Az e-egészségügyi megoldások fogyasztói fogadtatása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.07.06Keywords:
eHealth, technology, innovation ecosystem, customer acceptanceAbstract
Worldwide, the use of health services via the Internet and mobile technologies is spreading rapidly. E-health technologies are accelerating health processes, improving their efficiency and increasing consumer commitment to health. eHealth technologies offer entirely new opportunities to consumers to observe and improve their health behaviours. The authors’ study is based on the results of a representative survey of 1,085 people. They explored the Hungarian population’s attitudes towards health innovations. During the examination of new health monitoring devices and applications that can be installed on smart devices, they found that their usage is not yet widespread, but consumers showed significant openness towards them. Of course, the degree of acceptance also presumes the existence of different consumer groups. The authors also examine the diffusion of applications and innovative electric devices that are used for health monitoring. Their research can serve as a starting point to track the changes caused by the pandemic.
Downloads
References
Ajzen I. (1991). The theory of planned behaviour. Organisational Behaviour and Human Decision Processes, 50(2), 179-211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Alonso, S. G., Marques, G., Barrachina, I., Garcia-Zapirain, B., Arambarri, J., Salvador, J. C., & Torre Díez, I. (2021). Telemedicine and e-Health research solutions in literature for combatting COVID-19: A systematic review. Health and Technology, 11, 257–266. https://doi.org/10.1007/s12553-021-00529-7
Asoh, D. A., & Rivers, P. A. (2010). The empowerment and quality health value proposition of e-health. Health Services Management Research, 23(4), 181-184. https://doi.org/10.1258%2Fhsmr.2010.010007
Balas, E. A. & Chapman, W. W. (2018). Road map for diffusion of innovation in health care, Health Affairs, 37(2), 198-204 https://doi.org/10.1377/hlthaff.2017.1155
Ball, M. J., & Lillins, J., (2001). E-health: transforming the physician/patient relationship. International Journal of Medical Informatics, 61(1), 1-10. https://doi.org/10.1016/S1386-5056(00)00130-1
Bandura A. (1986). Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall, Inc.
Bente, B. E., Wentzel, J., Groeneveld, R. G., IJzerman, R. V., de Buisonjé, D. R. , Breeman, L. D., Janssen, V. R., Kraaijenhagen, R., Pieterse, M. E., Evers, A. W., & van Gemert-Pijnen, J. E. (2021) Values of Importance to Patients With Cardiovascular Disease as a Foundation for eHealth Design and Evaluation: Mixed Methods Study Journal of Medical Internet Research, 5(2), e33252. https://doi.org/10.2196/33252
Comin, D., & Hobijn B. (2010). An exploration of technology diffusion. American Express Review, 100(5), 2031-2059. https://doi.org/10.1257/aer.100.5.2031
Cruz-Martínez ,R. R., Wentzel, J, Asbjornsen, R. A., Noort, P. D., van Niekerk, J. M., & Sanderman, R., (2020). Supporting self-management of cardiovascular diseases through remote monitoring technologies: Metaethnography review of frameworks, models, and theories used in research and development. Journal of Medical Internet Research, 22(5), e16157. https://doi.org/10.2196/16157
Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 57(3), 41-44. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.68
Davis, F. D. (1989). Perceived usefulness, perceived ease of use, and user acceptance of information technology. MIS Quarterly, 13(4), 319-340. https://doi.org/10.2307/249008
Dearing, J. W. (2009). Applying Diffusion of Innovation Theory to Intervention Development. Research on Social Work Practice, 19(5), 503–518. https://doi.org/10.1177/1049731509335569
Deutsch, T. & Gergely, T. (2020) Útban a fenntartható egészségügyhöz. Mást, másként, más szereposztásban. Budapest: Semmelweis Kiadó.
Domenichiello, M. (2015). State of The Art in Adoption of E-Health Services in Italy in The Context of European Union E-Government Strategies. Procedia Economics and Finance, 23, 1110-1118. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(15)00364-0
Doyle, G. J., Garrett, B., & Currie, L. M. (2014). Integrating mobile devices into nursing curricula: Opportunities for implementation using Rogers’ Diffusion of Innovation model. Nurse Education Today, 34(5), 775- 782. https://doi.org/10.1016/j.nedt.2013.10.021
Dörnyei, K. R., Gyulavári, T., Hofmeister-Tóth, Á., Jenes, B., Jentetics, K., Neumann-Bódi, E., Neulinger, Á., Simon, J., & Zsótér, B. (2014). Marketing az egészségtudatosságért – A marketing pozitív szerepe az egészség-tudatosságtól a termékválasztásig. In Le- hota J., Berács J., & Rekettye G. (szerk.), Tomcsányi Pál akadémikus 90 éves: Az életminőség anyagi és szellemi igényeinek kielégítése fogyasztási marketing szemlélettel: Felolvasó ülés és tanulmánykötet (pp. 65-91). Budapest: MTA Agrár-közgazdasági Bizottság Agrármarketing Albizottság.
European Commission. (2004). eHealth - Making healthcare better for European citizens: An action plan for a European eHealth Area. Brussels.
Ewles, L. & Simnett, I. (1999): Egészségfejlesztés: Gyakorlati útmutató. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest
Eysenbach, G. (2001). What is health? Journal of Medical Internet Research, 3(2), 3–4. https://doi.org/10.2196/jmir.3.2.e20
Fagroud, F. Z, Toumi, H., Lahmar, E. H. B., Talhaoui, M. A., Achtaich, K., Filali, S. E. (2021). Impact of IoT devices in E-Health: A Review on IoT in the context of COVID-19 and its variants. Procedia Computer Science, 191, 343–348. https://doi.org/10.1016/j.procs.2021.07.046
Fishbein M. (1979). A theory of reasoned action: Some applications and implications. Nebraska Symposium on Motivation, 27, 65-116.
Gerdesics, V. & Pavluska, V. (2013). Irodalomkutatás az innováció elfogadás-elméletekről. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Harris, D. M., & Guten, S. (1979). Health protecting behaviour: an exploratory study. Journal of Health and Social Behaviour, 20(1), 17-29. https://doi.org/10.2307/2136475
Harris, D. M., & Guten, S. (1979). Health protecting be- haviour: An exploratory study. Journal of Health and Social Behaviour, 20(1), 17-29. In Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Henwood, F., Wyatt, S., Hart, A., & Smith J. (2003). Ignorance of bliss sometimes: Constraints on the emergence of the informed patient in the changing landscapes of health information. Sociology of Health and Illness, 25(6), 589-607. https://doi.org/10.1111/1467-9566.00360
Hetesi, E., & Béla-Csovcsics, A. (2018). Mit tesznek az egészségügyi szereplők a szolgáltatás eredményessége érdekében? A kétoldalú kockázatérzetet csökkentő mechanizmusok az egészségügyben. In Józsa L., Korcsmáros E., & Seres Huszárik E. (szerk.), A hatékony marketing. EMOK Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete (pp. 348-358). Komárom: Selye János Egyetem.
Hulsman, R., Visser, A. & Makoul, G. (2005). Addressing some of the key questions about communication in healthcare. Patient Education and Counseling, 58(3), 221–224. https://doi.org/10.1016/j.pec.2005.07.012
Istepanian, R. S., & Lacal, J. C. (2003). Emerging Mobile Communication Technologies for Health: Some Imperative notes on m-health. In Proceedings of the 25th Annual International Conference of the IEEE Engineering in Medicine and Biology Society (IEEE Cat. No.03CH37439). Cancun, Mexica. September 17-21, 2003 (pp. 1414-1416). IEEE. https://doi.org/10.1109/IEMBS.2003.1279581
Jakopánecz, E., & Törőcsik, M. (2015). Az egészség megatrendje: A kardiovaszkuláris betegek mai képe (Trendtanulmány). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kaminski, J. (2011). Diffusion of Innovation Theory. Canadian Journal of Nursing Informatics, 6(2), 1-7. Theory in Nursing Informatics Column.
Kelly, L., Ziebland, S., & Jenkinson C. (2015). Measuring the effects of online health information: Scale validation for the e-health impact questionnaire. Patient Education and Counselling, 98(11), 1418-1424. https://doi.org/10.1016/j.pec.2015.06.008
Kemény I., Kulhalvi N. M., Kun Zs. (2022). A távorvoslás igénybevételét befolyásoló tényezők a COVID-19 járvány miatti félelem tükrében. Statisztikai Szemle, 100(1), 7-43. https://doi.org/10.20311/stat2022.1.hu0007
Keszey T. & Zsukk J., (2017). Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány, 48(10), 38-47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.05
Lampek, K., Kivés, Zs., & Törőcsik, M. (2014). Férfi-egészség (TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0010 Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt, Vállalati szolgáltatások alprojekt 5.3.1. Vállalkozási szolgáltatási igények és követelményjegyzék, illetve szolgáltatási kézikönyvek kidolgozása). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Lányi, B., Putzer, P., & Törőcsik, M. (2018). Egészséginnováció - a magyar lakosság egészséggel és egészségügyi technológiákkal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal – országosan reprezentatív személyes és online megkérdezés, fókuszcsoportos viták eredményei (EFOP-3.6.1-16- 2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudomány- egyetemen az intelligens szakosodás megvalósí- tása érdekében”). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Lay, P. C., (2017). Literature review of technology acceptance models and the theories for the novelty technology. Journal of Information Systems and Technology Management, 14(1), 21-38. https://doi.org/10.4301/S1807-17752017000100002
Mesko, B, & Győrffy, Z. (2020). The Rise of the Empowered Physician in the Digital Health Era: Viewpoint. Journal of Medical Internet Research, 21(3), e12490. https://doi.org/10.2196/12490
Oudshoorn, N. (2008). Diagnosis at a distance: the invisible work of patients and healthcare professionals in cardiac telemonitoring technology. Sociology of Health and Illness, 30(2), 272-288. https://doi.org/10.1111/j.1467-9566.2007.01032.x
Pagliari, C., Sloan, D., Gregor, P., Sullivan, F., Detmer, D., Kahan, J. P., Oortwijn, W., & MacGillivray S. (2005). What is eHealth: scoping expertise to map the field. Journal of Medical Internet Research, 7(1), e9. https://doi.org/10.2196/jmir.7.1.e9
Pénzcentrum (2021). Nagyon sok magyar választja ezt a bankolási módszert: tudnak valamit?
Pikó, B. (2007). Orvosi szociológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Qureshi, K. N., Din, S., Jeon, G., & Piccialli, F. (2020). An accurate and dynamic predictive model for a smart M-Health system using machine learning. Information Sciences, 538, 486–502. https://doi.org/10.1016/j.ins.2020.06.025
Rogers, E. M. (1983). Diffusion of innovation (3rd ed.). New York: Free Press.
Samochowiec, J. & Müller, A. (2021). Are smartwatches eroding solidarity? Scenarios for a data-driven healthcare system. Rüschlikon: Gottlieb Duttweiler Institute.
Shanson-Fisher, R. W. (2004). Diffusion of innovation theory for clinical change. The Medical Journal of Australia, 180(56), 55-56. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.2004.tb05947.x
Simon, J. (2010). Marketing az egészségügyben. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sipos, B. (2018). E-egészségügy: a jövő már itt van?
Street, R. L. Jr. (2003). Mediated consumer provider communication in cancer care: the empowering potential of new technologies. Patient Education and Counselling, 99(1), 99-104. https://doi.org/10.1016/S0738-3991(03)00089-2
Szakály, Z. (2017). Élelmiszeripari termékfejlesztés és innováció. In Szakály Z. (szerk.), Élelmiszermarketing (pp. 297-308). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Szakály, Z., Szente, V., Kövér, Gy., Polereczki, Zs., & Szigeti, O. (2012). The influence of lifestyle on health behavior and preference for functional foods, Appetite, 58(1), 406-413. https://doi.org/10.1016/j.appet.2011.11.003
Tarján, T. & Veres, Z. (2018). Szekvenciális fogyasztói termékválasztás döntési kontinuuma. Közgazdasági Szemle, 65(5), 525-550. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.5.525
Tringer, L. (2002). A mentális betegségek megelőzésének és ellátásának korszerű szemlélete. Orvostovábbképző Szemle, 9, 12–21. In Szakály Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: Az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaság- tudományi Kar.
Törőcsik, M. & Szűcs, Kr. (2021). Fogyasztói magatartás. Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Törőcsik, M. (2016). A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, 47(Marketingtudományi Különszám), 19-25. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.04.04
Törőcsik, M. (2015). E-health fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen (TÁMOP- 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0009, zárótanulmánya). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M. (2011). Fogyasztói magatartás: Insight, trendek, vásárlók. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Törőcsik, M. (2008). Paradigmaváltás az egészségügyben – egészségpiaci szemlélet a betegségpiacban való gondolkodás helyett. Lege Artis Medicinae, 18(6-7), 446-448.
Trendinspiacio.hu (2018). Aktuális trendek 2018.
Trendinspiacio.hu (2017). Aktuális trendek 2017.
Vajda, B. (2011) Kommunikációs és kapcsolati tényezők jelentősége az egészségügyi szolgáltatások minőségében. Vezetéstudomány, 42(5), 31-44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.05.03
Venkatesh V. & Bala H. (2008). Technology acceptance model 3 and a research agenda on interventions. Decision Sciences, 39(2), 273-315. https://doi.org/10.1111/j.1540-5915.2008.00192.x
Venkatesh V., Morris M. G., Davis G. B. & Davis F. D. (2003). User acceptance of information technology: Toward a unified view. MIS Quarterly, 27(3), 425-478. https://doi.org/10.2307/30036540
WHO (1984). Discussion Document on the Concept and Principles of Health Promotion. Koppenhága, 1984. július 9-13. In Szakály Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás. az élethosszig tartó egészség koncepciója. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., Szakály Z. (szerk.), Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5-25). Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Zukunftsinstitut (2015). Die Philips Gesundheitsstudie 2015. Wie Vertrauen zum Treiber einer neuen Gesundheitsstruktur wird. Zukunftsinstitut GmbH, Juni 2015. In Jakopánecz, E., & Törőcsik, M. (2015). Az egészség megatrendje: A kardiovaszkuláris betegek mai képe (Trendtanulmány) (pp. 37). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
