A feldolgozóipari munkavállalók munkaerő-megtartása
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.06Kulcsszavak:
munkaerő-megtartás, emberierőforrás-menedzsment, elköteleződésAbsztrakt
Az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívását a munkaerőhiány jelentette. A világ nagyot fordult a koronavírus járvány hatására, a munkaerő foglalkoztatásának súlypontjai átalakultak. A szerzők tanulmányukban a munkaerő-megtartás dimenzióit vizsgálták a járvány megjelenése előtti időszakban. A hatékonyan felépített munkaerő-megtartási rendszerek a cégek működőképességének alapját képezik, míg egy nem megfelelően menedzselt megtartási politika öngerjesztő fluktuációs folyamatot is beindíthat. Kutatásuk során feldolgozóipari munkavállalók körében arra keresték a választ, mely eszközökkel növelhető leghatékonyabban a munkavállalók lojalitása, amelyek alkalmazásával eredményes munkaerő-megtartási stratégia építhető fel. A kutatás eredményei igazolták, hogy a munkavállalók lojalitása kizárólag anyagi ráfordítással nem fokozható. A munkakörülmények és a vezetői magatartás fejlesztésével érhető el a megfelelő eredmény. A munkaviszony fenntartása szempontjából a munkavállalók számára a megbecsülés, a kedvező bánásmód, az építő munkahelyi légkör, a megfelelő vezetői stílus és a munkahely stabilitása a legfontosabb faktorok.
Letöltések
Hivatkozások
Adams, J. S. (1965). Inequity in social exchange. New York: Academic Press.
Ahammad, M. F., Tarba, S. Y., Liu, Y., & Glaister, K. W. (2016). Knowledge transfer and cross-border acqui sition performance: The impact of cultural distance and employee retention. International Business Review, 25(1), 66-75. https://doi.org/10.1016/J.IBUSREV.2014.06.015
Ambler, T & Barrow, S. (1996): The employer brand. The Journal of Brand Management, 4, 185–206.
Arnold, E. (2005). Managing human resources to improve employee retention. The Health Care Manager, 24(2), 132–140. https://doi.org /10.1097/00126450 -200504000-00006
Berke, S. & Kőmüves, Z. (2016). Satisfaction, motivation and personality types by sales leaders in SME sector: a pilot study. In Pop, G., Csata, A., Fejér-Király, G., Kassay, J., Nagy, B., Zsarnóczky, M., & Pál, L. (Eds.), 14th Annual International Conference on Economics and Business: Challenges In The Carpathian Basin: Innovation and technology in the knowledge based economy (pp. 1-16). Csíkszereda, Románia: Sapientia Hungarian University of Transylvania.
Bertalan, P. & Boldizsár, B. (2015). Globális trendek és a HR. Acta Scientiarum Socialium, 44, 151-160. Retrieved from http://journal.ke.hu/index.php/asc/article/view/2161
Bode, C., Singh, J., & Rogan, M. (2015). Corporate Social Initiatives and Employee Retention. Organization Science, 26(6), 1702-1720. https://doi.org/10.1287/orsc.2015.1006
Canton, J. (2013). Global futures forecast 2013: The top trends that will shape the coming year. Intitute for Global Futures. Retrieved from https://pdfslide.net/business/global-futuresforecast-2013.html
Clark, A. & Oswald, A. (1996). Satisfaction and comparison income. Journal of Public Economics, 61(3), 359-381. https://doi.org/10.1016/0047-2727(95)01564-7
Covella, G., McCarthy, V., Kaifi, B., & Cocoran, D. (2017). Leadership’s role in employee retention. Business Management Dynamics, 7(5), 1-15.
Dajnoki, K. & Héder, M. (2017). „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány, 27. pp. 84-93. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2017.27.E.84
Das, B. L., & Baruah, M. (2013). Employee retention: A review of literature. Journal of Business and Management, 14(2), 8-16.
Eisenberger, R., Stinglhamber, F., Vandenberghe, C., Sucharski, I. L., & Rhoades, L. (2002). Perceived supervisor support: Contributions to perceived organizational support and employee retention. Journal of Applied Psychology, 87(3), 565–573. https://doi.org/10.1037/0021-9010.87.3.565
Elmore, T. (2014). How Generation Z Differs from Generation Y. Retrieved from http://growingleaders.com/blog/generation-z-differs-generation-y/.
Endrődi, M. (2006). A munkahelyi elégedettség és az azt befolyásoló tényezők. Humánpolitikai Szemle, 17(2), 9-20.
Ewen, R. (1967). Weighting components of job satisfaction. Journal of Applied Psychology, 51(1), 68-73. https://doi.org/10.1037/h0024243
Fábián, F. (2008). A motiváció és az ösztönzésmenedzsment. Magyar Grafika, 4., 77-79. Retrieved from http://epa.oszk.hu/00800/00892/00031/pdf/21.pdf
Farkas, F., Jarjabka, Á., Lóránd, B. & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány, 44(10) 12-23.
Greenberg, J. (1982). Approaching equity and avoiding inequity in groups and organizations. New York: Academic Press.
Gyökér, I. & Krajcsák, Z. (2009). Az alkalmazotti elégedettséget és elkötelezettséget befolyásoló tényezők vizsgálata. Vezetéstudomány, 39(11), 56-61.
Hárs, Á. (2016). Elvándorlás és bevándorlás Magyarországon a rendszerváltás után – nemzetközi összehasonlításban. In Blaskó, Zs., & Fazekas, K., (Eds.), Munkaerőpiaci tükör 2015 (pp. 39-53). Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet. Retrieved from http://econ.core.hu/file/download/mt_2015_hun/kozelkep_1.pdf
Héder, M., Szabó, Sz. & Dajnoki, K. (2018). Effect of Labour Market Changes on HR Functions. The Annals of the Faculty of Economics Subotica, 54(39), 123-138. https://doi.org/10.5937/AnEkSub1839123H
Hytter, A. (2007). Retention Strategies in France and Sweden. Irish Journal of Management, 28(1), 59-79.
Iaffaldo, M. T. & Muchinsky, P. M. (1985). Job satisfaction and job performance: A metaanalysis. Psychological Bulletin, 97(2), 251-273. https://doi.org/10.1037/0033-2909.97.2.251
Kajos, A. & Bálint, B. (2014). A marketingszemlélet és a HR találkozása: A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai. Vezetéstudomány, 45(6), 69-79.
Karakose, T., Kocabas, I., & Yesilyurt, H. (2014). A quantitative study of school administrator' work-life balance and job satisfaction in public schools. Pakistan Journal of Statistics, 30(6), 1231-1241.
Kaye, B., & Jordan-Evans, S. (2002). Retention tough in times. Training & Development, 56(1), 32-32.
Kelemen, T. & Krajcsák, Z. (2016). A dolgozói elkötelezettség szerepe a vállalati lean koncepció sikerében. TAYLOR, 23(3), 51-57. Retrieved from http://acta.bibl.u-szeged.hu/54977/1/taylor_2016_003_051-057.pdf
Kossivi, B., Xu, M. & Kalgora, B. (2016). Study on Determining Factors of Employee Retention. Open Journal of Social Sciences, 4(5), 261-268. https://doi.org/10.4236/jss.2016.45029
Kovács, K. (2009). Munkapiac, munkakörülmények és egészség. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Kozák, A. & Dajnoki, K. (2019). Dolgozói vélemények a munkaerő-megtartást célzó intézkedésekről.
TAYLOR, 11(2), 56-65. Retrieved from https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/21974.
Kozák, A. (2019). Szervezeti reakciók és alkalmazotti magatartás a munkaerőhiányos környezetben: összefoglaló gondolatok egy empirikus kutatás eredményeinek tükrében. Magyar Tudomány, 180(9), 1376-1385. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.9.12
Köllő, J., Nyírő, Z. & Tóth, I. J. (2017). Az alapvető hiányindikátorok alakulása. In Fazekas, K., & Köllő, J. (Eds.), Munkaerőpiaci tükör, 2016. Közelkép: Munkaerőhiány (pp. 63-72). Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet. p. 63-72
Krajcsák, Z. & Kozák, A. (2018). Az alkalmazottak erősödő alkupozíciója: Szervezeti alkalmazkodás az új munkaerő-piaci trendekhez. Marketing&Menedzsment, 52(2), 37-46.
KSH. (2018). Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH. (2019a). Munkaerőpiaci folyamatok, 2019. I. negyedév. Statisztikai Tükör. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH. (2019b). Népmozgalom, 2018. Statisztikai Tükör. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Kun, Á. (2010). Munkahelyi jóllét és elköteleződés. Munkaügyi Szemle, 54(2) p. 35.
Kyndt, E., Dochy, F., Michielsen, M., & Moeyaert, B. (2009). Employee retention: Organisational and personal perspectives. Vocations and Learning, 2(3), 195-215. https://doi.org/10.1007/s12186-009-9024-7
Lloyd, S. (2002). Branding from the inside out. Business Review Weekly, 24(10), 64–66.
Lynn, M. R. & Kelley, B. (1997). Effects of case management on the nursing context-perceived quality of care, work satisfaction, and control over practice. Journal of Nursing Scholarship, 29(3), 237-242.
McClelland, D. C., & Burnham, D. H. (2003). A hatalom nagy motiváló erő. Harvard Business Manager, 5(6), 50-59.
Meretei, B. (2017): Generációs különbségek a munkahelyen. Vezetéstudomány, 68(10), 10-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.02.
Mosley, R. (2009). Employer Brand. The Performance Driver No Business Can Ignore. A Shoulders of Giants Publication.
Nemes, F. & Szlávicz, Á. (2011). A vezetés szerepe a dolgozói elégedettség alakulásában. Vezetéstudomány, 42(9), 2-14.
Németh, A. (2012). A munkahelyi elégedettséget befolyásoló tényezők az egészségügyben. Acta Sana, 7(2), 46-48.
Nyírő, Zs. & Tóth, I. J. (2017). A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók. Budapest: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.
Pagán-Castaño, E., Maseda-Moreno, A., & Santos-Rojo, C. (2019). Wellbeing in work environments. Journal of Business Research, 115(Jul), 469-474 https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.12.007
Page, K. (2005). Subjective wellbeing in the workplace (Unpublished honours thesis). Deakin University, Melbourne, Australia. Retrieved from http://www.acqol.com.au/uploads/theses/thesis-page-k.pdf
Plette, R. (1994). Az ember-gép-környezet rendszer szabályozásának zavarai. Ergonómia, 92(1).
Poór J., Juhász T., Hámori T., Karácsony P., Machova R., & Csapó I. (2018a). A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján. Metszetek, 8(4), 7-23. Retrived from http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201804_02.pdf
Poór J., Juhász T., Hazafi Z. Szakács G., Kovács Á. (2019). Az alkalmazottak fluktuációjának és munkaerőhiányának elemzése a közszférában egy országos empirikus kutatás tükrében. Opus et Educatio, 6(3), 310-324. https://doi.org/10.3311/ope.331
Poór. J., Magr. Kovács, Á., Kolbe, T. & Csapó, I. (2018b). Szakemberhiány és munkaerő-megtartás a kulcsmunkakörökben. Budapest: Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központ.
Rosta, J., Nylenna, M., & Aasland, O. G. (2009). Job satisfaction among hospital doctors in Norway and Germany. A comparative study on national samples. Scandinavian Journal of Public Health, 37(35), 503-508. https://doi.org/10.1177/1403494809106504
Sajtos L., & Mitev A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Siegrist, J. (1996). Adverse health effects of high effort – low reward conditions at work. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27-43. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.1.27
Singh, D. (2019). A literature review on employee retention with focus on recent trends. International Journal of Scientific Research in Science and Technology, 6(1), 425-431. https://doi.org/10.32628/IJSRST195463
Smith, P. C., Kendall, L. & Hulin, C. L. (1969). The measurement of satisfaction in work and retirement. Chicago: Rand McNally.
Spector, P. E. (1997). Job satisfaction: Application, assessment, causes, and consequences. Thousand Oaks: Sage.
Storey, J., Wright, P. M. & Ulrich, D. (2009). The Routledge Companion to Strategic Human Resource Management. London: Routledge. Szabó, A. (2016). A munkavállalói elkötelezettség növelésének hatása és lehetőségei. Opus et Educatio, 3(4), 439-450. http://dx.doi.org/10.3311/ope.41
Szentgróti, E. & Tapolczai, T. (2011). Main elements of strategic cooperation and alliances in Hungary. Regional and Business Studies, 3(1), 57-64. Retrieved from http://journal.ke.hu/index.php/rbs/article/view/438/939
Térjék, L. & Vánus, A. (2007). A munkakörnyezet munkavédelmi szempontú elégedettségvizsgálata Hajdú-Bihar megye néhány mezőgazdasági vállalatának dolgozóinál. AVA Nemzetközi Konferencia, Debrecen.
Tóth, I., Nagy, D. & Kónya, V. (2017). A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében. Budapest: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.
Varga, J. & Cseh, B. (2019). A negyedik ipari forradalom egyes adózási és munkaerő-piaci hatásai. Controller Info, 7(1), 11-14. https://doi.org/10.24387/CI.2019.1.2
Warr, P. (1987). Work, Unemployment, and Mentalth. Oxford: Clarendon Press.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
