Az online tanulás elfogadottsága a felsőoktatásban

Ismerünk-e mindent?

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.05.01

Kulcsszavak:

online tanulás, technológiaelfogadási modellek, felsőoktatás

Absztrakt

A technológiaelfogadás kutatása a felsőoktatásban az utóbbi években kiemelt jelentőségűvé vált, különösen a COVID-19 kontextusában. Számos cikk jelent meg a témában, amelyek a technológia elfogadásának alapvető modelljeire építve vizsgálják a különböző, használat során fontosnak bizonyuló tényezők elfogadásra gyakorolt hatását. A változók nagy számossága gyakran kihívást jelenthet és zavart okozhat az eredmények értelmezésében. A rendelkezésre álló kutatási eredmények szintetizálása és rendszerezése érdekében 47 szisztematikusan kiválasztott tanulmányból 143 változót gyűjtöttek össze a szerzők. Az egyes változók jelentéstartalmának és hatásainak mélyreható elemzését követően kidolgoztak egy olyan keretrendszert, amely segít betekintést nyújtani a technológiaelfogadással kapcsolatos legmodernebb kutatásokba a felsőoktatás kontextusában. Tanulmányuk eredményei nemcsak összefoglalják az eddigi ismereteinket, hanem rámutatnak azokra a hiányosságokra is, ahol új eredmények várhatók a területen.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Ágnes Halász, Budapesti Corvinus Egyetem

PhD hallgató

Zsófia Kenesei, Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi tanár

Hivatkozások

Abdullah, F., & Ward, R. (2016). Developing a general extended Technology Acceptance Model for e-learning (GETAMEL) by analysing commonly used external factors. Computers in Human Behavior, 56, 238-256. https://doi.org/10.1016/j.chb.2015.11.036

Batra R. & Ahtola O.T. (1990). Measuring the hedonic and utilitarian sources of consumer attitudes. Marketing Letters, 2(2), 159–70. https://doi.org/10.1007/BF00436035

Granić, A. & Marangunić, N. (2019). Technology acceptance model in educational context: A systematic literature review. British Journal of Educational Technology, 50(5), 2572–2593. https://doi.org/10.1111/bjet.12864

Kaushik, M.K. & Verma, D. (2020). Determinants of digital learning acceptance behavior: A systematic review of applied theories and implications for higher education. Journal of Applied Research in Higher Education, 12(4), 659-672. https://doi.org/10.1108/JARHE-06-2018-0105

Keszey, T., & Zsukk, J. (2017). Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 48(10), 38-47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.05

Keszey, T. (2020). Behavioural intention to use autonomous vehicles: Systematic review and empirical extension. Transportation Research Part C: Emerging Technologies, 119, 102732. https://doi.org/10.1016/j.trc.2020.102732

Martin, F. & Bolliger, D.U. (2022). Developing an online learner satisfaction framework in higher education through a systematic review of research. International Journal of Educational Technology in Higher Education 19 (50), 1-21. https://doi.org/10.1186/s41239-022-00355-5

Martin, F., Sun, T., & Westine, C.D. (2020). A systematic review of research on online teaching and learning from 2009 to 2018. Computers & Education, 159, 104009. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2020.104009

Moher, D., Liberati, A., Tetzlaff, J., Altman, D.G., & PRISMA Group*. (2009). Preferred reporting items for systematic reviews and meta-analyses: the PRISMA statement. Annals of Internal Medicine, 151(4), 264-269. https://doi.org/10.7326/0003-4819-151-4-200908180-00135

Ryan, R.M. & Deci, E.L. (2009). Promoting self-determined school engagement: Motivation, learning, and well-being. In K.R. Wenzel & A. Wigfield (Eds), Handbook of Motivation at School (pp. 171–195). Routledge/Taylor & Francis Group.

Paul, J. & Criado, A.R. (2020). The art of writing literature review: What do we know and what do we need to know? International Business Review, 29(4), 101717. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2020.101717

Siegrist, M. (2021). Trust and risk perception: A critical review of the literature. Risk Analysis, 41(3), 480-490. https://doi.org/10.1111/risa.13325

Singh, V. & Thurman, A. (2019). How many ways can we define online learning? A systematic literature review of definitions of online learning (1988-2018). American Journal of Distance Education, 33(4), 289–306. https://doi.org/10.1080/08923647.2019.1663082

Szabó, K., Juhász, T., & Kenderfi, M. (2022). Felsőoktatás a COVID-19 árnyékában: Hazai tapasztalatok oktatói oldalról. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 53(6), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.01

Downloads

Megjelent

2024-05-15

Hogyan kell idézni

Halász, Ágnes, & Kenesei, Z. (2024). Az online tanulás elfogadottsága a felsőoktatásban: Ismerünk-e mindent?. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(5), 2–19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.05.01

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok