A technológia használatának segítő tényezői idős korban

Kulcsszavak: idős fogyasztók, internethasználat, technológiaelfogadás

Absztrakt

Az idősödő társadalmakban egyre jelentősebb kérdés, hogy milyen módon lehet segíteni az idősödés folyamatát, hogyan lehet az idősödő emberek életminőségét fenntartani. Az idősek életminőségének javításában – sok más mellett – a technológiai innovációk is nagy szerepet játszhatnak. A cikk célja, hogy megvizsgálja azokat a tényezőket, amelyek elősegíthetik az idős emberek számára a technológia, jelen esetben az internet használatát, és rámutasson, mire kell figyelni, hogy ők is élvezhessék az internet nyújtotta előnyöket. A kutatás során 60 év fölötti internethasználókat kerestünk meg kérdőíves megkérdezéssel annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat a változókat, amelyek támogatják, vagy éppen akadályozzák az internet használatát. Az eredmények alapján elmondható, hogy az „akadálymentesített” és elérhető internet kiemelkedően fontos az internet elfogadásában és hosszú távú használatában. Ezen kívül előmozdítja az elfogadást, ha az idős használó felfedezi, hogy az internet segítheti a társas kapcsolatok fenntartásában és egyfajta szórakozási lehetőséget is biztosít számára.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Zsófia Kenesei, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi tanár

Hivatkozások

Arfaa, J. & Wang, Y. K. (2014). A usability study on elder adults utilizing social networking sites. In International Conference of Design, User Experience, and Usability (pp. 50-61). Wiesbaden: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-07626-3_5

Albert F. (2016). Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei. Demográfia, 59(2-3), 173-200. https://doi.org/10.21543/dem.59.2-3.2

Aslam, T. & Latif, M. (2019). Impacts of Mobile UX Design on Older Adults. Acta Scientific Computer Sciences, 2(1). Retrieved from https://actascientific.com/ASCS/pdf/ASCS-02-0014.pdf

Bagozzi, R. P. & Yi, Y. (1988). On the Evaluation of Structural Equation Models. Journal of the Academy of Marketing Science, 16(1), 74-94. https://doi.org/10.1080/10705511.2019.1646651

Bagozzi, R. P., Y. Yi, and L. W. Phillips (1991). Assessing Construct Validity in Organizational Research, Administrative Science Quarterly, 36(3), 421–458. https://doi.org/10.2307/2393203

Balogh, G., & Karoliny, M. (2018). A korosodó népesség HR-fókuszokat módosító hatásai nemzetközi összehasonlításban. Vezetéstudomány, 49(10-11), 73-84. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.07

Barbosa Neves, B., Franz, R., Judges, R., Beermann, C., & Baecker, R. (2019). Can digital technology enhance social connectedness among older adults? A feasibility study. Journal of Applied Gerontology, 38(1), 49-72. https://doi.org/10.1177/0733464817741369

Bencsik, A., & Trunkos, I. (2010). „Öreg ember nem vén ember!” – avagy lehetőségeink, esélyeink az élethosszig tartó tanulásra. Vezetéstudomány, 41(10), 27-39.

Bitterman, N., & Shalev, I. (2004). The silver surfer: Making the internet usable for seniors. Ergonomics in Design, 12(1), 24-28. https://doi.org/10.1177/106480460401200107

Blut, M., Wang, C., & Schoefer, K. (2016). Factors influencing the acceptance of self-service technologies: A meta-analysis. Journal of Service Research, 19(4), 396-416. https://doi.org/10.1177/1094670516662352

Chen, K., & Chan, A. H. (2014a). Predictors of gerontechnology acceptance by older Hong Kong Chinese. Technovation, 34(2), 126-135. https://doi.org/10.1016/j.technovation.2013.09.010

Chen, K., & Chan, A. H. S. (2014b). Gerontechnology acceptance by elderly Hong Kong Chinese: a senior technology acceptance model (STAM). Ergonomics, 57(5), 635-652. https://doi.org/10.1080/00140139.2014.895855

Choi, M., Kong, S., & Jung, D. (2012). Computer and internet interventions for loneliness and depression in older adults: a meta-analysis. Healthcare Informatics Research, 18(3), 191-198. https://doi.org/10.4258/hir.2012.18.3.191

Cimperman, M., Brenčič, M. M., & Trkman, P. (2016). Analyzing older users’ home telehealth services acceptance behavior – applying an Extended UTAUT model. International Journal of Medical Informatics, 90, 22-31. https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2016.03.002

Cotten, S. R., Anderson, W., & McCullough, B. (2012). The impact of ICT use on oneliness and contact with others among older adults. Gerontechnology, 11, 161-169. https://doi.org/10.2196/jmir.2306.

Czaja, S. J., Charness, N., Fisk, A. D., Hertzog, C., Nair, S. N., Rogers, W. A., & Sharit, J. (2006). Factors predicting the use of technology: findings from the Center for Research and Education on Aging and Technology Enhancement (CREATE). Psychology and Aging, 21(2), 333-352. https://doi.org/10.1037/0882-7974.21.2.333

Davis, F. D. (1989). Perceived usefulness, perceived ease of use, and user acceptance of information technology. MIS Quarterly, 13(3), 319-340.

Davis, F. D., Bagozzi, R. P., & Warshaw, P. R. (1992). Extrinsic and intrinsic motivation to use computers in the workplace. Journal of Applied Social Psychology, 22(14), 1111-1132. https://doi.org/10.1111/j.1559-1816.1992.tb00945.x

Demiris, G., Rants, M. J., Aud, M. A., Marek, K. D., Tyrer, H. W., Skubic, M., & Hussam, A. A.. (2004). Older adults’ attitudes towards and perceptions of “smart home” technologies: A pilot study. Medical Informatics and the Internet in Medicine, 29(2), 87–94. https://doi.org/10.1080/14639230410001684387

Denton, F. T., & Spencer, B. G. (2002). Some demographic consequences of revising the definition of “old age” to reflect future changes in life table probabilities. Canadian Journal on Aging/La Revue canadienne du vieillissement, 21(3), 349-356. https://doi.org/10.1017/s0714980800001677

Fornell, C., & Larcker, D.F. (1981). Evaluation Structural Equation Models with Unobservable Variables and Measurement Error. Journal of Marketing Research, 18(1), 39-50. https://doi.org/10.2307/3151312

Goher, K. M., Mansouri, N., & Fadlallah, S. O. (2017). Assessment of personal care and medical robots from older adults’ perspective. Robotics Biomim, 4(1). https://doi.org/10.1186/s40638-017-0061-7

Golant, S. M. (2017). A theoretical model to explain the smart technology adoption behaviors of elder consumers (Elderadopt). Journal of Aging Studies, 42, 56-73. https://doi.org/10.1016/j.jaging.2017.07.003

Hart, T. A., Chaparro, B. S., & Halcomb, C. G. (2008). Evaluating websites for older adults: adherence to ‘senior-friendly’guidelines and end-user performance. Behaviour & Information Technology, 27(3), 191-199. https://doi.org/10.1080/01449290600802031

Herendy Cs. (2016). Ikonvakság és stabilitásigény. A 60+ korosztály internetezési szokásai az ujbuda.hu 60+ oldalán végzett usability-kutatás és eye-tracking vizsgálat tükrében. Marketingkutató, 16(3-4), 83-100.

Hough, M. G. (2004). Exploring elder consumers interactions with information technology. Journal of Business & Economics Research (JBER), 2(6), 61-66. https://doi.org/10.19030/jber.v2i6.2893

Jayroe, T. J., & Wolfram, D. (2012). Internet searching, tablet technology and older adults. Proceedings of the American Society for Information Science and Technology, 49(1), 1-3. https://doi.org/10.1002/meet.14504901236

Jeneiné Rubovszky Csilla (2019). Digitális innováció az idősellátásban – avagy bentlakásos intézmény helyett „Okosotthon”. Esély, (3), 75-100.

Karamánné Pakai, A. (2015). Az idősek egészségi állapota, biológiai változások és a prevenció szerepe a mortalitási és morbiditási adatok tükrében. In Lampek K.-Rétsági E. (Eds.), Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban (pp. 120 – 142). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.

Kenesei, Zs., & Janecskó, E. (2015). Önkiszolgáló technológiák elfogadásának vizsgálata a szerepelmélet segítségével. Vezetéstudomány, 46(1), 2-19.

Keszey, T., & Zsukk, J. (2017). Az új technológiák fogyasztói elfogadása a magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány, 48(10), 38-47. https://doi.org/10.14267/veztud.2017.10.05

King, W. R., & He, J. (2006). A meta-analysis of the technology acceptance model. Information & Management, 43(6), 740-755. https://doi.org/10.1016/j.im.2006.05.003

Kolos K. (2014). Az ötvenen túli fogyasztók magatartásának vizsgálata a szolgáltató szektorban. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet.

Kolos K., & Kenesei Zs. (2013). How do Elderly Consumers Use the Internet?: A Qualitative Study of Motivations and Usage Patterns. In Smirnova, M. M. (Ed.), 4th EMAC Regional Conference, Marketing Theory Challenges in Emerging Societies. Graduate School of Management SPbU, Saint-Petersburg, Russia, 25-27 September.

Kolos, K., Kenesei, Zs., & Somosi, Á. (2014). Idősebb fogyasztók technológiai kompetenciáinak meghatározó tényezői. In Hetesi Erzsébet, Révész Balázs (Eds.), „Marketing megújulás” – Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged.

Kowal, P., & Dowd, J. E. (2001). Definition of an older person. Proposed working definition of an older person in Africa for the MDS Project. Geneva: World Health Organization.

Lampek, K., & Rétsági E. (2015). Egészséges idősödés. In Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban (pp. 120-142). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.

Laux, L. F. (2001). Aging, communication, and interface design. In Charness, N., & Park, D. (Eds.), Communication, Technology and Aging: Opportunities and challenges for the future (pp. 153-168). Wiesbaden: Springer.

Lee, C., & Coughlin, J. F. (2015). Perspective: Older Adults’ Adoption of Technology: An Integrated Approach to Identifying Determinants and Barriers. Journal of Product Innovation Management, 32(5), 747–759. https://doi.org/10.1111/jpim.12176

Lian, J. W., & Yen, D. C. (2014). Online shopping drivers and barriers for older adults: Age and gender differences. Computers in Human Behavior, 37, 133-143. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.04.028

Ma, Q., Chan, A. H., & Chen, K. (2016). Personal and other factors affecting acceptance of smartphone technology by older Chinese adults. Applied Ergonomics, 54, 62-71. https://doi.org/10.1016/j.apergo.2015.11.015

Macedo, I. M. (2017). Predicting the acceptance and use of information and communication technology by older adults: An empirical examination of the revised UTAUT2. Computers in Human Behavior, 75, 935-948. https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.06.013

McCreadie, C. & Tinker, A. (2005). The acceptability of assistive technology to older people. Ageing and Society, 25(1), 91-110. https://doi.org/10.1017/s0144686x0400248x

McMellon, C. A., & Schiffman, L. G. (2002). Cybersenior empowerment: How some older individuals are taking control of their lives. Journal of Applied Gerontology, 21(2), 157-175. https://doi.org/10.1177/07364802021002002

Mitev, A. Z., Irimiás, A., & Michalkó, G. (2015). Halászkirályok hanghullámai - Az idősek vallási eseményekhez kapcsolódó élményeinek megértése. Vezetéstudomány, 46(4), 23-34. Monda, E., & Ugray, Z. (2014). Az IKT-eszközökkel kapcsolatos preferenciák és használatuk előrejelzése. Vezetéstudomány, 45(5), 21-38.

Monostori J. (2017). Stabilitás és változás az idősek háztartásszerkezetében. Demográfia, 60(1), 105- 137.

Nayak, L. U., Priest, L., & White, A. P. (2010). An application of the technology acceptance model to the level of Internet usage by older adults. Universal Access in the Information Society, 9(4), 367-374. https://doi.org/10.1007/s10209-009-0178-8

Osman, Z., Poulson, D., & Nicolle, C. (2005). Introducing computers and the Internet to older users: findings from the Care OnLine project. Universal Access in the Information Society, 4(1), 16-23. https://doi.org/10.1007/s10209-005-0111-8

Pan, S., & Jordan-Marsh, M. (2010). Internet use intention and adoption among Chinese older adults: From the expanded technology acceptance model perspective. Computers in Human Behavior, 26(5), 1111-1119. https://doi.org/10.1016/j.chb.2010.03.015

Pino M., Boulay M., Jouen, F., & Rigaud, A. S. (2015). Are we ready for robots that care for us? Attitudes and opinions of older adults toward socially assistive robots. Frontiers in Aging Neuroscience, 7(141), 1-15. https://doi.org/10.3389/fnagi.2015.00141

Ramón-Jerónimo, M. A., Peral-Peral, B., & Arenas- Gaitan, J. (2013). Elderly persons and Internet use. Social Science Computer Review, 31(4), 389-403. https://doi.org/10.1177/0894439312473421

Rogers, W. A., & Fisk, A. D. (2010). Toward a psychological science of advanced technology design for older adults. Journal of Gerontology: Psychological Sciences, 65(6), 645–653. https://doi.org/10.1093/geronb/gbq065

Satariano, W. A., Scharlach, A. E., & Lindeman, D. (2014). Aging, place, and technology: Toward improving access and wellness in older populations. Journal of Aging and Health, 26(8), 1373-1389. https://doi.org/10.1177/0898264314543470

Siek, K. A. (2008). Mobile design for older adults. In Siek, K. A. (Ed.), Handbook of research on user interface design and evaluation for mobile technology (pp. 624-634). Pennsylvania: IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-59904-871-0.ch037

Sum, S., Mathews, M. R., Pourghasem, M., & Hughes, I. (2008). Internet technology and social capital: How the Internet affects seniors’ social capital and wellbeing. Journal of Computer-Mediated Communication, 14(1), 202-220. https://doi.org/10.1111/j.1083-6101.2008.01437.x

Székács B. (2016). Megöregedni ma… és holnap? Mit tehetünk a máért, mit a holnapért? Demográfia, 59(2-3), 155-172. https://doi.org/10.21543/dem.59.2-3.1

Törőcsik, M. (2015). Az idősek társas kapcsolatai – az idősek generációs szerepei. In Lampek K., & Rétsági, E. (Eds.), Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban (pp. 120-142). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.

Van Deursen, A. J., & Helsper, E. J. (2015). A nuanced understanding of Internet use and non-use among the elderly. European Journal of Communication, 30(2), 171-187. https://doi.org/10.1177/0267323115578059

Venkatesh, V., Morris, M.G., Davis, G. B., & Davis, F. D. (2003). User acceptance of information technology: Toward a unified view. MIS Quarterly, 27(3), 425-478. https://doi.org/10.2307/30036540

Venkatesh, V., Thong, J. Y., & Xu, X. (2012). Consumer acceptance and use of information technology: extending the unified theory of acceptance and use of technology. MIS Quarterly, 36(1), 157-178. https://doi.org/10.2307/41410412

Wagner, N., Hassanein, K., & Head, M. (2010). Computer use by older adults: A multi-disciplinary review. Computers in Human Behavior, 26(5), 870-882. https://doi.org/10.1016/j.chb.2010.03.029

Wang, A., Redington L., Steinmetz, V., & Liedman, D. (2010). The ADOPT Model: Accelerating Diffusion of Proven Technologies for Older Adults. Ageing International. 36(1), 29–45. https://doi.org/10.1007/s12126-010-9072-1

Megjelent
2020-10-06
Hogyan kell idézni
Kenesei, Z. (2020). A technológia használatának segítő tényezői idős korban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 51(10), 15-28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.10.02
Rovat
Tanulmányok