Társadalmi innováció a városi desztinációk versenyképességének szolgálatában
Fókuszban az éjszakai gazdaság hatásainak menedzselése
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.07-08.01Kulcsszavak:
desztinációs versenyképesség, városfejlesztés, társadalmi innováció, éjszakai gazdaság, romkocsma-negyedAbsztrakt
Az éjszakai gazdaság fejlesztése számos nagyvárosban hozott pozitív változást a desztináció versenyképességében, különösen ami a jövedelmeket és a turisztikai élményt illeti. Ugyanakkor a lehetséges hatások kezelése számos kihívást tartogat, hiszen a helyiek jóléte és jólléte áll a versenyképesség legfontosabb céljai között. Jelen cikk célja egyrészt annak megvilágítása, hogy egy terület csak akkor lehet versenyképes, ha az mind a látogatók, mind a helyiek jóllétét tudja hosszú távon szolgálni. Másrészt cél az éjszakai gazdaság problémaköréhez tartozó megoldási lehetőségek áttekintése, amelyeket illetően fellelhető a várospolitikai elméletek terén ismert kreatív város menedzselése és abban a helyi politikai erők szerepe éppúgy, mint a társadalmi innováció, a helyiek tanulása, együttműködése révén létrejött megoldások köre. Mindezen kérdést Budapest romkocsma-negyedére vetítve vizsgálják a szerzők, amely napjainkban számos vitától hangos, az éjszakai gazdaság és a turizmus okozta negatív hatások miatt, amelyek megoldására eddig nem születtek hatékony lépések. Az éjszakai gazdaság hatásait kvalitatív interjúk mentén vizsgálják a negyedben mind a helyiek, mind a látogatók megkérdezésével, kikristályosítva a legfontosabb problémaköröket és megoldási lehetőségeket, továbbá a közelmúltban megjelenő civil kezdeményezések jellemzőit feltérképezve, amelyek társadalmi innováció mentén a hatások menedzselését irányozzák meg, az irányításpolitikai lépések korlátozottsága okán.
Letöltések
Hivatkozások
Angelidou, M. & Psaltoglou, A. (2017). An empirical investigation of social innovation initiatives for sustainable urban development. Sustainable Cities and Society, 33(1), 113-125. https://doi.org/10.1016/j.scs.2017.05.016
ATCM (2018). Purple Flag Status: How It Fits Place Management Policy. Retrieved from https://www.atcm.org/purple-flag
Bieger, T. (1997). Management von destinatationen und Tourismusorganisationen (2. Auflage). München, Wien: Verlag Oldenbourg.
Bloomberg Cities (2017). Rise of the night mayors. Retrieved from https://medium.com/@BloombergCities/rise-of-the-night-mayors-945a4fee5110
Calafat, A., Blay, N., Bellis, M., Hughes. K., & Kokkevi, A. (2010). Tourism, nightlife and violence: a cross cultural analysis and preventive recommendations. Retrieved from http://www.irefrea.eu/uploads/PDF/Calafatetal_2010.pdf
Carmo Farinha, L. M. (2015). Handbook of Research on Global Competitive Advantage through Innovation and Entrepreneurship. Hershey: IGI Global.
Csanádi, G., Csizmady, A., Koszeghy, L., & Tomay, K. (2006). Belső-Erzsébetváros rehabilitáció. Tér és Társadalom, 20(1), 73-92. https://doi.org/10.17649/TET.20.1.1040
Drede, D. (2017). Overtourism" Old wine in new bottles? Retrieved from https://www.linkedin.com/pulse/overtourism-old-wine-new-bottles-dianne-dredge
Dupeyras, A. & MacCallum, A. (2013). Indicators for Measuring Competitiveness in Tourism: A Guidance Document. Retrieved from https://www.oecd.org/cfe/tourism/Indicators%20for%20Measuring%20Competitiveness%20in%20Tourism.pdf
Egedy, T. & Smith, M. K. (2016). Old and New Residential Neighbourhoods as Creative Hubs in Budapest. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 158. 85-108.
Esen, A., Asik-Dizdar, O. & Maden, C. (2015). Social Innovation as Driver of Regional Competitiveness: A Conceptual Framework. In Carmo Farinha, L. M. (2015). Handbook of Research on Global Competitive Advantage through Innovation and Entrepreneurship (pp. 113-126). Hershey: IGI Global.
Fenyővári, Z. & Lukovics, M. (2011). A regionális versenyképesség és a területi különbségek kölcsönhatásai. Tér és Társadalom, 22(2), 1-20. https://doi.org/10.17649/TET.22.2.1167
García, M., Eizaguirre, S. & Pradel, M. (2015). Social innovation and creativity in cities: A socially inclusive governance approach in two peripheral spaces of Barcelona.City. Culture and Society, 6(1), 93-100. https://doi.org/10.1016/j.ccs.2015.07.001
Goodwin, H. (2017). The Challenge of Overtourism. Responsible Tourism Partnership Working Paper 4. Retrieved from http://haroldgoodwin.info/pubs/RTP%27WP4Overtourism01%272017.pdf
Have, R. & Rubalcaba, L. (2016). Social Innovation Research: An Emerging Area of Innovation Studies? Research Policy, 45(9), 1923-1935. https://doi.org/10.1016/j.respol.2016.06.010
Hervainé, Sz. Gy. (szerk) (2015). A 21. századi államiság kérdőjelei. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. ITS (2015). Budapest VII. kerület integrált településfejlesztési stratégia. Retrieved from https://erzsebetvaros.hu/download.php?file_id=11958
Kelemen-Erdős, A. & Mitev, A. (2017). Tematikus szolgáltatásélmény art- és romkocsma környezetben. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2(3), 58-73.
Kluvánková, T, Brnkaľáková, S., Špaček, M., Slee, B., Nijnik, M., Valero, D., Miller, D., Bryce…Gežík, V. (2018). Understanding social innovation for the wellbeing of forest-dependent communities: A preliminary theoretical framework. Forest Policy and Economics, 97, 163-174. https://doi.org/10.1016/j.forpol.2018.09.016
Kocziszky, Gy., Veresné, S. M. & Balaton, K. (2015). Társadalmi innováció mérésének sajátosságai. In „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 288-302). Miskolc, 2015. október 15-16.
Kocziszky, Gy., Veresné, S. M. & Balaton, K. (2017). A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei. Vezetéstudomány, 48(6,7) 15-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.06.02
Lengyel, I. (2000). A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 67(12), 962–987.
Michalkó, G., Kenesei, Zs. Kiss, K., Kolos, K., Kovács, E., & Pinke-Sziva, I. (2018). Társadalmi innováció a turizmus kontextusában. Turizmus Bulletin, 18(1), 45-54.
Milano, C., Novelli, M., & Cheer, J.M. (2017). Overtourism and Tourismphobia: A journey through four decades’ of tourism development, planning and local concerns. Retrieved from http://explore.tandfonline.com/cfp/pgas/jma03647-rthp-cfp-overtourism-tourismphobia
Olt, G. (2017). Gentrification and commodification of housing in the post-socialist Budapest (Prezentáció). Budapesti Corvinus Egyetem, 2017. november.
Palkovits, I. (2000). Szempontok a területi versenyképesség értelmezéséhez. Tér és Társadalom, 14(2,3), 119-128. https://doi.org/10.17649/TET.14.2-3.579
Pol, E. &Ville, S. (2009). Social innovation: Buzz word or enduring term? The Journal of Socio-Economics, 38(6), 878–885. https://doi.org/10.1016/j.socec.2009.02.011
Pradel-Miguel, M. (2017). Kiezkulturnetz vs. Kreativquartier: Social innovation and economic development in two neighbourhoods of Berlin. City, Culture and Society, 8. 13-19. https://doi.org/10.1016/j.ccs.2016.05.001
Pue, K., Vandergeest, C. & Breznitz, D. (2016). Toward a Theory of Social Innovation. Innovation Policy Lab White Paper No. 2016-01. Retrieved from https://www.researchgate.net/publication/286259807_White_Paper_on_Social_Innovation
Reinhold, S., Laesser, C. & Beritelli, P. (2015). 2014 St. Gallen Consensus on destination management. Journal of Destination Marketing & Management, 4(2), 137-142. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2015.03.006
Roberts, M. & Gornostaeva, G. (2007). The Night-Time Economy and Sustainable City Centres: Dilemmas for Local Government. International Journal of Sustainable Development and Planning, 2(2), 1-19. https://doi.org/10.2495/SDP-V2-N2-134-152
Roberts, M. (2006). From ‘creative city’ to ‘no-go areas’ – The expansion of the night-time economy in British town and city centres. Cities, 23(5), 331-338. https://doi.org/10.1016/j.cities.2006.05.001
Seraphin, H. (2018). Overtourism and the fall of Venice as a destination. Journal of Destination Marketing & Management, 9(3). 374-376. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.01.011
Shaw, R. (2010). Neoliberal Subjectivities and the Development of the Night-Time Economy in British Cities, Geography Compass, 4(7), 893–903. https://doi.org/10.1111/j.1749-8198.2010.00345.x
Smith, M., Egedy, T., Csizmady, A., Jancsik, A., Olt, G, & Michalkó, G. (2018). Non-planning and tourism consumption in Budapest's inner city. Tourism Geographies, 20(3), 524-548. https://doi.org/10.1080/14616688.2017.1387809
Sziva, I. (2012). Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége: "Hol volt, hol nem volt…?" Vezetéstudomány, 43(5), 52-60.
Tasnádi, J. (2002). A turizmus rendszere (2. bővített kiadás). Budapest: Aula.
The Young Foundation (2012). Defining Social Innovation. A deliverable of the project: The theoretical, empirical and policy foundations for building social innovation in Europe (TEPSIE). European Commission –7th Framework, European Commission, DG Research, Programme, Brussels.
Turker, D. & Vural, C. (2017). Embedding social innovation process into the institutional context: Voids or supports. Technological Forecasting & Social Change, 119, 98–113. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.03.019
Turizmusonline (2017a). A szemét és kosz tetején kell élnünk. Retrieved from http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/a_szemet_es_kosz_tetejen_kell_elnunk
Turizmusonline (2017b). Szigorítja a bulinegyedben a játékszabályokat az önkormányzat. Retrieved from http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/szigoritja_a_bulinegyedben_a_jatekszabalyokat_az_onkormanyzat
Varga, Á. & Nemes, G. (2015). Társadalmi innováció és társadalmi tanulás a vidékfejlesztésben – sikerek, problémák, dilemmák. In „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia = „Balance and Challenges” IX. International Scientific Conference: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. évfordulója alkalmából (pp. 434-444). Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
