A nemfogyasztás/nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04Keywords:
non-consumption, non-purchase, motivations, non-tourism, virtual tourismAbstract
The reasons and motives behind non-consumption/non-purchase pose a rather exciting interpretational and research question in general, but particularly in the case of certain markets and in the field of tourism. From the point of view of consumers’ motivations, the authors differentiate two types of non-consumption/non-purchase behaviour: abnegation and dropout. Dropping out can usually be related to a shortage situation, while the source of abnegation is a conceptual, respective decision. In their study, besides general revealing the motivations for non-consumption/non-purchase, they focus on the kind of characteristics appearing in tourism in the scope of non-consumers/non-purchasers and how they can determine and systematize these groups’ background. Realizing the practical and professional actuality and relevance of the topic, the aim of the present study is to introduce this less reviewed topic into professional literature, primarily with the aim of starting a new direction of thinking among the different disciplines, initially for researchers and representatives of marketing and tourism. Their conceptual ideas are supported by the results of a representative and great sample questionnaire survey.
Downloads
References
Albayrak, T., & Caber, M. (2018). A motivation-based segmentation of holiday tourists participating in white water rafting. Journal of Destination Marketing & Management, 9(Sept), 64–71. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2017.11.001
Angus, A., & Westbrook, B. (2019). Top 10 Global Consumer Trends 2019. Euromonitor International.
Backaler, J. (2018). Digital Influence: Unleash the Power of Influencer Marketing to Accelerate Your Global Business. London: Palgrave Macmillan.
Benson, S. (2018). Millennial #EATS: The Generation Redefining the Food Industry. Potomac: New Degree Press.
Burki, T. Kh. (2016). Marketing obesity. Marion Nestle, Soda Politics. New York: Oxford University Press.
Chandon, P., & Wansink, Br. (2012). Does food marketing need to make us fat? A review and solutions. Nutrition Reviews, 70(10), 571–593. https://doi.org/10.1111/j.1753-4887.2012.00518.x
Chang, Y-W. (2015). The first decade of commercial space tourism. Acta Astronautica, 108(March-April), 79–91. https://doi.org/10.1016/j.actaastro.2014.12.004
Cheong, R. (1995). The virtual threat to travel and tourism. Tourism Management, 16(6), 417–422. https://doi.org/10.1016/0261-5177(95)00049-T
Cherrier, H., Black, I.R., & Lee, M (2010). Intentional non-consumption for sustainability, European Journal of Marketing, 45(11-12), 1757–1767. https://doi.org/10.1108/03090561111167397
Cherrier, H., & Murray, J. B. (2007): Reflexive dispossesion and the self: constructing a processual theory of identity, Consumption. Markets & Culture, 10(1), 1–29. https://doi.org/10.1080/10253860601116452
Christopher, M. (1989). The existential consumer. European Journal of Marketing, 23(8), 80–84. https://doi.org/10.1108/EUM0000000000585
Cooper-Martin, E., & Holbrook, M. (1993). Ethical consumption experiences and ethical space. Advances in Consumer Research, 20(1), 113–118.
Csapó J., Gerdesics V., Gonda T., Raffay Z., & Törőcsik M. (2018). Turizmus. A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Alaptanulmány. Pécs: PTE KTK.
Csernyik, M., Jancsik, A., & Michalkó, G. (2018). Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása. Közgazdasági Szemle, 65(3), 259–286. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.3.259
Dávid, L. D., Csapó, J., Nagy, Á., & Törőcsik, M. (2020): Can We Understand Non-Tourism as a Form of Sustainable Tourism? The Role of Lifestyle and Motivations behind Non-Traveling Based on the Hungarian Example. Sustainability, 12(18), 7353. https://doi.org/10.3390/su12187353
Debreceni, J., & Hofmeister-Tóth, Á. (2020): A materializmus, boldogság, siker és élményfogyasztás összefüggéseinek vizsgálata tinédzserek körében. Vezetéstudomány, 51(4), 63–73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.06
Dryglas, D., & Salamaga, M. (2018). Segmentation by push motives in health tourism destinations: A case study of Polish spa resorts. Journal of Destination Marketing & Management, 9(Sept). 234–246. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.01.008
Dudás, K., & Szakó, T. (2014). Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása – Az ökofalvak esete. Marketing & Menedzsment. The Hungarian Journal of Marketing and Management, 48(3), 25–35.
Dudás, K., & Szakó, T. (2014). Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 81–85. https://doi.org/10.20494/TM/1/1-2/11
Fan, D.X.F., Zhang, H.Q., Jenkins, C.L., & Tavitiyaman, P. (2017). Tourist typology in social contact: An addition to existing theories. Tourism Management, 60(June) 357366. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.12.021
Fan, S., & Wang, F. (2012). Application of Virtual Reality in Tourism Management Professional Teaching. In Luo, J. (eds.), Soft Computing in Information Communication Technology. Advances in Intelligent and Soft Computing ( pp. 3 85-389). B erlin, H eidelberg: S pringer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-29452-5_55
Florida, R. (2010). The Great Reset: How New Ways of Living and Working Drive Post-Crash Prosperity. London: Harper.
Gerdesics, V., Nagy, Á., & Csapó, J. (2019). A VR nyitottság hatása a helyimázs kialakulását befolyásoló tényezőkre. Marketing & Menedzsment, 53(3), 5–15. https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.03.01.
Gulyás, E. (2011). Az etikus fogyasztás, mint közügyekben való részvétel (Doktori értekezés). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Guttentag, D. (2010). Virtual reality: Applications and implications for tourism. Tourism Management, 31(5), 637–651. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2009.07.003
Hall, C. M. (2004). Spatial analysis: A critical tool for tourism geographies. In Wilson, J. (ed.), The Routledge Handbook of Tourism Geographies (pp. 163-173). London: Routledge.
Hall, C.M., & Page, S.J. (2014). The Geography of Tourism and Recreation: Environment, Place and Space. London: Routledge Taylor and Francis Group.
Hamouda, M., & Gharbi, A. (2013). The Postmodern Consumer: An Identity Constructor? International Journal of Marketing Studies, 5(2), 41–49. https://doi.org/10.5539/ijms.v5n2p41
Han, B-Ch. (2019). A kiégés társadalma. Budapest: Typotex Kiadó.
Hankiss, E. (2000). Proletár reneszánsz. Tanulmányok az európai civilizációról és a magyar társadalomról. Budapest: Helikon.
Hegedüs, R., Csóka, L., Galambosné, Tiszberger M., Nagy, Á., & Törőcsik, M. (2020): Az idősödő fogyasztók költési habitusát megváltoztató tényezők In Temesi, József (szerk.), XVI. Gazdaságmodellezési Szakértői Konferencia: Előadások (pp. 85-96). Pécs: Gazdaságmodellezési Társaság.
Hierl, L., Fauser, S., & Serfas, S. (2017). Die Digitalisierung als Hauptdeterminante marketingpolitischer Konzeptoptimierung bei führenden Reiseunternehmen. Hamburg: Verlag tredition GmbH.
Hingley, M. K., & Lindgreen, A. (2009). The New Cultures of Food: Marketing Opportunities from Ethnic, Religious and Cultural Diversity (Food and Agricultural Marketing). London: Routledge.
Humphery, K. (2017): The accidental enterprise: Ethical consumption as commerce. Geoforum, 85(Oct), 92–100. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2017.07.016
Hofmeister-Tóth, Á. (2016). Fogyasztói értékek, trendek és magatartás: Korreferátum Törőcsik Mária: A fogyasztói magatartás új tendenciái című tanulmányához. Vezetéstudomány, 47(4), 26–29.
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2013). A környezetbarát fogyasztói magatartás formái, motivációi és a hátterükben álló pszichográfiai tényezők vizsgálata Magyarországon. Marketing és Menedzsment, 47(3), 34–42.
Iyer, R., & Muncy, J.A. (2009). Purpose and object of anti-consumption. Journal of Business Research, 62(2), 160–168. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.023
Jakopánecz, E. (2015). A fogyasztói ellenállás (PhD-disszertáció). Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Jászberényi, M., & Márkus, Z. (2020). Overtourism jelenség vizsgálata keresleti oldalról, Budapest példáján keresztül. In Albert, Tóth A., Happ, É., Printz-Markó, E., Kupi, M., & Török, N. (eds.), Multidiszciplinaritás a turizmusban: X. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 151-168). Győr: Széchenyi István Egyetem.
Kapitány, Á. & Kapitány, G. (2007). Túlélési stratégiák. Társadalmi adaptációs módok. Budapest: Kossuth Kiadó.
Kim W.Ch., & Mauborgne, R. (2015). Blue Ocean Strategy, Expanded Edition: How to Create Uncontested Market Space and Make the Competition Irrelevant. Boston: Harvard Business Review Press.
Kim W.Ch., & Mauborgne R. (2017). Blue Ocean Shift: Beyond Competing – Proven Steps to Inspire Confidence and Seize New Growth. London: Macmillan.
Kim, W.Ch., & Mauborgne, R. (2008). Kék óceán stratégia. A verseny nélküli piaci tér. Budapest: Park Könyvkiadó.
Kiss, K., Kovács, B., & Michalkó, G. (2020). Boldogsággyár túl az Óperencián – az életminőség-orientált turizmusfejlesztés Ausztriában. Földrajzi Közlemények, 144(1), 13–26. https://doi.org/10.32643/fk.144.1.2
Kock, F., Josiassen, A., & Assaf, A. G. (2018). On the origin of tourist behavior. Annals of Tourism Research, 73(Nov), 180–183. https://doi.org/10.1016/j.annals.2018.04.002.
Kornai, J. (1989). A hiány I-II. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kotler, P., Kartajaya, H., & Setiawan, I. (2016). Marketing 4.0: Moving from Traditional to Digital. Chichester: Wiley.
Kotler, P., & Levy, S. J. (1971). Demarketing, yes, demarketing. Harvard Business Review, 49(6), 74–80.
Kotler, P. (1973). The Major Tasks of Marketing Management. Journal of Marketing, 37(4), 42–49. https://doi.org/10.2307/1250357
Kovács, K. (2011). Az egyszerre érvényesülő társadalmi externáliák hatásai a statusjavak keresletére. Közgazdasági Szemle, 58(4), 314–322. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00180/pdf/02_kovacs.pdf
Kozinets, R. Handelman J., & Lee, M. (2010). Don’t read this; or, who cares what the hell anti-consumption is, anyways? Consumption Markets & Culture, 13(3), 225–233. https://doi.org/10.1080/10253861003786918
Latouche, S. (2011). A nemnövekedés diszkrét bája. Szombathely: Savaria University Press.
Latouche, S. (2015). Es reicht!: Abrechnung mit dem Wachstumswahn. München: oekom Verlag.
Lee, H.J., Bonn, M.A., Reid, E.L., & Kim, W.G. (2017). Differences in tourist ethical judgment and responsible tourism intention: An ethical scenario approach. Tourism Management, 60(June), 298–307. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.12.003
Lee, M.S. W., Fernandez, K.V., & Hyman, M.R. (2009). Anti-consumption: An overview and research agenda. Journal of Business Research, 62(2), 145–147. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.021
Lee, M.S.W., & Seo Youn Ahn, C. (2016). Anti-consumption, Materialism, and Consumer Well-Being. The Journal of Consumer Affairs, 50(1), 18–47. https://doi.org/10.1111/joca.12089
Lee, M., Roux, D., Cherrier, H., & Cova, B. (2011): Anti-consumption and Consumer Resistance: Concepts, Concerns, Conflicts, and Convergence. European Journal of Marketing, 45(11/12), 1680–1687. https://doi.org/10.1108/ejm.2011.00745kaa.001
Lee, M.S.W., Motion, J. & Conroy, D. (2009): Anti-consumption and brand avoidance, Journal of Business Research, 62(2), 169–180. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.024
Leipämaa-Leskinen, H., Syrjälä, H., & Laaksonen, P. (2014). Conceptualizing non-voluntary anti-consumption: A practice-based study on market resistance in poor circumstances. Journal of Consumer Culture, 16(1), 255–278. https://doi.org/10.1177/1469540514521082
Lew, C. M., Hall, C. M., & Timothy, D. (2008). World Geography of Travel and Tourism: A Regional Approach. Oxford: Elsevier.
Lovelock, B. (2008). Ethical travel decisions travel agents and human rights. Annals of Tourism Research, 35(2), 338–358. https://doi.org/10.1016/j.annals.2007.08.004
Meyer, M. (2011). Tourism versus spatial order: mutual relations. Tourism, 21(1-2), 25–32. https://doi.org/10.2478/v10106-011-0003-7
Michalkó, G. (2019). A turizmus helyzete a hazai tudományos utánpótlás-nevelés tükrében: vissza- és előre tekintés. Vezetéstudomány, 50(10), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.01
Michalkó, G. (2012). Turizmológia: elméleti alapok. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Michalkó G., & Rátz T. (2011). Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyarországi összefüggéseiről. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
Michalkó, G. (2003). A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin, 7(4), 13-21.
Morrison, M., & Mill, R. C. (2012). The Tourism System. Dubuque: Kendall Hunt Publishing.
Moutinho, L. (1987). Consumer Behavior in Tourism. European Journal of Marketing, 21(10). 5–44. https://doi.org/10.1108/EUM0000000004718
Mullainathan, S. & Shafir, E. (2013). Scarcity: Why Having Too Little Means So Much. New York: Henry Holt and Company, LLC.
Neulinger, Á., Simon, J., Kelemen, K., Hofmeister-Tóth, Á., & Bódi, E. (2010). Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán: A hibrid vásárlói magatartás vizsgálata. Vezetéstudomány, 41(6), 50–62.
Neulinger, Á. (2007). Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás (PhD-disszertáció). Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest.
OECD (2018). OECD Tourism Trends and Policies 2018. Paris: OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/tour-2018-en
Pechlaner, H., Eckert, Ch., & Olbrich, N. (2018). Zu viel Tourismus?: Lösungsansätze zu Over-Crowding und Overtourism. Tourismus Wissen – quarterly: wissenschaftliches Magazin für touristisches Know-how, 14(Okt), 291–297.
Prónay, Sz., & Lipták, L. (2017). A közösségi tagság hatása a vegán fogyasztók magatartására. In Bányai, E., Lányi, B., & Törőcsik, M. (eds.), Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás: Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet (pp. 199-208). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Rácz, G. (2013). Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra (PhD-disszertáció). SZIE, Gödöllő.
Rejon-Guardia, F., Antonia Garcia-Sastre, M., & Alemany Hormaeche, M. (2018). Motivation-based behaviour and latent class segmentation of cycling tourists: A study of the Balearic Islands. Conference: 6th International Conference on Tourism between China and Spain Location: Madrid, SPAIN Date: SEP, 2016, Tourism Economics, 24(2), 204–217. https://doi.org/10.1177/1354816617749349
Rekettye, G., Tóth, T., & Malota, E. (2015). Nemzetközi marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Santana-Jiménez, Y., & Hernández, J. M. (2011). Estimating the effect of overcrowding on tourist attraction: The case of canary islands. Tourism Management, 32(2), 415–425. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2010.03.013
Saveriades, A. (2000). Establishing the social tourism carrying capacity for the tourist resorts of the east coast of the republic of Cyprus. Tourism Management, 21(2), 147–156. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00044-8
Szakály, Z. (szerk.) (2017). Élelmiszer-marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Timothy, D.J., & Teye, V.B. (2009). CHAPTER 5 – Globalization and Inclusiveness in the Lodging Sector. In Timothy, D.J., & Teye, V.B. (eds.), Tourism and the Lodging Sector (pp. 63-80). Oxford: Butterworth-Heinemann. https://doi.org/10.1016/B978-0-7506-8659-4.00005-7
Törőcsik, M., Pavluska, V., & Csapó, J. (2018). Nemfogyasztás, nemkultúra, nemturizmus. In Józsa, L., Korcsmáros, E., Seres, Huszárik E. (eds.), A hatékony marketing: EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete (pp. 875-890). Komárno: Selye János Egyetem.
Törőcsik, M., & Csapó, J. (2018). Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In Csapó J., Gerdesics V., & Törőcsik M. (eds.), Generációk a turizmusban: I. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 8–22). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2011). A fogyasztói félelem – kockázatészleléstől az ellenállásig. In Fojtik J. (ed.), Felelős marketing: MOK 2011: a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 17. országos konferenciája (pp. 13-21). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2012). A márkaváltás a szociálisan lecsúszók körében – nagyszámú mélyinterjúk kezelésének problémái. In Marketing Oktatók Klubja XVIII. Országos Konferencia 2012 (pp. 1-11). Budapest: BME.
Törőcsik, M. (2016). A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, 47(4), 19–25.
Tussyadiah, I.P., Wang, D., Jung, T.H., & tom Dieck, M.C. (2018). Virtual reality, presence, and attitude change: Empirical evidence from tourism. Tourism Management, 66(June), 140–154. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2017.12.003
UNWTO (2017). UNWTO Tourism Highlights – 2017 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284419029
UNWTO (2018). UNWTO Tourism Highlights – 2018 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284419876
UNWTO (2019). UNWTO World Tourism Barometer and Statistical Annex. 17(1). https://doi.org/10.18111/wtobarometereng
Varmazyari, H., Asadi, A., Kalantari, K., Joppe, M., & Mohammad, R.R. (2018). Predicting potential agritourism segments on the basis of combined approach: The case of Qazvin, Iran. International Journal of Tourism Research, 20(4), 442–457. https://doi.org/10.1002/jtr.2195
Varga, Á., & Panyi, K. (2019). Híres leszek! – a magyar YouTube piac influencer központú vizsgálata. Vezetéstudomány, 49(12), 24-30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.03
Vassiliadis, C.A., Bellou, V., Constantinos-Vasilios, P., & Andronikidis, A. (2018). Exploring the Negotiation Thesis Application Among Ski Resort Tourists: A Segmentation Approach. Journal of Hospitality & Tourism Research, 42(5), 716–739. https://doi.org/10.1177/1096348015597030
Végi, Sz., Csapó, J., & Törőcsik, M. (2020). Az új koronavírus (COVID-19) megjelenésének hatása a magyar lakosság turisztikai fogyasztói szokásaira egy online felmérés elsődleges eredményei alapján (Kézirat). 11 p. Megjelenés alatt, közlésre elfogadva az EMOK 2020 konferencia tanulmánykötetébe.
Veszelszki, Á. (2020). Karanténszótár. Virtuális tartalom. IKU-TÁR 16. Budapest: Inter-IKU.
Wansink, B., & Huckabee, M. (2005). De-marketing obesity. California Management Review, 47(4), 6–18. https://doi.org/10.2307/41166314.
Webber, D. (2013). Space tourism: Its history, future and importance. Acta Astronautica, 92(2), 138–143. https://doi.org/10.1016/j.actaastro.2012.04.038
Wendt, E. D. (2010). Sozialer Abstieg und Konsum: Auswirkungen finanzieller Verknappung auf das Konsumverhalten. Wiesbaden: Gabler Verlag.
Williams, P., & Hobson, J.S. (1995). Virtual reality and tourism: fact or fantasy? Tourism Management, 16(6), 423–427. https://doi.org/10.1016/0261-5177(95)00050-X
Williams, S., & Lew, A.A. (2015). Tourism geography: critical understandings of place, space and experience. London; New York: Routledge.
Woodside, A.G., & Dubelaar. C. (2002). General Theory of Tourism Consumption Systems: A Conceptual Framework and an Empirical Exploration. Journal of Travel Research, 41(2), 120–132. https://doi.org/10.1177/004728702237412
Wyllie, R. W. (2011). An Introduction to Tourism. New York: Venture Publishing, Inc.
Zavestoski, S. (2002). The social–psychological bases of anticonsumption attitudes. Psychology & Marketing, 19(2), 149–165. https://doi.org/10.1002/mar.10007
Xiao-ping, G., Bernard, J. L., Li-jun, N., Zhou, L., Wang-ming, Z., Zhen-cai, G., Zhi-juan, T., & Limin, D. (2018). Segmentation by domestic visitor motivation: Changbai Mountain Biosphere Reserve, China. Journal of Mountain Science, 15(8), 1711–1727. https://doi.org/10.1007/s11629-017-4708-1
Yadav, R., Balaji, M.S., & Jebarajakirthy, C. (2019). How psychological and contextual factors contribute to travelers’ propensity to choose green hotels? International Journal of Hospitality Management, 77(Jan), 385–395. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2018.08.002
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
