Az e-egészségügyi megoldások fogyasztói fogadtatása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.07.06Kulcsszavak:
e-egészségügy, technológia, innováció, fogyasztói elfogadásAbsztrakt
Az egészségügyi szolgáltatások interneten és mobil technológiákon keresztüli igénybevétele rohamos ütemben terjed világszerte. Az e-egészségügyi technológiák felgyorsítják az egészségügyi folyamatokat, javítják azok hatékonyságát és növelik a fogyasztók egészség iránti elkötelezettségét. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődésével a fogyasztók körében is megjelent az az igény, hogy egészségügyi állapotuk vizsgálatát fizikai korlátok nélkül, saját maguk kontrollálhassák. Így az e-egészségügyi technológiák teljesen új utakat nyitnak a fogyasztók számára egészségmagatartásuk vizsgálatára és fejlesztésére. A szerzők tanulmányukban egy 1085 fős, felnőtt lakosságra reprezentatív online megkérdezés eredményeire alapozva feltárják, hogy miként viszonyul a magyar lakosság az egészséginnovációs vívmányokhoz. Az egészségi állapot nyomon követését szolgáló új eszközök, valamint az okoseszközökre telepíthető applikációk vizsgálata esetén azt tapasztalták, hogy használatuk még nem nagymértékben elterjedt, de a fogyasztók nyitottságot mutattak irántuk. Természetesen az elfogadottság mértéke különböző fogyasztói csoportok létét feltételezi. Vizsgálat alávonták az egészségügyi monitorozásra használt alkalmazások és innovatív eszközök elterjedtségét is. Kutatásuk kiindulópontként szolgálhat a pandémia miatti változásokat nyomon követésére is.
Letöltések
Hivatkozások
Ajzen I. (1991). The theory of planned behaviour. Organisational Behaviour and Human Decision Processes, 50(2), 179-211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Alonso, S. G., Marques, G., Barrachina, I., Garcia-Zapirain, B., Arambarri, J., Salvador, J. C., & Torre Díez, I. (2021). Telemedicine and e-Health research solutions in literature for combatting COVID-19: A systematic review. Health and Technology, 11, 257–266. https://doi.org/10.1007/s12553-021-00529-7
Asoh, D. A., & Rivers, P. A. (2010). The empowerment and quality health value proposition of e-health. Health Services Management Research, 23(4), 181-184. https://doi.org/10.1258%2Fhsmr.2010.010007
Balas, E. A. & Chapman, W. W. (2018). Road map for diffusion of innovation in health care, Health Affairs, 37(2), 198-204 https://doi.org/10.1377/hlthaff.2017.1155
Ball, M. J., & Lillins, J., (2001). E-health: transforming the physician/patient relationship. International Journal of Medical Informatics, 61(1), 1-10. https://doi.org/10.1016/S1386-5056(00)00130-1
Bandura A. (1986). Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall, Inc.
Bente, B. E., Wentzel, J., Groeneveld, R. G., IJzerman, R. V., de Buisonjé, D. R. , Breeman, L. D., Janssen, V. R., Kraaijenhagen, R., Pieterse, M. E., Evers, A. W., & van Gemert-Pijnen, J. E. (2021) Values of Importance to Patients With Cardiovascular Disease as a Foundation for eHealth Design and Evaluation: Mixed Methods Study Journal of Medical Internet Research, 5(2), e33252. https://doi.org/10.2196/33252
Comin, D., & Hobijn B. (2010). An exploration of technology diffusion. American Express Review, 100(5), 2031-2059. https://doi.org/10.1257/aer.100.5.2031
Cruz-Martínez ,R. R., Wentzel, J, Asbjornsen, R. A., Noort, P. D., van Niekerk, J. M., & Sanderman, R., (2020). Supporting self-management of cardiovascular diseases through remote monitoring technologies: Metaethnography review of frameworks, models, and theories used in research and development. Journal of Medical Internet Research, 22(5), e16157. https://doi.org/10.2196/16157
Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 57(3), 41-44. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.68
Davis, F. D. (1989). Perceived usefulness, perceived ease of use, and user acceptance of information technology. MIS Quarterly, 13(4), 319-340. https://doi.org/10.2307/249008
Dearing, J. W. (2009). Applying Diffusion of Innovation Theory to Intervention Development. Research on Social Work Practice, 19(5), 503–518. https://doi.org/10.1177/1049731509335569
Deutsch, T. & Gergely, T. (2020) Útban a fenntartható egészségügyhöz. Mást, másként, más szereposztásban. Budapest: Semmelweis Kiadó.
Domenichiello, M. (2015). State of The Art in Adoption of E-Health Services in Italy in The Context of European Union E-Government Strategies. Procedia Economics and Finance, 23, 1110-1118. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(15)00364-0
Doyle, G. J., Garrett, B., & Currie, L. M. (2014). Integrating mobile devices into nursing curricula: Opportunities for implementation using Rogers’ Diffusion of Innovation model. Nurse Education Today, 34(5), 775- 782. https://doi.org/10.1016/j.nedt.2013.10.021
Dörnyei, K. R., Gyulavári, T., Hofmeister-Tóth, Á., Jenes, B., Jentetics, K., Neumann-Bódi, E., Neulinger, Á., Simon, J., & Zsótér, B. (2014). Marketing az egészségtudatosságért – A marketing pozitív szerepe az egészség-tudatosságtól a termékválasztásig. In Le- hota J., Berács J., & Rekettye G. (szerk.), Tomcsányi Pál akadémikus 90 éves: Az életminőség anyagi és szellemi igényeinek kielégítése fogyasztási marketing szemlélettel: Felolvasó ülés és tanulmánykötet (pp. 65-91). Budapest: MTA Agrár-közgazdasági Bizottság Agrármarketing Albizottság.
European Commission. (2004). eHealth - Making healthcare better for European citizens: An action plan for a European eHealth Area. Brussels.
Ewles, L. & Simnett, I. (1999): Egészségfejlesztés: Gyakorlati útmutató. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest
Eysenbach, G. (2001). What is health? Journal of Medical Internet Research, 3(2), 3–4. https://doi.org/10.2196/jmir.3.2.e20
Fagroud, F. Z, Toumi, H., Lahmar, E. H. B., Talhaoui, M. A., Achtaich, K., Filali, S. E. (2021). Impact of IoT devices in E-Health: A Review on IoT in the context of COVID-19 and its variants. Procedia Computer Science, 191, 343–348. https://doi.org/10.1016/j.procs.2021.07.046
Fishbein M. (1979). A theory of reasoned action: Some applications and implications. Nebraska Symposium on Motivation, 27, 65-116.
Gerdesics, V. & Pavluska, V. (2013). Irodalomkutatás az innováció elfogadás-elméletekről. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Harris, D. M., & Guten, S. (1979). Health protecting behaviour: an exploratory study. Journal of Health and Social Behaviour, 20(1), 17-29. https://doi.org/10.2307/2136475
Harris, D. M., & Guten, S. (1979). Health protecting be- haviour: An exploratory study. Journal of Health and Social Behaviour, 20(1), 17-29. In Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Henwood, F., Wyatt, S., Hart, A., & Smith J. (2003). Ignorance of bliss sometimes: Constraints on the emergence of the informed patient in the changing landscapes of health information. Sociology of Health and Illness, 25(6), 589-607. https://doi.org/10.1111/1467-9566.00360
Hetesi, E., & Béla-Csovcsics, A. (2018). Mit tesznek az egészségügyi szereplők a szolgáltatás eredményessége érdekében? A kétoldalú kockázatérzetet csökkentő mechanizmusok az egészségügyben. In Józsa L., Korcsmáros E., & Seres Huszárik E. (szerk.), A hatékony marketing. EMOK Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete (pp. 348-358). Komárom: Selye János Egyetem.
Hulsman, R., Visser, A. & Makoul, G. (2005). Addressing some of the key questions about communication in healthcare. Patient Education and Counseling, 58(3), 221–224. https://doi.org/10.1016/j.pec.2005.07.012
Istepanian, R. S., & Lacal, J. C. (2003). Emerging Mobile Communication Technologies for Health: Some Imperative notes on m-health. In Proceedings of the 25th Annual International Conference of the IEEE Engineering in Medicine and Biology Society (IEEE Cat. No.03CH37439). Cancun, Mexica. September 17-21, 2003 (pp. 1414-1416). IEEE. https://doi.org/10.1109/IEMBS.2003.1279581
Jakopánecz, E., & Törőcsik, M. (2015). Az egészség megatrendje: A kardiovaszkuláris betegek mai képe (Trendtanulmány). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kaminski, J. (2011). Diffusion of Innovation Theory. Canadian Journal of Nursing Informatics, 6(2), 1-7. Theory in Nursing Informatics Column.
Kelly, L., Ziebland, S., & Jenkinson C. (2015). Measuring the effects of online health information: Scale validation for the e-health impact questionnaire. Patient Education and Counselling, 98(11), 1418-1424. https://doi.org/10.1016/j.pec.2015.06.008
Kemény I., Kulhalvi N. M., Kun Zs. (2022). A távorvoslás igénybevételét befolyásoló tényezők a COVID-19 járvány miatti félelem tükrében. Statisztikai Szemle, 100(1), 7-43. https://doi.org/10.20311/stat2022.1.hu0007
Keszey T. & Zsukk J., (2017). Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány, 48(10), 38-47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.05
Lampek, K., Kivés, Zs., & Törőcsik, M. (2014). Férfi-egészség (TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0010 Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt, Vállalati szolgáltatások alprojekt 5.3.1. Vállalkozási szolgáltatási igények és követelményjegyzék, illetve szolgáltatási kézikönyvek kidolgozása). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Lányi, B., Putzer, P., & Törőcsik, M. (2018). Egészséginnováció - a magyar lakosság egészséggel és egészségügyi technológiákkal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal – országosan reprezentatív személyes és online megkérdezés, fókuszcsoportos viták eredményei (EFOP-3.6.1-16- 2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudomány- egyetemen az intelligens szakosodás megvalósí- tása érdekében”). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Lay, P. C., (2017). Literature review of technology acceptance models and the theories for the novelty technology. Journal of Information Systems and Technology Management, 14(1), 21-38. https://doi.org/10.4301/S1807-17752017000100002
Mesko, B, & Győrffy, Z. (2020). The Rise of the Empowered Physician in the Digital Health Era: Viewpoint. Journal of Medical Internet Research, 21(3), e12490. https://doi.org/10.2196/12490
Oudshoorn, N. (2008). Diagnosis at a distance: the invisible work of patients and healthcare professionals in cardiac telemonitoring technology. Sociology of Health and Illness, 30(2), 272-288. https://doi.org/10.1111/j.1467-9566.2007.01032.x
Pagliari, C., Sloan, D., Gregor, P., Sullivan, F., Detmer, D., Kahan, J. P., Oortwijn, W., & MacGillivray S. (2005). What is eHealth: scoping expertise to map the field. Journal of Medical Internet Research, 7(1), e9. https://doi.org/10.2196/jmir.7.1.e9
Pénzcentrum (2021). Nagyon sok magyar választja ezt a bankolási módszert: tudnak valamit?
Pikó, B. (2007). Orvosi szociológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Qureshi, K. N., Din, S., Jeon, G., & Piccialli, F. (2020). An accurate and dynamic predictive model for a smart M-Health system using machine learning. Information Sciences, 538, 486–502. https://doi.org/10.1016/j.ins.2020.06.025
Rogers, E. M. (1983). Diffusion of innovation (3rd ed.). New York: Free Press.
Samochowiec, J. & Müller, A. (2021). Are smartwatches eroding solidarity? Scenarios for a data-driven healthcare system. Rüschlikon: Gottlieb Duttweiler Institute.
Shanson-Fisher, R. W. (2004). Diffusion of innovation theory for clinical change. The Medical Journal of Australia, 180(56), 55-56. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.2004.tb05947.x
Simon, J. (2010). Marketing az egészségügyben. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sipos, B. (2018). E-egészségügy: a jövő már itt van?
Street, R. L. Jr. (2003). Mediated consumer provider communication in cancer care: the empowering potential of new technologies. Patient Education and Counselling, 99(1), 99-104. https://doi.org/10.1016/S0738-3991(03)00089-2
Szakály, Z. (2017). Élelmiszeripari termékfejlesztés és innováció. In Szakály Z. (szerk.), Élelmiszermarketing (pp. 297-308). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Szakály, Z., Szente, V., Kövér, Gy., Polereczki, Zs., & Szigeti, O. (2012). The influence of lifestyle on health behavior and preference for functional foods, Appetite, 58(1), 406-413. https://doi.org/10.1016/j.appet.2011.11.003
Tarján, T. & Veres, Z. (2018). Szekvenciális fogyasztói termékválasztás döntési kontinuuma. Közgazdasági Szemle, 65(5), 525-550. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.5.525
Tringer, L. (2002). A mentális betegségek megelőzésének és ellátásának korszerű szemlélete. Orvostovábbképző Szemle, 9, 12–21. In Szakály Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: Az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaság- tudományi Kar.
Törőcsik, M. & Szűcs, Kr. (2021). Fogyasztói magatartás. Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Törőcsik, M. (2016). A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, 47(Marketingtudományi Különszám), 19-25. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.04.04
Törőcsik, M. (2015). E-health fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen (TÁMOP- 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0009, zárótanulmánya). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M. (2011). Fogyasztói magatartás: Insight, trendek, vásárlók. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Törőcsik, M. (2008). Paradigmaváltás az egészségügyben – egészségpiaci szemlélet a betegségpiacban való gondolkodás helyett. Lege Artis Medicinae, 18(6-7), 446-448.
Trendinspiacio.hu (2018). Aktuális trendek 2018.
Trendinspiacio.hu (2017). Aktuális trendek 2017.
Vajda, B. (2011) Kommunikációs és kapcsolati tényezők jelentősége az egészségügyi szolgáltatások minőségében. Vezetéstudomány, 42(5), 31-44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.05.03
Venkatesh V. & Bala H. (2008). Technology acceptance model 3 and a research agenda on interventions. Decision Sciences, 39(2), 273-315. https://doi.org/10.1111/j.1540-5915.2008.00192.x
Venkatesh V., Morris M. G., Davis G. B. & Davis F. D. (2003). User acceptance of information technology: Toward a unified view. MIS Quarterly, 27(3), 425-478. https://doi.org/10.2307/30036540
WHO (1984). Discussion Document on the Concept and Principles of Health Promotion. Koppenhága, 1984. július 9-13. In Szakály Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Zukunftsinstitut (2015). Die Philips Gesundheitsstudie 2015. Wie Vertrauen zum Treiber einer neuen Gesundheitsstruktur wird. Zukunftsinstitut GmbH, Juni 2015. In Jakopánecz, E., & Törőcsik, M. (2015). Az egészség megatrendje: A kardiovaszkuláris betegek mai képe (Trendtanulmány) (pp. 37). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
