A munkaerő-megtartás és a well-being kapcsolatának elemzése nemzetközi kutatásokban
Szisztematikus irodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.04Kulcsszavak:
munkavállalói jóllét, munkaerő-megtartás, elkötelezettség, szisztematikus irodalmi áttekintésAbsztrakt
A COVID-19 világjárvány gyökeresen átformálta a hagyományos emberierőforrás-menedzsment gyakorlatait. A változások hatására a vállalati stratégiákban felértékelődött az alkalmazottak fizikai és mentális jóllétének szerepe. A munkavállalói jóllét témakörének vizsgálata akadémiai szinten hosszú múltra tekint vissza, azonban a munkaerő-megtartás összefüggésében eddig kevés tanulmány látott napvilágot. A témakör gyakorlati jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A szerzők tanulmányukban szisztematikus irodalmi feldolgozás útján vizsgálták a témakör nemzetközi irodalmát. Kutatásuk során arra kerestek választ, melyek azok a munkavállalói jólléti tényezők, amelyekre vállalati szintű munkaerő-megtartási stratégia építhető. Az eredmények felhívják a figyelmet a témakör további vizsgálatának szükségességére, amit alátámaszt a kutatási kérdéssel szorosan összeegyeztethető találatok alacsony száma, valamint a témakör komplex megközelítésének hiánya.
Letöltések
Hivatkozások
Aboobaker, N., Edward, M., & K.A., Z. (2019). Workplace spirituality, employee wellbeing and intention to stay: A multi-group analysis of teachers’ career choice. International Journal of Educational Management, 33(1), 28–44. https://doi.org/10.1108/IJEM-02-2018-0049
Ahuja, J. (2017). Job Crafting and Employee Engagement: A multivariate study. NMIMS Management Review, 34(1), 106-120.
Allen, N. J., & Meyer, J. P. (1990). Organizational Socialization Tactics: A Longitudinal Analysis of Links to Newcomers’ Commitment and Role Orientation. Academy of Management Journal, 33(4), 847–858. https://doi.org/10.5465/256294
Baker, D. B. (1985). The Study of Stress at Work. Annual Review of Public Health, 6(1), 367–381. https://doi.org/10.1146/annurev.pu.06.050185.002055
Beller, E. M., Glasziou, P. P., Altman, D. G., Hopewell, S., Bastian, H., Chalmers, I., Gøtzsche, P. C., Lasserson, T., Tovey, D., & Group, for the P. for A. (2013). PRISMA for Abstracts: Reporting Systematic Reviews in Journal and Conference Abstracts. PLOS Medicine, 10(4), e1001419. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1001419
Bencsik A. (2005). Dolgozói elégedettség: A szervezeti versenyképességet befolyásoló tényező. Vezetéstudomány, 36(6), 41–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2005.06.04
Berke Sz., Schmidt M., & Kőműves Zs. (2021). Wellbeing at workplace – health promotion and types of stress in Southern Transdanubia. Régiókutatás Szemle, 6(1), 58–66. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/5
Binnewies, C., & Wörnlein, S. C. (2011). What makes a creative day? A diary study on the interplay bet- ween affect, job stressors, and job control. Journal of Organizational Behavior, 32(4), 589–607. https://doi.org/10.1002/job.731
Boehm, J. K., & Lyubomirsky, S. (2008). Does Happiness Promote Career Success? Journal of Career Assessment, 16(1), 101–116. https://doi.org/10.1177/1069072707308140
Bosle, C., Fischer, J. E., & Herr, R. M. (2021). Creating a measure to operationalize engaged well-being at work. Journal of Occupational Medicine and Toxicology, 16(1), 9. https://doi.org/10.1186/s12995-021-00297-0
Boyd, N. M., & Nowell, B. (2020). Sense of community, sense of community responsibility, organizational commitment and identification, and public service motivation: A simultaneous test of affective states on employee well-being and engagement in a public service work context. Public Management Review, 22(7), 1024–1050. https://doi.org/10.1080/14719037.2020.1740301
Das, B. L., & Baruah, M. (2013). Employee Retention: A Review of Literature. IOSR Journal of Business and Management, 14(2), 8–16. https://doi.org/10.9790/487X-1420816
Demerouti, E., Nachreiner, F., & Schaufeli, W. (2001). The Job Demands–Resources Model of Burnout. The Journal of Applied Psychology, 86(3), 499–512. https://doi.org/10.1037/0021-9010.86.3.499
Diener, E., Suh, E., Lucas, R., & Smith, H. (1999). Subjective Well-Being: Three Decades of Progress. Psychological Bulletin, 125, 276–302. https://doi.org/10.1037/0033-2909.125.2.276
Fogaça, N., & Coelho Junior, F. (2016). Is Happy Worker More Productive. Management Studies, 4(4), 149–160. https://doi.org/10.17265/2328-2185/2016.04.002
Forgeard, M., Eranda, J., Kern, M., & Seligman, M. (2011). Doing the Right Thing: Measuring Well-Being for Public Policy. International Journal of Wellbeing, 1(1), 79-106. https://doi.org/10.5502/ijw.v1i1.15
Goleman, D. (2003). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó.
Grawitch, M., Gottschalk, M., & Munz, D. (2006). The path to a healthy workplace: A critical review linking healthy workplace practices, employee well-being, and organizational improvements. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 58(3), 129–147. https://doi.org/10.1037/1065-9293.58.3.129
Hackman, J. R., & Oldham, G. R. (1980). Job redesign. Hoboken, NJ: Addison-Wesley Publishing.
Hosie, P., Willemyns, M., & Sevastos, P. (2012). The impact of happiness on managers’ contextual and task performance. Asia Pacific Journal of Human Resources, 50, 268-287. https://doi.org/10.1111/j.1744-7941.2012.00029.x
Johnson, J. V., & Hall, E. M. (1988). Job strain, workplace social support, and cardiovascular disease: A cross-sectional study of a random sample of the Swedish working population. American Journal of Public Health, 78(10), 1336–1342. https://doi.org/10.2105/AJPH.78.10.1336
Juniper, B., Bellamy, P., & White, N. (2011). Testing the performance of a new approach to measuring employee well‐being. Leadership & Organization Development Journal, 32(4), 344–357. https://doi.org/10.1108/01437731111134634
Kamarási, V., & Mogyorósy, G. (2015). Szisztematikus irodalmi áttekintések módszertana és jelentősége. Segítség a diagnosztikus és terápiás döntésekhez. Orvosi Hetilap, 156(38), 1523–1531. https://doi.org/10.1556/650.2015.30255
Karasek, R. A. (1979). Job Demands, Job Decision Latitude, and Mental Strain: Implications for Job Redesign. Administrative Science Quarterly, 24(2), 285–308. https://doi.org/10.2307/2392498
Keyes, C., Shmotkin, D., & Ryff, C. (2002). Optimizing Well-Being: The Empirical Encounter of Two Traditions. Journal of Personality and Social Psychology, 82, 1007–1022. https://doi.org/10.1037/0022-3514.82.6.1007
Kim, M., & Beehr, T. A. (2018). Can Empowering Leaders Affect Subordinates’ Well-Being and Careers Because They Encourage Subordinates’ Job Crafting Behaviors? Journal of Leadership & Organizational Studies, 25(2), 184–196. https://doi.org/10.1177/1548051817727702
Kiss C., Csillag S., Szilas R., & Takács S. (2012). A szervezeti elkötelezettség és a munka-család viszonyrendszer összefüggései. Vezetéstudomány, 43(9), 2–14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.09.01
Ko, M. C. (2021). An Examination of the Links Between Organizational Social Capital and Employee Well-Being: Focusing on the Mediating Role of Quality of Work Life. Review of Public Personnel Administration, 41(1), 163–193. https://doi.org/10.1177/0734371X19865996
Koon, V.-Y., & Ho, T.-S. (2021). Authentic leadership and employee engagement: The role of employee well-being. Human Systems Management, 40(1), 81–92. https://doi.org/10.3233/HSM-200943
Kőműves, Zs., & Berke, Sz. (2021). Labor retention in the domestic SME sector in Somogy county. Régiókutatás Szemle, 6(1), 66–77. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/6
Krajcsák Z. (2018). Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában. Vezetéstudomány, 49(2), 38–44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.02.04
Kundi, Y. M., Aboramadan, M., Elhamalawi, E. M. I., & Shahid, S. (2021). Employee psychological well-being and job performance: Exploring mediating and moderating mechanisms. International Journal of Organizational Analysis, 29(3), 736–754. https://doi.org/10.1108/IJOA-05-2020-2204
Lee, B. Y., Kim, T., Gong, Y., Zheng, X., & Liu, X. (2020). Employee well‐being attribution and job change intentions: The moderating effect of task idiosyncratic deals. Human Resource Management, 59(4), 327–338. https://doi.org/10.1002/hrm.21998
Maslach, C., Jackson, S.E. & Leiter, M.P. (1996). MBI: The Maslach Burnout Inventory: Manual. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.
Mehta, P. (2020). Fake it or make it: Employee well-being in emotional work settings. Benchmarking: An International Journal, ahead-of-print(ahead-of-print). https://doi.org/10.1108/BIJ-07-2020-0377
Moher, D., Liberati, A., Tetzlad, J., & Altman, D. G. (2009). Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses: The PRISMA Statement. Annals of Internal Medicine, 151(4), 264–269. https://doi.org/10.7326/0003-4819-151-4-200908180-00135
Mravikné Homolya B., & Sebők M. (2021). Munkavállalói elkötelezettség, elégedettség. Empirikus kutatás a közforgalmú gyógyszertárakban. Vezetéstudomány, 52(6), 56–70. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.05
Nemes F., & Szlávicz Á. (2011). A vezetés szerepe a dolgozói elégedettség alakulásában. Vezetéstudomány, 42(9), 2–14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.09.01
Ogbonnaya, C., Tillman, C. J., & Gonzalez, K. (2018). Perceived Organizational Support in Health Care: The Importance of Teamwork and Training for Employee Well-Being and Patient Satisfaction. Group & Organization Management, 43(3), 475–503. https://doi.org/10.1177/1059601118767244
Pató Gáborné Szűcs, B., Dajnoki, K., Kovács, K., Kőműves, Z. S., Grotte, J., Szabó, S., Kunos, I., Metszősy, G., Hegedűs, H., Karácsony, P., & Poór, J. (2021). A HR válasza a koronavírus-járvány okozta kihívásokra. Vezetéstudomány, 52(8–9), 2–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.01
Pradhan, R. K., & Hati, L. (2019). The Measurement of Employee Well-being: Development and Validation of a Scale. Global Business Review, 3(2), 385-407. https://doi.org/10.1177/0972150919859101
Pradhan, Dash, S. & Jena, L. (2019). Do HR Practices Influence Job Satisfaction? Examining the Mediating Role of Employee Engagement in Indian Public Sector Undertakings. Global Business Review, 20(1), 119–132. https://doi.org/10.1177/0972150917713895
Raffay-Danyi Á., & Hajmásy G. (2021). A dolgozói elégedettség vizsgálata a belső CSR-tevékenységek tükrében. Vezetéstudomány, 52(4), 32–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.04
Rahman, A., Björk, P., & Ravald, A. (2020). Exploring the effects of service provider’s organizational support and empowerment on employee engagement and well-being. Cogent Business & Management, 7(1), 1767329. https://doi.org/10.1080/23311975.2020.1767329
Saks, A. M. (2006). Antecedents and consequences of employee engagement. Journal of Managerial Psychology, 21(7), 600–619. https://doi.org/10.1108/02683940610690169
Schaufeli, W. B., & Bakker, A. B. (2004). Job demands, job resources, and their relationship with burnout and engagement: A multi-sample study. Journal of Organizational Behavior, 25(3), 293–315. https://doi.org/10.1002/job.248
Schaufeli, W. B., & Greenglass, E. R. (2001). Introduction to special issue on burnout and health. Psychology & Health, 16(5), 501–510. https://doi.org/10.1080/08870440108405523
Siegrist, J. (1996). Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27–41. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.1.27
Spector, P. (1997). Job Satisfaction: Application, Assessment, Causes, and Consequences. Thousand Oaks, CA: Sage. https://doi.org/10.4135/9781452231549
Szabó, A. (2016). A munkavállalói elkötelezettség növelésének hatása és lehetőségei. Opus et Educatio, 3(4), 439-450. https://doi.org/10.3311/ope.41
Wahab, M. Ab., Tatoglu, E., Glaister, A. J., & Demirbag, M. (2021). Countering uncertainty: High-commitment work systems, performance, burnout and wellbeing in Malaysia. The International Journal of Human Resource Management, 32(1), 24–48. https://doi.org/10.1080/09585192.2020.1833069
Warr, P. (1999). Well-being and the workplace. In Well-being: The foundations of hedonic psychology (pp. 392– 412). New York: Russell Sage Foundation.
Wright, & Cropanzano. (2004). The Role of Psychological Well-Being in Job Performance: A Fresh Look at an Age-Old Quest. Organizational Dynamics, 33(4), 338–351. https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2004.09.002
Wright. (2009). More than Meets the Eye: The Role of Employee Well-Being in Organizational Research. Oxford Handbook of Positive Psychology and Work. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195335446.013.0012
Zelenski, J., Murphy, S., & Jenkins, D. (2008). The Happy-Productive Worker Thesis Revisited. Journal of Happiness Studies, 9, 521–537. https://doi.org/10.1007/s10902-008-9087-4
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
