Safety challenges and crisis communication in Hungarian business hotels during covid-19
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.03Keywords:
tourism, business hotel, crisis communication, COVID-19, safetyAbstract
The aim of the study is to examine the means used by 4-star domestic business hotels to motivate tourists to visit during the coronavirus epidemic, to carry out an investigation of these hotels’ attempts to preserve their image and to ascertain their main safety messages before, during and after the crises. In the framework of the empirical research, in-depth interviews were conducted with the staff responsible for crisis communication in the examined hotels; as a supplementary investigation, the authors also reviewed their Facebook pages and websites as crisis communication interfaces. The coronavirus epidemic did not negatively affect the image of hotels, and its preservation was achieved through communication and participation in movements. After the pandemic, safety became the main topic; the most important messages are that the guest is safe in the hotel, the regulations are followed, hygiene is taken care of, and the guest can count on them.Downloads
References
Backer, E., & Ritchie, B. W. (2017). VFR Travel: A viable market for tourism crisis and disaster recovery? International Journal of Tourism Research, 19(4), 400–411. http://dx.doi.org/10.1002/jtr.2102
Barlai, R., & Kővágó, Gy. (1996). Válság- (katasztrófa) kommunikáció: Tanulmányok és szemelvények. Budapest: Petit Real.
Beeton, S. (2001). Horseback tourism in Victoria, Australia: Cooperative, proactive crisis management. Current Issues in Tourism, 4(5), 422–439. http://dx.doi.org/10.1080/13683500108667897
Birkner, Z., Marton, Zs., & Keller K. (2018). Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén – különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok, 1(3), 71–80. https://archive.bm-tt.hu/rtt/assets/letolt/rt/201803/03_birkner.pdf
Breitsohl, J., & Garrod, B. (2016). Assessing tourists’ cognitive, emotional and behavioural reactions to an unethical destination incident. Tourism Management, 54, 209–220. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2015.11.004
Brown, N. A., Rovins, J. E., Feldmann-Jensen, S., Orchiston, C. & Johnston, D. (2017). Exploring disaster resilience within the hotel sector: A systematic review of literature. International Journal of Disaster Risk Reduction, 22, 362–370. http://dx.doi.org/10.1016/j.ijdrr.2017.02.005
Cartier, E. A., & Taylor, L. L. (2020). Living in a wildfire: The relationship between crisis management and community resilience in a tourism-based destination. Tourism Management Perspectives, 34, 100635. http://dx.doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100635
Christensen, T., Lægreid, P., & Rykkja L. H. (2016). Organizing for crisis management: building governance capacity and legitimacy. Public Administration Review, 76(6), 887–897. http://dx.doi.org/10.1111/puar.12558
Coombs, W. T. (2015). Ongoing crisis communication. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.
Dubai, L. (2008). Hiteles kommunikáció katasztrófahelyzetben. In Farkas É. & Meruk J. (Eds.), Közigazgatási kommunikáció Magyarországon (pp. 95-116). Budapest: PTE FEEK.
ENSZ (2015). Sendai framework for disaster risk reduction 2015 – 2030. UNISDR. https://www.unisdr.org/files/43291_sendaiframeworkfordrren.pdf
Eylemer, S., & Kirkpinar Özsoy, N. (2021). The European Union’s response to COVID-19 as an existential threat. International Journal of Contemporary Economics and Administrative Sciences, 11(2), 489-515. http://dx.doi.org/10.5281/zenodo.5831858
Faulkner, B. (2001). Towards a framework for tourism disaster management. Tourism Management, 22(2), 135–147. http://dx.doi.org/10.1016/S0261-5177(00)00048-0
Géring, Zs. (2014). Tartalomelemzés: a virtuális és a ’valós’ világ határán. Kultúra és Közösség, 5(1), 9-24. https://perepo-publikacio.uni-pannon.hu/id/eprint/611/1/Gering_tartalomelemzes_2014.pdf
Gyulavári, T., Mitev, A. Z., Neulinger, Á., Neumann-Bódi, E., Simon, J., & Szűcs, K. (2017). A marketingkutatás alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630598880
Hendershott, T., Livdan, D., & Schürhoff, N. (2015). Are institutions informed about news? Journal of Financial Economics, 117(2), 249-287. http://dx.doi.org/10.1016/j.jfineco.2015.03.007
hotelstars.eu (2022): https://www.hotelstars.hu/minositetthotelek
Jamal, T., & Budke, C. (2020). Tourism in a world with pandemics: local-global responsibility and action. Journal of Tourism Futures, 6(2), 181-188. https://doi.org/10.1108/jtf-02-2020-0014
Juhász, L. (2015). Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése. In Szállodavezetés és Gazdálkodás: Hotel Management (pp. 10-19). Budapest: BGE-KVIK.
Keller, K., & Tóth-Kaszás, N. (2020). A koronavírusjárvány észlelése és hatásai a hazai turisztikai szolgáltatók körében. In Kovács, L. (Eds.), Globális kihívás – lokális válaszok – A koronavírus (covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai (pp. 51-64). Szombathely: Savaria University Press.
Kormány (2020). Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről. Magyar Közlöny, (242), 7662-7670. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e35363d964683da1d1a8b57aa9220fe36df b5f 7f/megtekintes
Korstanje, M. E. (2020). The epistemology of tourism security: methodological discussions revolving around tourism security and safety. In Korstanje, M. E. (Eds.), Impact of risk perception theory and terrorism on tourism security: emerging research and opportunities (pp. 93-116). Hershey, PA: IGI Global. http://dx.doi.org/10.4018/978-1-7998-0070-5.ch005
Kovács, L., Keller, K., Tóth-Kaszás, N., & Szőke, V. (2021). A COVID19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6(2), 6-24. http://dx.doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02.01
Lapsánszky, A. (2021). A koronavírus-járvány hatása a hírközlésre és a médiára. In Rixer, Ádám (Eds.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 131-148). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Laws, E., & Prideaux, B. (2005). Crisis management: a suggested typology. Journal of Travel&Tourism Marketing, 19(2-3), 1-8. http://dx.doi.org/10.1300/J073v19n02_01
Magyar Turisztikai Ügynökség (2018). A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as főbb eredményei. https://mtu.gov.hu/documents/prod/Kereskedelmi_szallashelyek_adatai_2018.pdf
Mair, J., Ritchie, B. W., & Walters, G. (2016). Towards a research agenda for post-disaster and post-crisis recovery strategies for tourist destinations: a narrative review. Current Issue in Tourism, 19(1), 1-26. http://dx.doi.org/10.1080/13683500.2014.932758
Mansfeld, Y., & Pizam, A. (2006). Tourism, security and safety: from theory to practice. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780080458335
Marton, Zs., & Ernszt, I. (2019). Women on tour – safety and security in the focus. In Marton Zs., Németh K., Pelesz P. & Péter E. (Eds.), IV. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet (pp. 458-465). Nagykanizsa: Pannon Egyetem, Nagykanizsai Kampusz.
Marton, Zs., Keller, K., & Birkner, Z. (2018). A kockázatészlelés és desztináció imázs a turizmusbiztonság szemszögéből. In LX. Georgikon Napok (pp. 154-160). Keszthely: MATE.
Mazilu, M., Marinescu, R., Bălă, D., & Dragomir, L. (2019). Crisis management in tourism. Quaestus Multidisciplinary Research Journal, 14, 289-294. http://www.quaestus.ro/en/wp-content/uploads/2012/02/mazilu-marinescu-bala-dragomir.pdf
Meeker, M. (2015). Internet Trends 2015 Report – Code Conference https://www.kleinerperkins.com/perspectives/2015-internet-trends/
Michalkó, G. (2020). A biztonság szerepe a turizmus rendszerében. In Michalkó G., Németh J. & Ritecz Gy. (Szerk.), Turizmusbiztonság (pp. 15-28). Budapest: Dialóg Campus.
Mitev, A. Z. (2019). Kutatásmódszertan a turizmusban. Budapest: Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789634544135
Ott, L., & Theunissen, P. (2015). Reputations at risk: Engagement during social media crises. Public Relations Review, 41(1), 97-102. http://dx.doi.org/10.1016/j.pubrev.2014.10.015
Paraskevas, A., & Quek, M. (2019). When castro seized the Hilton: Risk and crisis management lessons from the past. Tourism Management, 70, 419–429. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2018.09.007
Pennington-Gray, L. (2018). Reflections to move forward: Where destination crisis management research needs to go. Tourism Management Perspectives, 25, 136–139. http://dx.doi.org/10.1016/j.tmp.2017.11.013
Péter, E., Németh, K., & Lelkóné T., I. (2018). Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény. Turizmus Bulletin, 18(2), 30-37. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.4
Piskóti, I. (2014). Válság/Kríziskommunikáció. http://www.piskotiistvan.hu/attachments/article/92/PR7.pdf
Ritchie, B. W. (2004). Chaos, crises and disasters: a strategic approach to crisis management in the tourism industry. Tourism Management, 25(6), 669- 683. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004
Robertson, D., Kean, I., Moore, S., Gurtner, Y., Holcombe, C., & Wilks, J. (2006). Tourism risk management: An authoritative guide to managing crises in tourism.
Singapore: APEC International Centre for Sustainable Tourism (AICST). https://www.apec.org/docs/default-source/publications/2007/4/tourism-risk-management-an-authoritative-guide-to-managing-crisis-in-tourism-december-2006/guide-english.pdf?sfvrsn=ae434e30_1
Roehl, W. S., & Fesenmaier, D. R. (1992). Risk perceptions and pleasure travel: an exploratory analysis. Journal of Travel Research, 30(4), 17-26. http://dx.doi.org/10.1177/004728759203000403
Sigala, M. (2011). Social media and crisis management in tourism: Applications and implications for research. Information Technology & Tourism, 13(4), 269-283. http://dx.doi.org/10.3727/109830512X13364362859812
Sönmez, S. F., Apostolopoulos, Y., & Tarlow, P. (1999). Tourism in crisis: managing the effects of terrorism. Journal of Travel Research, 38(1), 13–18. http://dx.doi.org/10.1177/004728759903800104
Tarlow, P. E. (2014). Tourism security: strategies for effectively managing travel risk and safety. Cambridge, MA: Butterworth-Heinemann. United Nations (2020). COVID-19 response. https://www.un.org/en/coronavirus/un-response
World Tourism Organisation (2016). UNWTO Tourism Highlights 2016 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284418145
World Tourism Organization (1996). Tourist safety and security, practical measures for destinations. Madrid: World Tourism Organization.
Yeh, Shih-Shuo (2020). Tourism recovery strategy against COVID-19 pandemic. Tourism Recreation Research, 46(2), 188-194. https://doi.org/10.1080/02508281.2020.1805933
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
