A fenntarthatóság tétova szószólói

Mit és hogyan kommunikálnak az üzleti iskolák a fenntarthatósággal kapcsolatban?

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.05

Kulcsszavak:

fenntartható üzleti képzés, fenntarthatóság és oktatás, a felsőoktatás jövője, kevert módszertani szövegelemzés

Absztrakt

A jelenlegi és jövőbeli gazdasági vezetők lehetnek az egyik legfontosabb szereplői a fenntartható gazdaság és társadalom felé való átmenet elindításának és irányításának. A felsőoktatási intézmények, különösen az üzleti képzéssel foglalkozó intézmények feladata, hogy felkészítsék őket erre a szerepre. A szerzők írásukban a nemzetközi TOP100 üzleti képzőhely (business school) külső online kommunikációjának vizsgálatán keresztül térképezik fel, hogy az üzleti iskolák hogyan keretezik a fenntarthatóság kérdését a valószínű és lehetséges jövővel kapcsolatban. Eredményeik tükrében az látszik, hogy ezen intézmények közel fele nem foglalkozik a fenntarthatósággal az oktatással kapcsolatos online kommunikációjában, míg a másik fele szinte kizárólag annak gazdasági dimenzióját hangsúlyozza. Kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az üzleti képzőhelyek megpróbálnának eltérni a status quo-tól, inkább az látszik az eredményekből, hogy továbbra is a neoliberális világképet erősítik, és a fenntarthatóság csak azon aspektusait építik be, amelyek összeegyeztethetők ezzel a szemlélettel.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Sára Csillag, Budapesti Gazdasági Egyetem

egyetemi docens

Gábor Király, Budapesti Gazdasági Egyetem

egyetemi tanár

Márton Rakovics, Eötvös Loránd Tudományegyetem

egyetemi tanársegéd

Zsuzsanna Géring, Budapesti Gazdasági Egyetem

tudományos főmunkatárs

Hivatkozások

AACSB International (2020). 2020 Guiding principles and standards for business accreditation. https://www.aacsb.edu/-/media/aacsb/docs/accreditation/business/standards-and-tables/2020%20business%20accreditation%20standards.ashx?la=en&hash=E4B-7D8348A6860B3AA9804567F02C68960281DA2

Amsler, S., & Facer, K. (2017). Contesting anticipatory regimes in education: exploring alternative educational orientations to the future. Futures, 94, 6-14. https://doi.org/10.1016/j.futures.2017.01.001

Aleixo, A. M, Ulisses, S. L., & Azeiteirod, M. (2018). Conceptualization of sustainable higher education institutions, roles, barriers, and challenges for sustainability: An exploratory study in Portugal. Journal of Cleaner Production, 172, 1664-1673. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.11.010

Badea, L., Șerban-Oprescu, G.L., Dedu, S., & Piroșcă, G. I. (2020). The impact of education for sustainable development on Romanian economics and business students’ behavior. Sustainability, 12(19), 8169. https://doi.org/10.3390/su12198169

Balsiger, J. (2015). Transdisciplinarity in the class room? Simulating the co-production of sustainability knowledge. Futures, 44(2), 127-135. https://doi.org/10.1016/j.futures.2014.08.005

Bansal, P., Grewatsch, S., & Sharma, G. (2021). How COVID‐19 informs business sustainability research: It’s time for a systems perspective. Journal of Management Studies, 58(2), 602-606. https://doi.org/10.1111/joms.12669

Barber, N., Wilson, F., Venkatachalam, V., Cleaves, S., & Garnham, J. (2014). Integrating sustainability into business curricula: University of New Hampshire case study. International Journal of Sustainability in Higher Education, 15(4), 473-493. https://doi.org/10.1108/IJSHE-06-2013-0068

Beusch, P. (2014). Towards sustainable capitalism in the development of higher education business school curricula and management. International Journal of Educational Management, 28(5), 523-545. https://doi.org/10.1108/IJEM-12-2012-0132

Beynaghi, A., Moztarzadeh, F., Maknoon, R., Waas, T., Mozafari, M., Huge ,́ J., & Leal Filhom W. (2014). Towards an orientation of higher education in the post Rio + 20 process: How is the game changing? Futures, 63, 49-67. https://doi.org/10.1016/j.futures.2014.08.004

Bieler, A., & McKenzie, M. (2017). Strategic planning for sustainability in Canadian higher education. Sustainability, 9(2), 161. https://doi.org/10.3390/su9020161

Bizerril, M., Carvalho, M. J. R. T., & Pedrosa, J. (2018). Sustainability in higher education: A review of contributions from Portuguese speaking countries. Journal of Cleaner Production, 171, 600-612. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.10.048

Brennan, J., & Teichler, U. (2008). The future of higher education and of higher education research. Higher Education, 56(3), 259-264. https://doi.org/10.1007/s10734-008-9124-6

Brinkman, B. (2014. September 16). Sustainability: the first postmodern discipline. Huffington Post. https://www.huffingtonpost.com/bob-brinkmann/sustainability-the-first-_b_5831654.html

Bostrom, N. (2013). Existential risk prevention as global priority. Global Policy, 4(1), 15-31. https://doi.org/10.1111/1758-5899.12002

Brundiers, K., Wiek, A., & Redman, C.L. (2010). Realworld learning opportunities in sustainability: from classroom into the real world. International Journal of Sustainability in Higher Education, 11(4), 308-324. https://doi.org/10.1108/14676371011077540

Csillag, S., Géring, Zs., Győri, Zs., & Szegedi, K. (2020). „Kódexem, kódexem, mondd meg nékem...” Etikaikódex-fejlesztési folyamat egy magyar egyetemen. Vezetéstudomány, 51(10), 2-14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.10.01

Fyfe, J. C., Kharin, V. V., Swart, N., Flato, G. M., Sigmond, M., & Gillett, N. P. (2021). Quantifying the influence of short-term emission reductions on climate. Science Advances, 7(10), 1-4. https://doi.org/10.1126/sciadv.abf7133

Gayá, P., & Brydon-Miller, M. (2017). Carpe the academy: Dismantling higher education and prefiguring critical utopias through action research. Futures, 94, 34-44. https://doi.org/10.1016/j.futures.2016.10.005

Géring Zs. (2014). Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel. Vezetéstudomány, 45(12), 53-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.12.05

Géring Zs. (2017). Kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása gazdasági és társadalmi jelenségek vizsgálatához: Online CSR-kommunikáció vizsgálata tartalomelemzéssel és diskurzuselemzéssel. Vezetéstudomány, 48(4), 55-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.08

Ghoshal, S. (2005). Bad management theories are destroying good management practices. Academy of Management Learning and Education, 4(1), 75-91. https://www.corporation2020.org/documents/Resources/Ghoshal.pdf

Gowdy, J. (2020). Our hunter-gatherer future: Climate change, agriculture and uncivilization. Futures, 115, 102488. https://doi.org/10.1016/j.futures.2019.102488

Grey, C. (2002). What are business schools for? On silence and voice in management education. Journal of Management Education, 26(5), 496-511. https://doi.org/10.1177/105256202236723

Global University Network for Innovation – GUNI. (2019). Higher education in the World. humanities and higher education: synergies between science, technology and humanities. Barcelona: Global University Network for Innovation (GUNi). https://www.guninetwork.org/report/higher-education-world-7

Hicks, D. (2012). The future only arrives when things look dangerous: Reflections on futures education in the UK. Futures, 44(1), 4-13. https://doi.org/10.1016/j.futures.2011.08.002

Hitt, M. A., & Greer, C. R. (2012). The value of research and its evaluation in business schools. Journal of Management Inquiry, 21(2), 236-240. https://doi.org/10.1177/1056492611428721

Hopwood, B., Mellor, M., & O’Brien, G. (2005). Sustainable development: mapping different approaches. Sustainable Development, 13(1), 38-52. https://doi.org/10.1002/sd.244

Kallio, T.J. (2007). Taboos in corporate social responsibility discourse. Journal of Business Ethics, 74(2), 165–175. https://doi.org/10.1007/s10551-006-9227-x

Kanda, W., & Kivimaa, P. (2020). What opportunities could the COVID-19 outbreak offer for sustainability transitions research on electricity and mobility? Energy Research & Social Science, 68, 101666. https://doi.org/10.1016/j.erss.2020.101666

Kasza-Kelemen, K., Neulinger, Á. Kiss, G., Veress, T., & Lazányi, O. (2022). A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben. Vezetéstudomány, 53(1), 2-14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.01

Kiss, G., Veress, T., & Köves, A. (2021). Learning responsibility – teaching sustainability. experiential and transformative learning in a business school. Vezetéstudomány, 51(7), 18-29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.03

Landrum, N.E., & Ohsowski, B. (2017). Content trends in sustainable business education: an analysis of introductory courses in the USA. International Journal of Sustainability in Higher Education, 18(3), 385-414. https://doi.org/10.1108/IJSHE-07-2016-0135

Leal Filho, W., (2011). About the role of universities and their contribution to sustainable development. Higher Education Policy, 24, 427-438. https://doi.org/10.1057/hep.2011.16

Levy, O., Goldberg, Y., & Dagan, I. (2015). Improving distributional similarity with lessons learned from word embeddings. Transactions of the Association for Computational Linguistics, 3, 211-225. https://doi.org/10.1162/tacl_a_00134

Lozano, R. (2008). Envisioning sustainability three-dimensionally. Journal of Cleaner Production, 16(17), 1838-1846. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2008.02.008

Lozano, R., Ceulemans, K., Alonso-Almeida, M., Huisingh, D., Lozano, F.J., Waas, T., Lambrechts, W., Lukman, R., & Huge, J., (2015). A review of commitment and implementation of sustainable development in higher education: results from a worldwide survey. Journal of Cleaner Production, 108, 1-18. http://dx.doi.org/10.1016/j.jcle- pro.2014.09.048

Lozano, R., Barreiro-Gen, M., Lozano, F. J., & Sammalisto, K. (2019). Teaching sustainability in European higher education institutions: assessing the connections between competences and pedagogical approaches. Sustainability, 11, 1602. https://doi.org/10.3390/su11061602

MacVaugh, J., & Norton, M. (2012). Introducing sustainability into business education contexts using active learning. International Journal of Sustainability in Higher Education, 13(1), 72-87. https://doi.org/10.1108/14676371211190326

Málovics Gy. (2011). A vállalati fenntarthatóság értelmezéséről. Szeged: JATEPress.

Málovics, Gy., Juhász, J., Hajdu, K. & Gyarmati, L. (2016). Az egyetemek környezeti fenntarthatóságának megközelítései – a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül. Vezetéstudomány, 47(6), 16-29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.06.02

Monteiro, F., Leite, C., & Rocha, C. (2019). Ethical education as a pillar of the future role of higher education: Analysing its presence in the curricula of engineering courses. Futures, 111, 168-180. https://doi.org/10.1016/j.futures.2018.02.004

Mulá, I., Tilbury, D., Ryan, A., Mader, M., Dlouhá, J., Mader, C., Benayas, J., Dlouhý, J., & Alba, D. (2017). Catalysing change in higher education for sustainable development: A review of professional development initiatives for university educators. International Journal of Sustainability in Higher Education, 18(5), 798- 820. https://doi.org/10.1108/IJSHE-03-2017-0043

Naeem, M.A., & Neal, M. (2012). Sustainability in business education in the Asia Pacific region: A snapshot of the situation. International Journal of Sustainability in Higher Education, 13(1), 60-71. https://doi.org/10.1108/14676371211190317

Naeem, M.A., & Peach, N.W. (2011). Promotion of sustainability in postgraduate education in the Asia Pacific region. International Journal of Sustainability in Higher Education, 12(3), 280-290. https://doi.org/10.1108/14676371111148063

Pfeffer, J., & Fong, C. T. (2004). The business school ‘business’: Some lessons from the US experience. Journal of Management Studies, 41(8), 1501-1520. https://doi.org/10.1111/j.1467-6486.2004.00484.x

Rieckmann, M. (2012). Future-oriented higher education: Which key competencies should be fostered through university teaching and learning? Futures, 44, 127-135. https://doi.org/10.1016/j.futures.2011.09.005

Scott, R. W. (2003). Organizations. Rational, Natural, and Open Systems. Harlow: Pearson Education.

Slager, R., Pouryousefi, S., Moon, J., & Schoolman, E. D. (2020). Sustainability centres and fit: how centres work to integrate sustainability within business schools. Journal of Business Ethics, 161, 375-391. https://doi.org/10.1007/s10551-018-3965-4

Stough, T., Ceulemans, K., Lambrechts, W., & Cappuyns, V. (2018). Assessing sustainability in higher education curricula: a critical reflection on validity issues. Journal of Cleaner Production, 172, 4456-4466. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.02.017

Sylvestre, P., McNeil, R., & Wright, T. (2013). From Talloires to Turin: A critical discourse analysis of declarations for sustainability in higher education. Sustainability, 5(4), 1356-1371. https://doi.org/10.3390/su5041356

THE (2019). Times Higher Education World University Ranking List – Business and Economics list. https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2019/subject-ranking/business-and-economics#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/stats

Trkman, P. (2019). Value proposition of business schools: More than meets the eye. The International Journal of Management Education, 17(3), 100310. https://doi.org/10.1016/j.ijme.2019.100310

Veblen, T. (1918). The higher learning in America. New York: B. W. Huebsch.

Verhulst, E., & Lambrechts, W., (2015). Fostering the incorporation of sustainable development in higher education. Lessons learned from a change management perspective. Journal of Cleaner Production, 106, 189- 204. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.049

Waas, T., Huge, J., Ceulemans, K., Lambrechts, W., Vandenabeele, J., Lozano, R., & Wright, T. (2012). Sustainable higher education: understanding and moving forward. Flemish Government – Environment, Nature and Energy Department, Brussels. https://ees.kuleuven.be/eng/klimos/toolkit/documents/396_sust_higher_educ.pdf

Wright, T. (2004). The evolution of sustainability declarations in higher education. In Corcoran, P. B. & Wals, A. E. J. (Eds.), Higher education and the challenge of sustainability (pp. 7-19). Dordrecht: Springer. https://doi.org/10.1007/0-306-48515-X_2

Yanez, G. A., Thumlert, K., de Castell, S., & Jenson, J. (2019). Pathways to sustainable futures: A “production pedagogy” model for STEM education. Futures, 108, 27-39. https://doi.org/10.1016/j.futures.2019.02.021

Downloads

Megjelent

2023-07-20

Hogyan kell idézni

Csillag, S., Király, G., Rakovics, M., & Géring, Z. (2023). A fenntarthatóság tétova szószólói: Mit és hogyan kommunikálnak az üzleti iskolák a fenntarthatósággal kapcsolatban?. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 54(7-8), 58–76. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok