A vállalatok hozzájárulása a fogyasztók ontológiai biztonságérzetéhez
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.07Kulcsszavak:
vállalati biztonsági felelősségvállalás (CSecR), pszichológiai biztonság, ontológiai biztonság, fogyasztók észlelt biztonságaAbsztrakt
A biztonságfogalom értelmezése körül zajló, egyre fokozódó diskurzus következményként napjainkra a biztonság elvont, országhatárhoz köthető, a nemzetbiztonságra leszűkítő értelmezése alapjaiban megváltozott. A kilencvenes évektől a tradicionális államközpontú, biztonságpolitikai megközelítés ellenpontjaként megjelentek a humán-, illetve a személyes biztonság létjogosultságát hangsúlyozó paradigmák, amelyek a biztonságot szubjektív, percipiált érzésként definiálják. A pszichológiai biztonság, valamint az ontológiai biztonság összetevői a fent leírt változások nyomán kerültek a tudományos érdeklődés fókuszába. A tanulmány célja, hogy képet adjon arról, hogyan ítélik meg a fogyasztók a vállalatok általános biztonságérzethez való hozzájárulását, milyen a biztonsághoz köthető feladatokat várnak el a gazdasági szereplőktől, és miként viszonyulnak a vállalatok ezen a területen nyújtott teljesítményéhez. A szerzők elemzésük eredményként felállítják a fogyasztók ontológiai biztonságának modelljét, amelybe az egyéni szociopszichológiai jellemzők és a makrokörnyezeti elemek mellé, beemelik a vállalati teljesítmény megítélésére vonatkozó dimenziót, amely tényező lehetséges összetevőit kvantitatív, primer kutatás során vizsgálják.
Letöltések
Hivatkozások
Amundrud, Ø., Aven T., & Flage R. (2017). How the definition of security risk can be made compatible with safety definitions. Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, Part O: Journal of Risk and Reliability. 231(3), 286-294. https://doi.org/10.1177/1748006X17699145
Angyal, Á. (2008). A felelős vállalat szindróma. Vezetéstudomány, 39(11), 23-30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2008.11.03
Baeva, I., & Bordovskaia, N. (2015). The psychological safety of the educational environment and the psychological well-being of Russian secondary school pupils and teachers. Psychology in Russia: State of the Art, 8, 86-99. https://doi.org/10.11621/pir.2015.0108
Blynova, O., Holovkova, L., & Sheviakov, O. (2018). Philosophical and sociocultural dimension of personality psychological security. Anthropological Measurements of Philosophical Research, 14, 73-83. https://doi.org/10.15802/ampr.v0i14.150750
Boda, Zs., & Scheiring, G. (2010). A közszolgáltatások politikai értelmezéséről. Politikatudományi Szemle, 19(3), 45-64. http://real.mtak.hu/112163/1/boda.pdf
Brooks, D. (2010). What is security: Definition through knowledge categorization. Security Journal, 23, 225– 239. https://doi.org/10.1057/sj.2008.18
Brown, S., & Leigh, T. (1996). A New Look at Psychological Climate and Its Relationship to Job Involvement. The Journal of Applied Psychology. 81, 358-368. https://doi.org/10.1037/0021-9010.81.4.358
Carroll, A., & Shabana, K. (2010). The Business Case for Corporate Social Responsibility: A Review of Concepts, Research and Practice. International Journal of Management Reviews, 12(1), 85-105. https://doi.org/10.1111/j.1468-2370.2009.00275.x
Colobran, M. (2016). Modeling human perceived security: A conceptual framework and its application to health. Computers in Human Behavior, 62, 1-8. https://doi.org/10.1016/j.chb.2016.03.050
Csépe, V. (2018). The psychological dimensions of subjective security. In Finszter, G. & Sajbanics, I. (Eds.), Security challanges in 21st century (pp. 279-292). Budapest, Pécs: Diaglóg Campus.
Dorssemont, F. (2004). Corporate social responsibility, what’s in a name? A critical appraisal of the Green Paper. Transfer, European Review of Labour and Research. Quarterly of the European Trade Union Institute, 10(3), 362-371. https://doi.org/10.1177%2F102425890401000304
Dusek, T. (2015). A lakókörnyezeti biztonságérzet településtípusok szerinti különbsége Magyarországon. Közép-Európai Közlemények, 8(3), 101-109. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/12296
Edmondson, A. C., & Lei Z. (2014). Psychological Safety: The History, Renaissance, and Future of an Interpersonal Construct. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 1(1), 23-43. https://doi.org/10.1146/annurev-orgpsych-031413-091305
Elms, H., & Phillips, R. (2009). Private Security Companies and Institutional Legitimacy: Corporate and Stakeholder Responsibility. Business Ethics Quarterly, 19(3), 403–432. http://www.jstor.org/stable/27673285
Engerer, H. (2009). Security Economics: Definition and Capacity. Economics of Security. Working Paper 5. Economics of Security, Berlin. https://www.diw.de/documents/publikationen/73/diw_01.c.94891.de/diw_econsec0005.pdf
Európai Bizottság (2011). A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011-2014). COM (2011) 681. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52011DC0681&from=EN
European Commission (2001). Green Paper, Promoting a European framework for Corporate Social Responsibility. COM(2001) 366 final. Brussels. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/DOC_01_9
Etl, A., & Tálas, P. (2020). A magyar biztonságpercepció átalakulása 1999–2019 között. Nemzet és Biztonság– Biztonságpolitikai Szemle, 13(2), 94-112. https://doi.org/10.32576/nb.2020.2.7
Gazdag F., & Tálas P. (2008). A biztonság fogalmainak határairól. Nemzet és Biztonság, 1(1), 3-9. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/gazdag_ferenc__talas_peter-a_biztonsag_fogalmanak_hatarairol.pdf
Giddens, A. (1991). Modernity and self-identity: Self and society in the late modern age. Stanford, CA: Stanford University Press.
Harries, T. (2008). Feeling secure or being secure? Why it can seem better not to protect yourself against a natural hazard. Health Risk & Society, 10(5), 479-490. https://doi.org/10.1080/13698570802381162
Hartono, E., Holsapple, C. W., Kim, K., Na, K. S., & Simpson, J. T. (2014). Measuring perceived security in B2C electronic commerce website usage: A respecification and validation. Decision Support Systems, 62, 11-21. https://doi.org/10.1016/j.dss.2014.02.006
Herath, T., & Rao, R. (2009). Protection motivation and deterrence: a framework for security policy compliance in organisations. European Journal of Information Systems, 18(2), 106-125. https://doi.org/10.1057/ejis.2009.6
Hiscock, R., Kearns, A., Macintyre, S., & Ellaway, A. (2001). Ontological Security and Psycho-Social Benefits from the Home: Qualitative Evidence on Issues of Tenure. Housing, 18(1-2), 50-66. https://doi.org/10.1080/14036090120617
Jabareen, Y., Eizenberg, E., & Zilberman, O. (2017). Conceptualizing urban ontological security: ‘Being-inthe- city’ and its social and spatial dimensions. Cities, 68, 1-7. https://doi.org/10.1016/j.cities.2017.05.003
Juhász, M., & Vasvári, F. (2022). A biztonságtudatos vezetői attitűd vizsgálata. Vezetéstudomány, 53(1), 44–57. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.04
Kekovic, Z., & Markovic, S. (2009). Security as a factor of competitive advantage in tourism. Tourism and Hospitality Management, 15(2), 291-303. https://doi.org/10.20867/thm.15.2.12
Keller, K., & Tóth-Kaszás, N. (2021). A turizmusbiztonság megjelenése az EU tagállamainak turisztikai stratégiáiban. Vezetéstudomány, 52(6), 32–43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.03
Kotler, P., & Lee, N. (2005). Corporate Social Responsibility: Doing the Most Good for Your Company and Your Cause. Hoboken,NJ: John Wiley &Sons, Inc.
Központi Statisztikai Hivatal (2013). Biztonságérzet-kutatás. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa013.html
Krahmann, E. (2018). The market for ontological security. European Security, 27(3), 356-373. https://doi.org/10.1080/09662839.2018.1497983
Lentner, Cs. & Nagy, V. (2020). New dimensions of commercial banks’ corporate social responsibility in the Visegrád Group countries. Banks and Bank Systems, 15(2), 138-152. http://dx.doi.org/10.21511/bbs.15(2).2020.13
Lindenberg, M. (2002). Measuring Household Livelihood Security at the Family and Community Level in the Developing World. World Development, 30(2), 301-318. https://doi.org/10.1016/S0305-750X(01)00105-X
Lippert, R., Walby, K., & Steckle, R. (2013). Multiplicities of corporate security: Identifying emerging types, trends and issues. Security Journal, 26, 206-221. https://doi.org/10.1057/sj.2013.12
Mahrous, A. M., Moustafa, Y. M., & Abou El-Ela, M. M. (2018). Physical characteristics and perceived security in urban parks: Investigation in the Egyptian context. Ain Shams Engineering Journal, 9(4), 3055-3066. https://doi.org/10.1016/j.asej.2018.07.003
Málovics, Gy., Csigéné Nagypál, N., & Kraus, S. (2008). The role of corporate social responsibility in strong sustainability. The Journal of Socio-Economics, 37(3), 907-918. https://doi.org/10.1016/j.socec.2006.12.061
Mantere, S. & Whittington, R. (2020). Becoming a strategist: The roles of strategy discourse and ontological security in managerial identity work. Strategic Organization, 19(4), 553-578. https://doi.org/10.1177/1476127020908781
Mattar, M. (2006). Human Security or State Security? The Overriding Threat in Trafficking in Persons. Intercultural Human Rights Law Review, 1. 249- 279. https://www.stu.edu/Portals/law/docs/human-rights/ihrlr/volumes/1/249-279-MohamedYMattar-HumanSecurityorStateSecurity-TheOverridingThreatinTraffickinginPersons.pdf
Michelberger, P. (2014). Információbiztonság és üzleti bizalom [Habilitációs tézisfüzet]. Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola, Budapest. https://docplayer.hu/9875689-Habilitacios-tezisfuzet-dr-michelberger-pal-informaciobiztonsag-es-uzleti-bizalom.html
Mitev, A., & Sajtos, L. (2007). SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Newman, E. (2010). Critical human security studies. Review of International Studies, 36(1), 77-94. https://doi.org/10.1017/S0260210509990519
Owen, T. (2008). Measuring Human Security. In Liotta P.H., Mouat D.A., Kepner W.G., & Lancaster, J.M. (Eds.), Environmental Change and Human Security: Recognizing and Acting on Hazard Impacts. NATO Science for Peace and Security Series C: Environmental Security (pp. 35-64). Dordrecht: Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8551-2_3
Pfleeger, S., & Cunningham, R. (2010). Why Measuring Security Is Hard. IEEE Security & Privacy, 8(4), 46- 54. https://doi.org/10.1109/MSP.2010.60
PWC (2017). Consumer Intelligence Series: Protect.me An in-depth look at what consumers want, what worries them, and how companies can earn their trust – and their business. https://www.pwc.com/us/en/advisory-services/publications/consumer-intelligence-series/protect-me/cis-protect-me-findings.pdf
Radványi, L.(2009). A magyar lakosság biztonságfelfogása és értékpreferenciái, 1999–2008. Nemzet és Biztonság, 2(2), 9-22. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/radvanyi_lajos-a_magyar_lakossag_biztonsagfelfogasa_es_ertekpreferenciai__1999_2008.pdf
Raffay-Danyi, Á., & Hajmásy, G. (2021). A dolgozói elégedettség vizsgálata a belső CSR-tevékenységek tükrében. Vezetéstudomány, 52(4), 32–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.04
Remišová, A., & Kirchmayer, Z. (2012). Measuring corporate social responsibility towards employees. Journal for East European Management Studies, 17(3), 273-291. https://doi.org/10.5771/0949-6181-2012-3-273
Rényi, A., Sík, D., S., & Takács, E. (2014). Elemzési szempontok a késő modern társadalmak kordiagnózisához. Szociológiai Szemle, 24(3), 18-60. https://szociologia.hu/dynamic/renyi_et_al.pdf
Rossdale, C. (2015). Enclosing critique: the limits of ontological security. International Political Sociology, 9(4), 369-386. https://doi.org/10.1111/ips.12103
Ruighaver, A., & Maynard, S. (2006). Organizational Security Culture: More Than Just an End-User Phenomenon. In Fischer-Hübner, S., Rannenberg, K., Yngström, L., & Lindskog, S. (Eds.), Security and Privacy in Dynamic Environments. SEC 2006. IFIP International Federation for Information Processing, vol 201 (pp. 425-430). Boston, MA: Springer. https://doi.org/10.1007/0-387-33406-8_36
Saáry, R. & Csiszárik-Kocsir, Á. (2021). A biztonsághoz köthető vállalati felelősségvállalás vizsgálata. Polgári Szemle, 17(4–6), 182–200. https://doi.org/10.24307/psz.2021.1213
Sass, J. (2005). Bizalom a szervezetekben. Magyar Pszichológiai Szemle, 60(1-2), 7–27. https://doi.org/10.1556/mpszle.60.2005.1-2.2
Scherer, A., & Palazzo, G. (2006). Toward a Political Conception of Corporate Responsibility: Business and Society Seen From a Habermasian Perspective. Academy of Management Review, 32(4), 1096-1120. https://doi.org/10.5465/AMR.2007.26585837
Seele, P., & Lock, I. (2014). Instrumental and/or Deliberative? A Typology of CSR Communication Tools. Journal of Business Ethics, 131, 401-414. https://doi.org/10.1007/s10551-014-2282-9
Shach-Pinsly, D. (2019). Measuring security in the built environment: Evaluating urban vulnerability in a human- scale urban form. Landscape and Urban Planning, 191, 103412. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2018.08.022
Sik, D. (2013). Giddens modernizációelmélete: Intézményi átalakulás és politikai praxis. Replika, (82), 97- 112. http://real.mtak.hu/110321/1/replika82-05Sik.pdf
Singhal, H., & Kar, A. K. (2015). Information Security concerns in Digital Services: Literature review and a multi-stakeholder approach. In International Conference on Advances in Computing, Communications and Informatics (ICACCI) (pp. 901-906). Kochi: IEEE. https://doi.org/10.1109/ICACCI.2015.7275725
Tóth, P., & Horváth, H. (2004). A szubjektív biztonságérzetet befolyásoló tényezők Magyarországon. https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2014/TothP_HorvathH.pdf
Ürmösi, K. (2015). A biztonság dimenziói, biztonsági stratégia napjainkban, hazánkban. Hadtudományi Szemle, 5(1-2), 172-184. http://hdl.handle.net/20.500.12944/1155
Vasvári, Gy., Lengyel, Cs., & Valádi, Z. (2006). Vállalati biztonság keretrendszere, Vagyonbiztonság, Üzembiztonság. Informatikai Biztonság Ajánlás 6.0 változat. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Wang, J., Long, R., Chen, H., & Li, Q. (2019). Measuring the Psychological Security of Urban Residents: Construction and Validation of a New Scale. Frontiers in Psychology, 10, 2423. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02423
Wolf, K. D., Deitelhoff, N., & Engert, S. (2007). Corporate Security Responsibility: Towards a Conceptual Framework for a Comparative Research Agenda. Cooperation and Conflict, 42(3), 294–320. https://doi.org/10.1177/0010836707079934
Zotova, O., & Karapetyan, L. (2018). Psychological security as the foundation of personal psychological wellbeing (analytical review). Psychology of Russia: State of Art, 11, 100-113. https://doi.org/10.11621/pir.2018.0208
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
