Társadalmi innováció a városi desztinációk versenyképességének szolgálatában
Fókuszban az éjszakai gazdaság hatásainak menedzselése
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.07-08.01Keywords:
destination competitiveness, urban development, social innovation, night-time economy, ruin bar quarterAbstract
The development of the night-time economy has improved the destination competitiveness of many big cities. Income and tourism experiences, in particular, have been the most affected by this change. However, managing the potential negative impacts and harmonising the interests of stakeholders represent challenges. The purpose of this article is to show that a destination can only be competitive if it can serve the long-term well-being of both visitors and locals. In this research the authors provide an overview of the problems of the night-time economy and analyses the available solutions. Urban politics and local political forces are determinant factors that influence the management of a creative city. Furthermore, they focus on the solutions provided by social innovation. which involves the learning and cooperation of locals. In this paper, all these aspects are analysed in the context of Budapest's ruin pub quarter, which is nowadays the focus of debates as the negative effects of the night economy have not yet been effectively resolved. The impact of the night-time economy is examined through qualitative interviews in the quarter with locals and visitors to crystalize the most important issues and solutions as well as by mapping the characteristics of recent civil initiatives which are the driving force of social innovation due to the limited effectiveness of the measures of urban policies.
Downloads
References
Angelidou, M. & Psaltoglou, A. (2017). An empirical investigation of social innovation initiatives for sustainable urban development. Sustainable Cities and Society, 33(1), 113-125. https://doi.org/10.1016/j.scs.2017.05.016
ATCM (2018). Purple Flag Status: How It Fits Place Management Policy. Retrieved from https://www.atcm.org/purple-flag
Bieger, T. (1997). Management von destinatationen und Tourismusorganisationen (2. Auflage). München, Wien: Verlag Oldenbourg.
Bloomberg Cities (2017). Rise of the night mayors. Retrieved from https://medium.com/@BloombergCities/rise-of-the-night-mayors-945a4fee5110
Calafat, A., Blay, N., Bellis, M., Hughes. K., & Kokkevi, A. (2010). Tourism, nightlife and violence: a cross cultural analysis and preventive recommendations. Retrieved from http://www.irefrea.eu/uploads/PDF/Calafatetal_2010.pdf
Carmo Farinha, L. M. (2015). Handbook of Research on Global Competitive Advantage through Innovation and Entrepreneurship. Hershey: IGI Global.
Csanádi, G., Csizmady, A., Koszeghy, L., & Tomay, K. (2006). Belső-Erzsébetváros rehabilitáció. Tér és Társadalom, 20(1), 73-92. https://doi.org/10.17649/TET.20.1.1040
Drede, D. (2017). Overtourism" Old wine in new bottles? Retrieved from https://www.linkedin.com/pulse/overtourism-old-wine-new-bottles-dianne-dredge
Dupeyras, A. & MacCallum, A. (2013). Indicators for Measuring Competitiveness in Tourism: A Guidance Document. Retrieved from https://www.oecd.org/cfe/tourism/Indicators%20for%20Measuring%20Competitiveness%20in%20Tourism.pdf
Egedy, T. & Smith, M. K. (2016). Old and New Residential Neighbourhoods as Creative Hubs in Budapest. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 158. 85-108.
Esen, A., Asik-Dizdar, O. & Maden, C. (2015). Social Innovation as Driver of Regional Competitiveness: A Conceptual Framework. In Carmo Farinha, L. M. (2015). Handbook of Research on Global Competitive Advantage through Innovation and Entrepreneurship (pp. 113-126). Hershey: IGI Global.
Fenyővári, Z. & Lukovics, M. (2011). A regionális versenyképesség és a területi különbségek kölcsönhatásai. Tér és Társadalom, 22(2), 1-20. https://doi.org/10.17649/TET.22.2.1167
García, M., Eizaguirre, S. & Pradel, M. (2015). Social innovation and creativity in cities: A socially inclusive governance approach in two peripheral spaces of Barcelona.City. Culture and Society, 6(1), 93-100. https://doi.org/10.1016/j.ccs.2015.07.001
Goodwin, H. (2017). The Challenge of Overtourism. Responsible Tourism Partnership Working Paper 4. Retrieved from http://haroldgoodwin.info/pubs/RTP%27WP4Overtourism01%272017.pdf
Have, R. & Rubalcaba, L. (2016). Social Innovation Research: An Emerging Area of Innovation Studies? Research Policy, 45(9), 1923-1935. https://doi.org/10.1016/j.respol.2016.06.010
Hervainé, Sz. Gy. (szerk) (2015). A 21. századi államiság kérdőjelei. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. ITS (2015). Budapest VII. kerület integrált településfejlesztési stratégia. Retrieved from https://erzsebetvaros.hu/download.php?file_id=11958
Kelemen-Erdős, A. & Mitev, A. (2017). Tematikus szolgáltatásélmény art- és romkocsma környezetben. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2(3), 58-73.
Kluvánková, T, Brnkaľáková, S., Špaček, M., Slee, B., Nijnik, M., Valero, D., Miller, D., Bryce…Gežík, V. (2018). Understanding social innovation for the wellbeing of forest-dependent communities: A preliminary theoretical framework. Forest Policy and Economics, 97, 163-174. https://doi.org/10.1016/j.forpol.2018.09.016
Kocziszky, Gy., Veresné, S. M. & Balaton, K. (2015). Társadalmi innováció mérésének sajátosságai. In „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 288-302). Miskolc, 2015. október 15-16.
Kocziszky, Gy., Veresné, S. M. & Balaton, K. (2017). A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei. Vezetéstudomány, 48(6,7) 15-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.06.02
Lengyel, I. (2000). A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 67(12), 962–987.
Michalkó, G., Kenesei, Zs. Kiss, K., Kolos, K., Kovács, E., & Pinke-Sziva, I. (2018). Társadalmi innováció a turizmus kontextusában. Turizmus Bulletin, 18(1), 45-54.
Milano, C., Novelli, M., & Cheer, J.M. (2017). Overtourism and Tourismphobia: A journey through four decades’ of tourism development, planning and local concerns. Retrieved from http://explore.tandfonline.com/cfp/pgas/jma03647-rthp-cfp-overtourism-tourismphobia
Olt, G. (2017). Gentrification and commodification of housing in the post-socialist Budapest (Prezentáció). Budapesti Corvinus Egyetem, 2017. november.
Palkovits, I. (2000). Szempontok a területi versenyképesség értelmezéséhez. Tér és Társadalom, 14(2,3), 119-128. https://doi.org/10.17649/TET.14.2-3.579
Pol, E. &Ville, S. (2009). Social innovation: Buzz word or enduring term? The Journal of Socio-Economics, 38(6), 878–885. https://doi.org/10.1016/j.socec.2009.02.011
Pradel-Miguel, M. (2017). Kiezkulturnetz vs. Kreativquartier: Social innovation and economic development in two neighbourhoods of Berlin. City, Culture and Society, 8. 13-19. https://doi.org/10.1016/j.ccs.2016.05.001
Pue, K., Vandergeest, C. & Breznitz, D. (2016). Toward a Theory of Social Innovation. Innovation Policy Lab White Paper No. 2016-01. Retrieved from https://www.researchgate.net/publication/286259807_White_Paper_on_Social_Innovation
Reinhold, S., Laesser, C. & Beritelli, P. (2015). 2014 St. Gallen Consensus on destination management. Journal of Destination Marketing & Management, 4(2), 137-142. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2015.03.006
Roberts, M. & Gornostaeva, G. (2007). The Night-Time Economy and Sustainable City Centres: Dilemmas for Local Government. International Journal of Sustainable Development and Planning, 2(2), 1-19. https://doi.org/10.2495/SDP-V2-N2-134-152
Roberts, M. (2006). From ‘creative city’ to ‘no-go areas’ – The expansion of the night-time economy in British town and city centres. Cities, 23(5), 331-338. https://doi.org/10.1016/j.cities.2006.05.001
Seraphin, H. (2018). Overtourism and the fall of Venice as a destination. Journal of Destination Marketing & Management, 9(3). 374-376. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.01.011
Shaw, R. (2010). Neoliberal Subjectivities and the Development of the Night-Time Economy in British Cities, Geography Compass, 4(7), 893–903. https://doi.org/10.1111/j.1749-8198.2010.00345.x
Smith, M., Egedy, T., Csizmady, A., Jancsik, A., Olt, G, & Michalkó, G. (2018). Non-planning and tourism consumption in Budapest's inner city. Tourism Geographies, 20(3), 524-548. https://doi.org/10.1080/14616688.2017.1387809
Sziva, I. (2012). Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége: "Hol volt, hol nem volt…?" Vezetéstudomány, 43(5), 52-60.
Tasnádi, J. (2002). A turizmus rendszere (2. bővített kiadás). Budapest: Aula.
The Young Foundation (2012). Defining Social Innovation. A deliverable of the project: The theoretical, empirical and policy foundations for building social innovation in Europe (TEPSIE). European Commission –7th Framework, European Commission, DG Research, Programme, Brussels.
Turker, D. & Vural, C. (2017). Embedding social innovation process into the institutional context: Voids or supports. Technological Forecasting & Social Change, 119, 98–113. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.03.019
Turizmusonline (2017a). A szemét és kosz tetején kell élnünk. Retrieved from http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/a_szemet_es_kosz_tetejen_kell_elnunk
Turizmusonline (2017b). Szigorítja a bulinegyedben a játékszabályokat az önkormányzat. Retrieved from http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/szigoritja_a_bulinegyedben_a_jatekszabalyokat_az_onkormanyzat
Varga, Á. & Nemes, G. (2015). Társadalmi innováció és társadalmi tanulás a vidékfejlesztésben – sikerek, problémák, dilemmák. In „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia = „Balance and Challenges” IX. International Scientific Conference: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. évfordulója alkalmából (pp. 434-444). Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
