A turizmusbiztonság megjelenése az EU tagállamainak turisztikai stratégiáiban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.03Kulcsszavak:
turizmus, turizmusbiztonság, turizmustervezés, stratégia, Európai UnióAbsztrakt
Az utóbbi években a biztonság kulcstényezővé vált az utazást befolyásoló döntések sorában. A tanulmány fő célja a turizmusbiztonság helyének meghatározása az Európai Unió tagállamainak stratégiaalkotási és marketingkommunikációs gyakorlatában. Ezt a turizmusfejlesztési stratégiák tartalomelemzésén keresztül vizsgálták a szerzők, ahol kvantitív kutatásuk során 13 témához köthető kifejezés előfordulásának gyakoriságát elemezték; míg a kvalitatív vizsgálat során a köz-, műszaki, egészség-, eligazodás- és fogyasztóbiztonság dimenziókat tárták fel. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a tagállamok stratégiáiban legnagyobb mértékben a közbiztonsággal kapcsolatos kifejezések fordultak elő, elsősorban a dokumentumok helyzetelemzési, valamint a fogyasztói trendeket bemutató fejezetekben. A kockázat, a veszély és a terrorizmus szavakat is nagy gyakorisággal említették a fogyasztók utazási döntéseit befolyásoló tényezőként. A turizmusbiztonság dimenzióit elemezve beigazolódott azon feltételezés, miszerint az országok elsősorban a közbiztonságot értik a turizmus biztonsága alatt, ezen belül főként a bűnözéssel és terrorizmussal kapcsolatosan fogalmaztak meg célokat.
Letöltések
Hivatkozások
Angelevska-Najdeska K.-N. & Rakicevik G. (2012). Planning of sustainable tourism development. Procedia Social and Behavioral Sciences, 44, 210 – 220. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.05.022
Babbie, E. (2001). The Practice of Social Research. Wadsworth: Thomson Learning.
Balaton, K. (2019). Újszerű megközelítések a vállalatok stratégiai vezetésében. Vezetéstudomány, 50(12), 90-98. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.08
Bogáromi, E. & Malota, E. (2017). Perception of Hungary in terms of security and touristic destination choice - country image of Hungary in 8 countries. In: Kiglics, Norbert (szerk.) II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet (pp. 353-361). Nagykanizsa: Pannon Egyetem.
Carvalho Lemos, C., Fischer, T. B., & Pereira Souza, M. (2012). Strategic environmental assessment in tourism planning: Extent of application and quality of documentation. Environmental Impact Assessment Review, 35(July), 1-10. https://doi.org/10.1016/j.eiar.2011.11.007
Chok, S., Macbeth, J., & Warren, C. (2007). Tourism as a tool for poverty alleviation: a critical analysis of ‘Pro-Poor Tourism’ and implications for sustainability. Current Issues in Tourism, 10(2-3), 144-165. https://doi.org/10.2167/cit303
Collins-Kreiner, N. & Ram, Y. (2020). National tourism strategies during the COVID-19 pandemic. Annals of Tourism Research, [in press]. https://doi.org/10.1016/j.annals.2020.103076
Cui, F., Liu, Y., Chang, Y., Duan J., & Li, J. (2016). An overview of tourism risk perception. Natural Hazards, 82(1), 643-658. https://doi.org/10.1007/s11069-016-2208-1
Dredge, D. & Jenkins, J. (2007). Tourism policy and planning. Brisbane: John Wiley & Sons.
Dredge, D. & Jamal, T. (2015). Progress in tourism planning and policy: A post-structural perspective on knowledge production. Tourism Management, 51(Dec), 285-297. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2015.06.002
Edgell, D. L., DelMastro Allen, M., Smith, G., & Swanson, J. R. (2008). Tourism policy and planning: Yesterday, today and tomorrow. Oxford: Butterworth-Heinemann. https://doi.org/10.4324/9780080942506
Edgell D. L. Sr. & Swanson, J. R. (2013). Tourism policy and planning: Yesterday, today and tomorrow. New York, NY: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203113332
EUROPARC FEDERATION (é.n.). https://www.europarc.org/sustainable-tourism/charter-principles/
ETC (European Travel Commission) (2005). Megatrends of Tourism in Europe to the Year 2005 and Beyond. Bruxelles: European Travel Commission.
Faulkner, B. (2001). Towards a framework for tourism disaster management. Tourism Management, 22(2), 135–147. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(00)00048-0
Fekete, I. & Szontágh, P. (2020). Projektek programszintű kockázatmenedzsmentje. Vezetéstudomány, 51(2), 46-59. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.04
Floyd, M. F. & Pennington-Gray, L. (2004). Profiling Risk Perceptions of Tourists. Annals of Tourism Research, 31(4), 1051–1054. https://doi.org/10.1016/j.annals.2004.03.011
Gelei, A. & Donáczi K. (2020). Az értékesítés- és működéstervezés vállalati gyakorlatának érettsége egy hazai kérdőíves felmérés tükrében. Vezetéstudomány, 51(9), 30-43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.03
Glaesser D. (2003). Crisis management in the tourism industry. Oxford, Elsevier Science & Technology Books. https://doi.org/10.4324/9780080454801
Hall, C. M., Scott, D., & Gossling, S. (2020). Pandemics, transformations, and tourism: Be careful what you wish for. Tourism Geographies, 22(3), 577-598. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1759131
Haywood, M. K. (2011). Responsible and responsive tourism planning in the community. Tourism Management, 9(2), 167-182. https://doi.org/10.1016/0261-5177(88)90020-9
Inskeep, E. (1994). Tourism Planning: An Integrated and Sustainable Development Approach. New York: Van Nostrand Reinhold.
Iorio, M. & Corsale, A. (2014). Community-based tourism and networking: Viscri, Romania. Journal of Sustainable Tourism, 22(2), 234-255. https://doi.org/10.1080/09669582.2013.802327
Jamal, T. B. & Getz, D. (1995). Collaboration theory and community tourism planning. Annals of Tourism Research, 22(1), 186-204. https://doi.org/10.1016/0160-7383(94)00067-3
Juul, M. (2015). Tourism and the European Union. Recent trends and policy developments. Brussels: European Parliamentary Research Service. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/568343/EPRS_IDA(2015)568343_EN.pdf
Kovács L. (2013). Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban. Budapest, Tinta.
Kovács L. (2019). Márka és márkanév. Budapest, Tinta. Laws E., Prideaux B. (2005). Crisis Management: A Suggested Typology. Journal of Travel & Tourism Marketing, 19(2-3), 1-8. https://doi.org/10.1300/J073v19n02_01
Lepp A. & Gibson H. (2003): Tourist roles, perceived risk and international tourism. Annals of Tourism Research, 30(3), 606-624. https://doi.org/10.1016/S0160-7383(03)00024-0
Li, Y., Tang, D., Tao, T., Gou, N., Li, S., Zhang, Z., & Yang, X. (2018). The Impact of Tourism Product Harm Crisis Attribute on Travel Intention. Andvances in Social Science, Education and Humanities Research, 250. Proceedings of the 8th International Conference on Education, Management, Information and Management Society (EMIM 2018). https://www.atlantis-press.com/proceedings/emim-18/25899965
Liu, Z., Siguaw, J. A., & Enz, C. A. (2008). Using tourist travel habits and preferences to assess strategic destination positioning: The case of Costa Rica. Cornell Hospitality Quarterly, 49(3), 258–281. https://doi.org/10.1177/1938965508322007
Mai, T. V. (2012). Sustainable tourism - systems thinking and system dynamics approaches: A case study in Cat Ba biosphere reserve of Vietnam. Brisbane: The University of Queensland.
Mai, T. V. & Smith, C. (2015). Tourism in Cat Ba biosphere reserve Vietnam: Addressing the threats to sustainability using systems thinking. Journal of Sustainable Tourism, 23(10), 1504 -1528. https://doi.org/10.1080/09669582.2015.1045514
Margaras, V. (2017). Major challenges for EU tourism and policy responses. European Parliamentary Research Service, Brussels. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2017/603932/EPRS_BRI(2017)603932_EN.pdf
Marton, Zs., Birkner, Z., Keller K., & Berkesné, R. N. (2018). A turizmusbiztonságban rejlő marketing és menedzsment implikációk. Turizmus Bulletin, 18(2), 12-20. https://mtu.gov.hu/documents/prod/TB-2018-2_1.pdf#page=14
McKercher, B. & Hui, E. L. L. (2004): Terrorism, economic uncertainty and outbound travel from Hong Kong. In C. M. Hall, D. J. Timothy & D. T. Duval (Eds.), Safety and Security in Tourism. Relationships, Management and Marketing (pp. 99-116). New York: Haworth Press. https://doi.org/10.1300/j073v15n02_06
Michalkó, G. (2020). A biztonság szerepe a turizmus rendszerében. In Michalkó, G., Németh, J. & Ritecz, Gy. (szerk.), Turizmusbiztonság. Budapest: Dialóg Campus. Newsome, D., Lewis, A., & Moncrieff, D. (2004). Impacts and risks associated with developing, but unsupervised, stingray tourism at Hamelin Bay, Western Australia. International Journal of Tourism Research, 6(5), 305-323. https://doi.org/10.1002/jtr.491
Pforr C. & Hosie P. J. (2008). Crisis Management in Tourism.
Journal of Travel & Tourism Marketing, 23(2-4), 249-264. https://doi.org/10.1300/J073v23n02_19
Pulinka, Á. (2020). Complexity of change and its relationship with the levels of cooperation needed during a change process. Vezetéstudomány, 51(5), 15-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.05.02
Richter, L. K. (1989). The Politics of Tourism in Asia. Honolulu: University of Hawaii Press. https://doi.org/10.2307/2058443
Ritchie B. W. (2004). Chaos, crises and disasters: a strategic approach to crisis management in the tourism industry. Tourism Management, 25(6), 669 – 683. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004
Ruhanen, L. (2004). Strategic planning for local tourism destinations: an analysis of tourism plans. Tourism and Hospitality Planing & Development, 1(3), 239-253. https://doi.org/10.1080/1479053042000314502
Santana G. (2008). Crisis Management and Tourism. Journal of Travel & Tourism Marketing, 15(4), 299-321. https://doi.org/10.1300/J073v15n04_05
Sausmarez N. (2009). Crisis Management, Tourism and Sustainability: The Role of Indicators. Journal of Sustainable Tourism, 15(6), 700-714. https://doi.org/10.2167/jost653.0
Séraphina H., Gowreesunkarb V., Roselé-Chimc P., Junior Duplanc Y. J., & Korstanjed M. (2018). Tourism planning and innovation: The Caribbean under the spotlight. Journal of Destination Marketing & Management, 9(Sept), 384-388. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.03.004
Škare, M., Soriano, D. R. & Porada-Rochon, M. (2020). Impact of COVID-19 on the travel and tourism industry. Technological Forecasting & Social Change, 163, 120469. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2020.120469
Song, H., Dwyer, L., Li, G., & Cao, Z. (2012). Towards economics research: A review and assessment. Annals of Tourism Research, 39(3), 1653–1682. https://doi.org/10.1016/j.annals.2012.05.023
Uğur, N. G. & Akbıyık, A. (2020). Impacts of COVID-19 on global tourism industry: A cross-regional comparison. Tourism Management Perspectives, 36, 100744. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100744
Williams, A. M & Baláž, V. (2015). Tourism Risk and Uncertainty: Theoretical Reflections. Journal of Travel Research, 54(3), 271–287. https://doi.org/10.1177/0047287514523334
Williams, S. (1998). Tourism geography. London: Routledge.
WTTC (2019). Crisis Preparedness Management Recovery – Crisis Readiness [online]. https://wttc.org/Initiatives/Crisis-Preparedness-Management-Recovery
Zsarnoczky, M. (2017). The future of sustainable rural tourism – the impact of climate change. Annals of The Polish Accociation of Agricultural and Agribusines Economists, 19(3),337-344. https://doi.org/10.5604/01.3001.0010.3374
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
