Fail Á., Gyarmati A., Haraszti A., Lisznyai B., & Papházi T. (2015). Családbarát munkahely pályázatok elemzése (2012-2014). Kapocs, 14(1), 61-79.
Fernandez-Chung, R.M., & De Zoysa, S.M. (2021). Staying positive among negativities: strategies employed by teachers in Sri Lankan state universities to manage their wellbeing. Journal of Applied Research in Higher Education, 14(4), 1524-1535. https://doi.org/10.1108/JARHE-07-2021-0254
Franco, L. S., Picinin, C. T., Pilatti, L. A., & Franco, A. C. (2021). Work-life balance in higher education: a systematic review of the impact on the well-being of teachers. Ensaio, 29(112), 691–717. https://doi.org/10.1590/S0104-403620210002903021
Friedman, S. D., Christensen, P., & De Groot. J. (1988). Work and life: the end of the zero-sum game. Harvard Business Review, 76(6), 119-129.
Fusulier, B., & Dubois-Shaik, F. (2015). Belgium. In Krilić, S. C. & Rapetti, E. (Eds.), Mapping organisational work-life policies and practices. Garcia working papers 4 (pp. 37-54). Trento: University of Trento. https://eige.europa.eu/sites/default/files/garcia_report_mapping_org_work-life_policies_practices.pdf
Garraio C., Freitas J.P, Magalhães S.I. & Matias M. (2022). Work-life conflict among higher education institution workers’ during COVID-19: a demands-resources approach. Frontiers in Sociology, 7, 856613. https://doi.org/10.3389/fsoc.2022.856613
Gillespie, N. A., Walsh, M., Winefield, A. H., Dua, J., & Stough, C. (2001). Occupational stress in universities: Staff perceptions of the causes, consequences and moderators of stress. Work & Stress, 15(1), 53-72. https://doi.org/10.1080/02678370117944
Ghashghaeizadeh, N. (2020). Designing and development model for improving the quality of work life of faculty members. Iran Occupational Health, 17, 1-12. Griffin, G. (2022). The ‘Work-Work Balance’ in higher education: between over-work, falling short and the pleasures of multiplicity. Studies in Higher Education, 47(11), 2190-2203. https://doi.org/10.1080/03075079.2021.2020750
Hall, D. (1990). Promoting work/family balance: an organizational change approach. Organizational Dynamics, 18(3), 5-18. https://doi.org/10.1016/0090-2616(90)90060-3
Harcsa, I. (2014). A családi kohézió trendjei a gyermekes családokban – A kohézió színe és fonákja. Szociológiai Szemle, 24(1), 40–66. https://szociologia.hu/dynamic/harcsa_40_66old.pdf
Hartin, W. (1994). Employment law. Corporate Management, 46(2), 75-76.
Hochschild, A.R. (1997). The time bind. New York: Metropolitan Books.
Innstrand, S.T., & Grødal, K. (2022). Antecedents and consequences of perceived inclusion in Academia. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(1), 431. https://doi.org/10.3390/ ijerph19010431
Jordão, C., Carvalho, T., & Diogo S. (2021). Discourses of men’s leadership in higher education and research institutions: Exploring the challenges and opportunities for gender equality. In Pereira, E. T., Costa, C., & Breda, Z. (Eds.), Proceedings of the International Conference on Gender Research: a virtual conference hosted by University of Aveiro Portugal 21-22 June 2021 (pp. 131-138). Reading, UK: Academic Conferences International Limited. https://doi.org/10.34190/IGR.21.050
Juhasz, T. (2010). Családbarát munkahelyek, családbarát szervezetek. Budapest: Publikon Kiadó.
Kakar, A.S., Saufi, R. A., Devadhasan, B. D., Meyer, N., Vetrivel, S. C., & Magda, R. (2021). The mediating role of person-job fit between work-life balance (WLB) practices and academic turnover intentions in India’s higher educational institutions. Sustainability, 13(19), 10497. https://doi.org/10.3390/su131910497
Keczer, G. (2020). Felsőoktatás-irányítási és egyetemi kormányzási trendek Európában. Educatio, 29(1), 48–63. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.1.4
Kinman, G. (2014). Doing more with less? work and wellbeing in academics. Somatechnics, 4(2), 219-235. https://doi.org/10.3366/soma.2014.0129
Kovács, B. (2007). Életminőség-boldogság-stratégia tervezés. Polgári Szemle, 3(2), 14-29.
Kossek, E. E., Lewis, S., & Hammer, L. B. (2010). Work life initiatives and organizational change: Overcoming mixed messages to move from the margin to the mainstream. Human Relations, 63(1), 3–19. https://doi.org/10.1177/0018726709352385
Major, D. A., & Lauzun, H. M. (2010). Equipping managers to assist employees in addressing work-family conflict: Applying the research literature toward innovative practice. The Psychologist – Manager Journal, 13(2), 69–85. https://doi.org/10.1080/10887151003761275
Mayya, S.S., Martis, M., Ashok, L., Monteiro, A. D., & Mayya, S. (2021). Work-Life Balance and Gender Differences: A Study of College and University Teachers From Karnataka. SAGE Open, 11(4). https://doi.org/10.1177/21582440211054479
Meretei, B. (2017). Generációs különbségek a munkahelyen. Vezetéstudomány, 48(10), 10-19. https://doi.org/10.14267/Veztud.2017.10.02
Miniszterelnökség (2022). Pályázati felhívás: „Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása” (Kód: CSP-CSBM-22). https://emet.gov.hu/app/uploads/2022/02/CSP-CSBM-22-palyazati-felhivas.pdf
Moosa, M. & Coetzee, M. (2020). Climbing the illusive ladder: Examining female employees’ perceptions of advancement opportunities at a higher education institution. Journal of Psychology in Africa, 30(5), 397- 402. https://doi.org/10.1080/14330237.2020.1821308
Murinkó, L. (2014). A nemi szerepekkel és a családdal kapcsolatos attitűdök európai kitekintésben: értékek és gyermekgondozás. Szociológiai Szemle, 24(1), 67–101. https://szociologia.hu/dynamic/murinko_67_101old.pdf
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2020). Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon. https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kiadvanyok-publikaciok/hivatal-kiadvanyai
Parasuraman, S., & Greenhaus J.H. (1999). Integrating work anf family: Challenges and choices for a changing world. Westport, CT: Praeger. Pasamar, S., Johnston, K., & Tanwar, J. (2020). Anticipation of work–life conflict in higher education. Employee Relations, 42(3), 777–797. https://doi.org/10.1108/ER-06-2019-0237
Peus, C., Frey, D., Gerkhardt, M., Fischer, P., & Traut-Mattausch, E. (2008). Leading and managing organizational change initiatives. Management Revue, 20(29), 158-175. https://doi.org/10.5771/0935-9915-2009-2-158
Pongrácz T. & S. Molnár, E. (1976). Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvéleménykutatás. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/kozlemenyek/article/view/2149/2289
Pongrácz T. & S. Molnár, E. (1980). Gyermekvállalásról és a népesedéspolitikáról alkotott vélemények a több gyereket gondozó anyák körében. Budapest: Statisztikai Kiadó Vállalat.
Pongrácz T. & S. Molnár, E. (2011). Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In Nagy I. & Pongrácz Tiborné (Eds.), Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011 (pp. 192-206). Budapest: TÁRKI. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-942/publikaciok/tpubl_a_942.pdf
Pongrácz, T., Blaskó, Zs. & S. Molnár, E. (2013). A családi értékek és a demográfiai magatartás változásának kölcsönhatása. Munkabeszámoló. Budapest: OTKA. http://real.mtak.hu/12426/1/75909_ZJ1.pdf
Primecz, H., Kiss, Cs., Toarniczky, A., Csillag, S., Szilas, R., Bácsi, K. & Milassin, A. (2014). Magyarországi „munkavállaló-barát” (employee friendly) szervezetek – Valóság vagy utópia (avagy mit tanulhatunk tőlük?). Vezetéstudomány, 45(10), 2-16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.10.01
Rapetti, E., Murgia, A., & Poggio, B. (2015). Italy. In Krilić, S. C. & Elisa Rapetti, E. (Eds.), Mapping organisational work-life policies and practices. Garcia working papers 4 (pp. 6-36). Trento: University of Trento. https://eige.europa.eu/sites/default/files/garcia_report_mapping_org_work-life_policies_practices.pdf
Reyes, M. G. M. & Redoña, B. M. (2021). Personal attributes and behavioral response of academic heads of private higher education institutions: Basis for human resource intervention development model. Asia Pacific Management Review, 26(4), 180 – 185. https://doi.org/10.1016/j.apmrv.2021.02.002
Rosa, R. (2022). The trouble with ‘work–life balance’ in neoliberal academia: a systematic and critical review. Journal of Gender Studies, 31(1), 55–73. https://doi.org/10.1080/09589236.2021.1933926
Szigeti, F. (2006). Az életminőség mérési rendszerei. Educatio, 25(1), 130-139. http://epa.oszk.hu/01500/01551/00095/pdf/EPA01551_educatio_2016_1_130-139.pdf
Smyth C., Cortis, N., & Powell, A. (2021). University staff and flexible work: inequalities, tensions and challenges. Journal of Higher Education Policy and Management, 43(5), 489 – 504. https://doi.org/10.1080/1360080X.2020.1857504
Szu-Han, L., Chu-Hsiang, D., Chang D., Hun Whee, L., & Russell E. J. (2020). Positive family events facilitate effective leader behaviors at work, a within-individual investigation of family-work enrichmen. Journal of Applied Psychology. https://doi.org/10.1037/apl0000827
Taris, T. W., Schreurs, P. J. G., Van L., & Van Silfhout, I. J. (2001). Job stress, job strain, and psychological withdrawal among Dutch university staff: Towards a dualprocess model for the effects of occupational stress. Work & Stress, 15(4), 283-296. https://doi.org/10.1080/02678370110084049
Vandana, P. & Meenakshi, K. (2013). Quality of Work Life and Work–Life Balance Among Teachers in Higher Education Institutions. Learning Community, 4(3), 197-208. https://www.researchgate.net/publication/261830642_Quality_of_Work-life_Balance_Among_Teachers_in_Higher_Education_Institutions
Van der Haar, M., & Berger, L. (2015). The Netherlands. In Krilić, S. C. & Elisa Rapetti, E. (Eds.), Mapping organisational work-life policies and practices. Garcia working papers 4 (pp. 55-669. Trento: University of Trento. https://eige.europa.eu/sites/default/files/garcia_report_mapping_org_work-life_policies_practices.pdf
Vaskovics, L. (2014). Családszerkezeti átalakulások európai kitekintésben. Szociológiai Szemle, 24(1), 5–39. https://szociologia.hu/dynamic/vaskovics_5_39old.pdf
Wohlgemuth, B. (2004. ápr. 8). Apák gyesen. Magyar Narancs. https://magyarnarancs.hu/szex/apak_gyesen_biciklizunk_setalunk_jatszunk-57908
Winefield, A. H., Gillespie, N., Stough, C., Dua, J., Hapuarachchi, J., & Boyd, C. (2003). Occupational stress in Australian university staff: Results from a national survey. International Journal of Stress Management, 10(1), 51–63. https://doi.org/10.1037/1072-5245.10.1.51
Žnidaršič, J. & Marič, M. (2021). Relationships between Work-Family Balance, Job Satisfaction, Life Satisfaction and Work Engagement among Higher Education Lecturers. Organizacija, 54(3), 227 – 237. https://doi.org/10.2478/orga-2021-0015
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
