Az önkéntesség motivációs ereje értékrendalapú megközelítés a Z generációs fiatalok körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.04Kulcsszavak:
önkéntesség, Z generáció, motiváció, értékrendAbsztrakt
Jelen tanulmányban a magyar Z generáció önkéntes programokban való részvételét vizsgálták az önkéntesség iránt különböző motivációval bíró fiatalok értékrendjének megismerése céljából. A tanulmány elméleti kitekintésének egyik pillérét az önkéntesség jellemzői adják. Emellett második pillérként megjelenik a generációs marketing és azon belül is a Z generáció jellemzői. A harmadik pillér a pro bono program. Az ilyen jellegű önkéntes programok egyre nagyobb mértékben kapnak helyet a vállalatok munkaerő-megtartó és ösztönző eszközei között, a vállalati reputációt és a munkavállalói lojalitást egyaránt erősíteni képes employer branding aktivitásként. A tanulmányban bemutatott részeredményekből kiderül, hogy a fiatalokat leginkább saját fejlődésük és önmegvalósításuk motiválja az önkéntes programokban való részvétel során, mely a generáció sajátosságaival összecsengő eredmény. Az önkéntességben való részvétel motivációja összefügg az egyéni értékrenddel, így elmondható, hogy az önkéntesség iránt eddig még motiválatlan(abb) fiatalok elzárkózásának oka a kiforratlan értékorientáció, sok esetben az információ hiánya és nem az értékrendben gyökerező markáns elzárkózás vagy empátia hiánya.
Letöltések
Hivatkozások
Adamson, M.A., Chen, H., Kackley, R. & Michael, A. (2017). For the love of the game: Game- versus lecture-based learning with generation Z patients. Journal of Psychosocial Nursing and Mental Health Services, 56(2), 29-36. https://doi.org/10.3928/02793695-20171027-03
Anheier, H. K., & Lester, M. S. (2001). Volunteering in cross-national perspective. Initial comparison. Law and Contemporary Problems, 62(4), 43–65. https://scholarship.law.duke.edu/lcp/vol62/iss4/3
Banta, K. & Boston, O. (2020). The strategic side gig. HBR, (May-June) https://hbr.org/2020/05/the-strategic-side-gig
Bujdosóné Dani, E. (2012). Neumann kontra Gutenberg-galaxis? Könyv és Nevelés, (4), 48-59. https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/neumann-kontra-gutenberg-galaxis
Bekkers, R., van Ingen, E., de Wit, A., & van Groenou, M.B. (2018). Why do people volunteer? A review of the literature. 45th ARNOVA Conference, November 17-19., 2016, Washington DC. https://doi.org/10.17605/OSF.IO/ATBJM
Betz, C. (2019). Generations X, Y and Z. Journal of Pediatric Nursing, 44, A7-A8. https://doi.org/10.1016/j.pedn.2018.12.013
Csehné, P.I., Varga E., Szabó K., Szira Z., & Hajós L. (2017). The appearance of a new generation on the labour market. Annals of Faculty of Engineering Hunedoara 0 International Journal of Engineering, 15(1), 123-130. http://annals.fih.upt.ro/pdf-full/2017/ANNALS-2017-1-19.pdf
Czike, K., & Kuti, É. (2006). Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Budapest: Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány.
Dimock, M. (2019). Defining generations: Where Millennials end and Generation Z begins. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/fact-tank/2019/01/17/where-millennials-end-and-generation-z-begins/
ECO (2013). Statisztikai eszközök az önkéntesség mérésére. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Brüsszel. https://webapi2016.eesc.europa.eut
Effekt Team (2020). Nemzeti Önkéntes Stratégia és Cselek vési Terv 2021-2030. https://effekteam.hu/nemzeti-onkentes-strategia-es-cselekvesi-terv-2021-2030/
European Commission (2017). Flash Eurobarometer 455. TNS Political and Capital. https://www.agenzia-giovani.it/images/media/88554/Eurobarometro_Sintesi_Report_European_Youth_2017_en.pdf
European Commission (2021). Disparities in minimum wages across the EU. 05/02/2021 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210205-1
European Solidarity Corps (2020). The European Solidarity Corps report 2018-2019. https://europa.eu/youth/sites/default/files/esc_ar_2018-2019_-_op _version.pdf
Fényes, H., & Kiss, G. (2011). Az önkéntesség szociológiája. Kultúra és Közösség, 2(1) 35–47. http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2011/1/kek_2011_1_4.pdf
Furco, A. (1996). Service-learning: A balanced approach to experiential education. Washington, DC: Corporation for National Service. https://digitalcommons.unomaha.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1104&context=slceslgen
Gallup (2018). The 2018 world’s most generous countries report. Understanding the thoughts, feelings and behaviors of people around the world. https://www.gallup.com/analytics/245165/worlds-most-generous-countries-2018.aspx
Garai-Fodor M., & Csiszárik-Kocsir, Á. (2018). The validity of value-based consumer behavioral models in the financial consciousness of the Z generation. On-line Journal Modelling The New Europe, (27), 107-131. https://doi.org/10.24193/OJMNE.2018.27.05
Gillette, A. (1972). Aims and organization of voluntary service by youth. Community Development Journal, 7(2), 99-129.
Hagemeister, M., & Rodríguez-Castellanos, A. (2019). Knowledge acquisition, training, and the firm’s performance: A theoretical model of the role of knowledge integration and knowledge options. European Research on Management and Business Economics, 25(2), 48-53. https://doi.org/10.1016/j.iedeen.2019.02.003
Haski-Leventhal, D., Meijs, L., & Hustinx, L. (2009). The third-party model: Enhancing volunteering through governments, corporations and educational institutes. Cambridge: Cambridge University Press.
Horváth, Á. (1996). Élelmiszerfogyasztói magatartás minták (Doktori értekezés). GATE, Gödöllő.
Howlett, S. (2004). Volunteering and mental health: a literature review. Voluntary Action, 6(2), 55-72.
International Labour Office (2011). Manual on the measurement of volunteer work. Geneva: ILO. https:// www.ilo.org/stat/Publications/WCMS_162119
Juknevičius, S., & Savicka, A. (2003). From restitution to innovation. Volunteering in post-communist countries. Dekker, P., & Halman, L. (Eds.), The values of volunteering: Cross-cultural perspectives (pp. 217-142). New York: Kluwer Academic 0 Plenum Publishers.
Kahle, L.R., Beatty, S.E., & Homer, P.E. (1986). Alternative Measurement Approaches to Consumer Values: The List of Values (LOV) and Values and Lifestyles (VALS). Journal of Consumer Research, 13(3), 405-409. https://doi.org/10.1086/209079
Kópházi A. K. (2007). A motiváció szerepe a munkavállalói lojalitás megteremtésében. Humánpolitikai Szemle, 18(4), 51-56.
Központi Statisztikai Hivatal (2020). A nonprofit szektor adatai, az adott évben működő nonprofit szervezetek. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp
Lazányi, K. (2014). An Employer of My Liking. In Michelberger Pál (Ed.), MEB 2014: Management, Enterprise and Benchmarking in the 21st Century (pp. 211-220). Budapest: Óbudai Egyetem.
Lee, Y.J., & Won, D. (2017). Understanding international volunteering: who is most likely to participate? Journal of Nonprofit and Public Sector Marketing, 30(1), 95-110. https://doi.org/10.1080/10495142.2017.1326343
Lough, B.J., & Tiessen, R. (2018). How do international volunteering characteristics influence outcomes? Perspectives from partner organizations. International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 29, 104–118. https://doi.org/10.1007/s11266-017-9902-9
Magasvári, A., & Szilágyi, T. (2019). Z generációs pénzügyi nyomozók munkával kapcsolatos elvárásai. In Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés, avagy új irányok a bevételi hatóságok működésében (pp. 142-156). Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat.
McFadden, A. (2017). Amplifying student learning through volunteering. Journal of University Teaching and Learning Practice, 14(3), 1-13. https://ro.uow.edu.au/jutlp/vol14/iss3/6
Meneghini, A.M. (2016). A Meaningful Break in a Flat Life: The Motivations Behind Overseas Volunteering. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 45(6), 1214-1233. https://doi.org/10.1177/0899764016630834
Mirsafian, H., & Mohamadinejad, A. (2012). Sport volunteerism: a study on volunteering motivations in university students. Journal of Human Sport and Exercise, 7(1), 73-84. https://doi.org/10.4100/jhse.2012.7.Proc1.09
Mihajlovic M., Komnenic N., Kastratovic E., & Cilerdzic V. (2010). Volunteers in sport organizations. Choregia: Sport Management International Journal, 6(2), 5-18. http://www.choregia.org/621.pdf
Morrow-Howell, N. (2010). Volunteering in later life: research frontiers. Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 65(4) 461-469. https://doi.org/10.1093/geronb/gbq024
Morrow-Howell, N., Hinterlong, J., Rozario, P.A., & Tang, F. (2003). Effects of volunteering on the well-being of older adults. The Journals of Gerontology: Series B, 58(3), 137-145. https://doi.org/10.1093/geronb/58.3.S137
Mundle, C., Naylor, C., & Buck, D. (2012). Volunteering in health and care in England. A summary of key literature. The KingsFund. https://www.kingsfund.org.uk/sites/default/files/field/field_related_document/volunteering-in-health-literature-review-kingsfund-mar13.pdf
Nemzeti Jogszabálytár (2012). 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012– 2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=146815.214446
Owen, F.K., & Celik N.D. (2018). Lifelong healthy lifestyle and wellness. Current Approaches in Psychiatry, 10(4), 440-453. https://doi.org/10.18863/pgy.364108
Paine, E., Hill, M., & Rochester, C. (2010). Revisiting the question: ‘what exactly is volunteering? (Working paper series: Paper one). Norwich: Institute for Volunteering Research.
Pató Gáborné Szűcs, B., Kovács, K., & Abonyi, J. (2021). A negyedik ipari forradalom hatása a kompetenciacserélődésre. Vezetéstudomány, 52(1), 56–70. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.05
Perczel T. (1990). Life strategy, occupational role, value orientation. Budapest: Akadémia Kiadó.
Perpák, É. (2017). Önkéntesség közel s távol: hazai és nemzetközi helyzetkép. In Háztartási munka, fizetetlen munka, láthatatlan munka (pp. 108-121). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
PRC (2018). Early benchmarks show ‘post-millennials’ on track to be most diverse, best-educated generation yet. Washington, DC: Pew Research Center.
Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants Part 1”, On the Horizon. MCB University Press, 9(5), 1-6.
Rodell, J.B., Booth, J.E., Lynch, J.W., & Zipay, K.P. (2017). Corporate volunteering climate: Mobilizing employee passion for societal causes and inspiring future charitable action. Academy of Management Journal, 60(5), 1662–1681. https://doi.org/10.5465/amj.2015.0726
Same, A., McBride, H., Liddelow, C., Mullan, B., & Harris, C. (2020). Motivations for volunteering time with older adults: A qualitative study. Pone Journals, 5(15), e0232718. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0232718
Sanchez, V.B., & Sahuquillo, C.A. (2018). Entrepreneurial intention among engineering students: The role of entrepreneurship education. European Research on Management and Business Economics, 24(1), 53-61. http://dx.doi.org/10.1016/j.iedeen.2017.04.001
Sherradan, M.S., Lough, B.J., & McBride, A.M. (2008). Effects of international volunteering and service: individual and institutional predictors. International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 19(4), 395-421. https://doi.org/10.1007/s11266-008-9072-x
Silló Á (2016). Az önkéntesség modern formái. In Berger, V. (Ed.), Útközben: Az I. Demográfia és Szociológia Doktoranduszkonferencia anyagai (pp. 71-81). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. http://szociologia.btk.pte.hu/sites/default/files/Doktori_Iskola/07_sillo.pdf
Singh, A. (2014). Challenges and Issues of Generation Z. Journal of Business and Management, 16(7), 59-63. https://doi.org/10.9790/487X-16715963
Studer, S. (2015). Volunteer management: responding to the uniqueness of volunteers. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 45(4), 688-714. https://doi.org/10.1177/0899764015597786
Stukas, A., Snyder, M., & Clary, G. (2016). Understanding and encouraging volunteerism and community involvement. The Journal of Social Psychology, 156(3), 243-255. https://doi.org/10.1080/00224545.2016.1153328
Tari A. (2010). Y generáció – Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Budapest: Jaffa Kiadó.
Tari A. (2011). Z generáció. Budapest: Tercium Könyvkiadó.
Törőcsik M. (2017). Self-marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tóthné Téglás, T. (2020). A minőségi munkaerő-gazdálkodás vállalati gyakorlata. Vezetéstudomány, 51(10), 63–76. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.10.06
Van Willigen, M. (2000). Differential benefits of volunteering across the life course. The Journals of Gerontology: Series B, 55(5), 308–318. https://doi.org/10.1093/geronb/55.5.S308
Weissman, N.J. (2014). The importance of volunteering. Journal of the American Society of Echocardiography, 27(10), PA13-A14. https://doi.org/10.1016/j.echo.2014.08.014
Wicker, P. (2017). Volunteerism and volunteer management in sport. Sport Management Review, 20(4), 325-337. https://doi.org/10.1016/j.smr.2017.01.001
Willems, R., Vuijk, P. & Bohlmeijer, E. (2020). Impact of crisis line volunteering on mental wellbeing and the associated factors: A systematic review. The Environmental Research and Public Health, 17(5), 1641. https://doi.org/10.3390/ijerph17051641
Wilson, J., & Musick, M. A. (1997). Who cares? Toward an integrated theory of volunteer work. American Sociological Review, 62, 694–713. https://doi.org/10.2307/2657355
Wilson, J. (2000). Volunteering. Annual Review of Sociology, 2, 215-240.
Woods, D. E. (1971). Volunteers in community development. Paris: Coordinating Committee for International Voluntary Service.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
