A pénzügyi tudatosság rejtett magatartásbéli jellemzői a magyar lakosság körében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.09.06

Kulcsszavak:

pénzügyi tudatosság, pénzügyi attitűd, pénzügyi kultúra, Magyarország, primer kutatás

Absztrakt

A pandémia és a pandémiának köszönhető változások jelentősen átírták minden gazdasági szereplő életét. Így volt ez korábban is, amikor a 2008-as gazdasági válság kényszerítette az életet új pályára. A hatások egyéni, vállalati, de nemzeti és nemzetközi szinten is jelentkeztek mindkét eseménynek köszönhetően. A hirtelen jött lezárások miatt új életszervezési döntésekre volt szükség, amely másfajta kompetenciákat és készségeket igényelt. A munkahelyek elvesztése mindkét esemény kiemelt jellemzője volt, ami nehézségeket rótt a családokra. Fontossá váltak a megtakarítások, meg kellett tanulnunk felelősen dönteni a fogyasztásunkat illetően, valamint tudatosabbá kellett válnunk sok tekintetben. Mindezen kihívások ismét előtérbe hozták a pénzügyi műveltség kérdését és a pénzügyi tudatosság kérdéskörét. A jelen tanulmányukban a szerzők arra keresik a választ, hogy a pénzügyi tudást és ismereteket, annak bizonyos dimenzióinak megítélését mennyire tartják fontosnak a megkérdezettek a szubjektíven érzékelt takarékossági és megfontoltsági jellemzők mentén, és hogy e tényezők mennyire hatnak vissza egymásra egy magyar kérdőíves kutatás eredményei mentén.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Ágnes Csiszárik-Kocsir, Óbudai Egyetem

egyetemi docens

János Varga, Óbudai Egyetem

egyetemi docens

Péter Bagó, Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Atkinson, A. & Messy, F.A. (2012). Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions. Paris. https://doi.org/10.1787/20797117

Ariely, D. (2010). Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions. Harper Perennial.

Becsei, A., Csányi, P., Bógyi, A., Kajtor-Wieland, I., & Kovács, L. (2021). A fenntartható bankolás 10 pontja. Gazdaság és Pénzügy, 8(3), 244-271. https://doi.org/10.33926/GP.2021.3.1

Béres, D., & Huzdik, K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle, 57(3), 322-336.

Botos, K., Botos, J., Béres, D., Csernák, J., & Németh, E. (2012). Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291-309.

Brislin, R.W. (1970). Back-Translation for Cross-Cultural Research. Journal of Cross-Cultural Psychology, 1(3), 185-216. https://doi.org/10.1177/135910457000100301

Çetinkaya, F.C., Yıldırım, K., Öksüz, H.I., Sönmez, M., Tosun, D.K., Rasinski, T., & Galeza, A. (2023). Improving financial literacy through interactive readaloud with children’s picture books. The Journal of Educational Research, 116(1), 48–59. https://doi.org/10.1080/00220671.2023.2182752

Chaulagain, R.P. (2015). Contribution of financial literacy to behavior. Journal of Economics and Behavioral Studies, 7(6(J)), 61-71. https://doi.org/10.22610/jebs.v7i6(J).618

Council of the European Union. (2020). Bankunió. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/banking-union/

Csepy, G., & Aranyossy, M. (2020). Customer Value Creation in the Financial Services Industry: A Systematic Review of the Academic Literature. In Sedmak, S., Laporšek, S., & Nahtigal, M. (Eds.), MIC 2019: Managing Geostrategic Issues: Proceedings of the Joint International Conference (pp. 135-148). University of Primorska Press. https://doi.org/10.26493/978-961-6832-68-7.13

Danes, S.M., & Tahira, K.H. (1987). Money Management Knowledge of College Students. Journal of Student Financial Aid, 17(1), 4-16. https://doi.org/10.55504/0884-9153.1435

Deutsch, N., & Pintér, É. (2018a). The link between Corporate Social Responsibility and Financial Performance in the Hungarian Banking Sector in the Years following the Global Crisis. Financial and Economic Review, 17(2), 124-145. https://real.mtak.hu/92984/1/fer-17-2-st5-deutsch-pinter.pdf

Deutsch, N., & Pintér, É. (2018b). A társadalmi felelősségvállalás és a pénzügyi teljesítmény közötti kapcsolat a magyar bankszektorban a globális válságot követő években. Hitelintézeti Szemle, 17(2), 124-145. http://doi.org/10.25201/HSZ.17.2.124145

EU (2022). A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/desi-hungary

EU (2023). Eurobarometer Monitoring the level of financial literacy in the EU. https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2953

European Commission (2020). What is the capital markets union? General information on the objectives of the capital markets union. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/growth-and-investment/capital-markets-union/what-capital-markets-union_hu

Garai-Fodor, M., & Csiszárik-Kocsir, Á. (2018). Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén. Pénzügyi Szemle, 63(4), 518–536. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/9389/

Garai-Fodor, M. (2020). Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében. Polgári Szemle, 16(4-6), 298–305. https://doi.org/10.24307/psz.2020.1022

Garg, N., & Singh, S. (2018). Financial literacy among youth. International Journal of Social Economics, 45(1), 173-186. https://doi.org/10.1108/IJSE-11-2016-0303

Huston, S.J. (2010). Measuring financial literacy. The Journal of Consumer Affairs, 44(2), 296-316. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x

Ingale, K.K., & Paluri, R.A. (2022). Financial literacy and financial behaviour: a bibliometric analysis. Review of Behavioral Finance, 14(1), 130-154. https://doi.org/10.1108/RBF-06-2020-0141

Johnson, E., & Sherraden, M.S. (2007). From Financial Literacy to Financial Capability Among Youth. The Journal of Sociology and Social Welfare, 34(3), 119– 145. https://doi.org/10.15453/0191-5096.3276

Johnson, E., & Margaret, S. (2007). From financial literacy to financial capability among youth. The Journal of Sociology & Social Welfare, 34(3), 119-145 https://doi.org/10.15453/0191-5096.3276

Khera, I.P., & Benson, J.D. (1970). Are Students Really Poor Substitutes for Businessmen in Behavioral Research? Journal of Marketing Research, 7(4), 529-532. https://doi.org/10.1177/002224377000700416

Kovács, L., & Nagy, E. (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9(1), 2-19. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1

Kovács, P., Révész, B., & Ország, G. (2012). A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. In Hetesi E. (szerk.), Marketing megújulás: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája (pp. 439-447). Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.

Lusardi, A. & Mitchell, O.S. (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence. Journal of Economic Literature, 52(1), 5-44. https://doi.org/10.1257/jel.52.1.5

Lusardi, A. (2019). Financial literacy and the need for financial education: evidence and implications. Swiss Journal of Economics Statistics, 155(1). https://doi.org/10.1186/s41937-019-0027-5

Mandell, L. (2004). Financial Literacy: Are We Improving? Results of the 2004 National Jump$tart Survey. Jumpstart Coalition.

Mandell, L., & Schmid Klein, L. (2009). The impact of financial literacy education on subsequent financial behavior. Journal of Financial Counseling and Planning, 20(1), 15-24. https://ssrn.com/abstract=2224231

MNB. (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről. https://www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf

MNB. (2022). Új közgazdaságtan a fenntarthatóságért. https://www.mnb.hu/web/ujfenntarthato

Németh, G., & Pintér, É. (2022). Az innováció természetrajza In Stukovszky, T., & Illyés, P. (szerk.), A kis- és középvállalkozások innovációja: Elmélet és gyakorlat (pp. 81-96). Magyarország: Akadémiai Kiadó.

Novitasari, D., Juliana, J., Asbari, M., & Purwanto, A. (2021). The effect of financial literacy, parents’ social economic and student lifestyle on students personal financial management. Economic Education Analysis Journal, 10(3), 522-531. https://doi.org/10.15294/eeaj.v10i3.50721

Pénz7 (2023). Kutatások és szakirodalmak. https://www.penz7.hu/penz7-kutatasok-szakirodalmak.cshtml

Pénziránytű Alapítvány. (2021). Fókuszban a fenntarthatóság és a pénzügyi tudatosság. https://penziranytu.hu/fokuszban-fenntarthatosag-es-penzugyi-tudatossag

Pénziránytű Alapítvány. (2022). Válság idején válunk pénzügyileg tudatosabbá. https://penziranytu.hu/valsag-idejen-valunk-penzugyileg-tudatosabba

Pintér, É. (2004). Értékteremtés a banki szolgáltatásban. Vezetéstudomány, 35(2), 18-23. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4492/

Pintér, É. (2011). Merger and Acquisition in the Financial Services Industry. International Journal of Social Sciences and Humanity Studies, 3(1), 93-102.

Pintér, É., & Deutsch, N. (2016). The link between Corporate Social Performance and Corporate Financial Performance in the Banking Sector. In Aida, Bulucea (Eds.), Recent Advances in Energy, Environment and Financial Science: Proceedings of the 12th International Conference on Energy, Environment, Ecosystems and Sustainable Development (EEESD ‚16) = Proceedings of the 4th International Conference on Management, Marketing, Tourism, Retail, Finance and Computer Applications (MATREFC ‚16) (pp. 59- 69). WSEAS Press.

Sandberg, L.G. (1979). The Case of the Impoverished Sophisticate: Human Capital and Swedish Economic Growth before World War I. The Journal of Economic History, 39(1), 225-241. https://doi.org/10.1017/S0022050700096418

Shiller, R.J. (2013). Finance and the Good Society. Princeton University Press.

Stolper, O.A., & Walter, A. (2017). Financial literacy, financial advice, and financial behavior. Journal of Business Economics, 87, 581-643. https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9

Suri, A., & Jindal, L. (2022). Financial literacy for well-being: Scientific mapping and bibliometric analysis. Citizenship, Social and Economics Education, 21(3), 209- 233. https://doi.org/10.1177/14788047221120917

Süge, Cs. (2010). A pénzügyi kultúra mérhetősége. In Tompáné Daubner K., & Miklós Gy. (szerk.), Tudományos mozaik 7 (pp. 1-11). Tomori Pál Főiskola.

Szóka, K. (2021). A pénzügyi kultúra és tudatosság meghatározása és magyarországi helyzete. Economica, 12(3-4). https://doi.org/10.47282/economica/2021/12/3-4/10417

Tepperwein, K. (2000). Milliomos bárki lehet. Édesvíz Kiadó.

Wuttke, E., Seifried, J., & Schumann, S. (2016). Economic competence and financial literacy of young adults. Status and challenges. Research in Vocational Education Verlag https://doi.org/10.2307/j.ctvbkk29d

Xu, L., & Zia, B. (2012). Financial Literacy around the World: An Overview of the Evidence with Practical Suggestions for the Way Forward. The World Bank Policy Research Working Paper, 6107, 1-56. https://ssrn.com/abstract=2094887

Downloads

Megjelent

2024-09-16

Hogyan kell idézni

Csiszárik-Kocsir, Ágnes, Varga, J., & Bagó, P. (2024). A pénzügyi tudatosság rejtett magatartásbéli jellemzői a magyar lakosság körében. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(9), 72–81. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.09.06

Folyóirat szám

Rovat

KSZ: Innováció