Nagykanizsa mint márka
Középiskolások körében végzett városmárka-asszociációs vizsgálatok eredményei
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.03.02Kulcsszavak:
márkázás, városmárka, asszociációs vizsgálat, középiskolások, NagykanizsaAbsztrakt
Jelen tanulmány egy nyugat-dunántúli város – Nagykanizsa – településmárkájának elmében elfoglalt helyét vizsgálja asszociációkkal a városban középiskolába járó fiatalok körében. A márka egyénileg kialakított elmebeli leképezésének kutatását a helyi fiatalok nagyfokú elvándorlása indokolja, amelyre a középiskolás tanulmányaik végén nagy arányban kerül sor. A kérdőíves kutatás során Nagykanizsa hat középiskolájának diákjait kérdezték meg, hogy megismerjék a válaszadók településről alkotott véleményét, azzal kapcsolatos asszociációit. A szabad asszociációk esetében a legtöbb válaszadó az infrastruktúrát, a helyi nevezetességeket nevezte meg, míg az irányított asszociáció során a fiatalok „szépnek, unalmasnak és kicsinek” írták le a várost. Mindkét esetben enyhe többségben voltak a negatív asszociációk, amelyek alapján érezhető a vélemények kettőssége: egy szép, felújított, tiszta város képe rajzolódott ki, ami szemben áll egy koszos, üres, érdekes programokat nem kínáló település érzetével. A településmárka autómárkákhoz hasonlítása során a megkérdezettek legnagyobb számban Trabantként, Suzukiként és Ladaként írták le a várost, ezek választása arra utal, hogy a fiatalok nem egy modern, dinamikus helynek tartják Nagykanizsát. Az állatnevek asszociációja hasonló véleményre enged következtetni, a lajhár kimagasló számú említése egy lassú, nehézkesen fejlődő település képét tárták a szerzők elé. Úgy vélik, hogy az élhetőség javítására és az azonosulás és kötődés növelésére lenne szükség a városvezetés részéről, ennek érdekében fogalmazták meg javaslataikat.
Letöltések
Hivatkozások
Sixty-eight percent of the world population projected to live in urban areas by 2050, says UN 2018. Retrieved from: https://www.un.org/development/desa/en/news/population/2018-revision-of-worldurbanization-prospects.html
Aaker, D. A. (1991). Managing Brand Equity. New York: The Free Press.
Anholt, S. (2006). The Anholt-GMI city brands index: How the world sees the world's cities. Place Branding, 2(1), 18–31.
Anholt, S. (2008). Place branding: Is it marketing, or isn’t it? Place Branding and Public Diplomacy, 4(1), 1-6. https://doi.org/10.1057/palgrave.pb.6000088
Arculati és PR projektcsoport Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz (2009). „Arc-vonások” Nagykanizsa Megyei Jogú Város arculati és PR stratégiai terve. Retrieved from: https://www.nagykanizsa.hu/docs/koncepciostrategia/nkmjvstratterve.pdf
Bauer, A. & Kolos, K. (2016). Márkamenedzsment. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540106
Berács, J. & Gyulavári, T. (1999). Magyarország és Svédország termékeinek megítélése a budapesti lakosság körében. Marketing & Menedzsment, 37(6),31–38.
Birkner, Z. (2017). Települési-térségi identitás. In Berkesné, Rodek N.; Birkner, Z.; Ernszt, I., & Miszlivetz, F. (szerk.), Köldökzsinór – A Pannon Városok Szövetségéhez tartozó városok sikerének és megtartó erejének kulcstényezői (pp. 93-126). Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete.
Egresi, I. (2018). "Tourists go home!" – Tourism overcrowding and „tourismophobia” in European cities. In [Co]habitation tactics. TAW2018 International Scientific Conference. Conference Proceedings. 701-714.
Ernszt, I. (2019). Falling into the Trap of their own Beauty – Victims Of Overtourism. In III. Turizmus és biztonság nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötet. Nagykanizsa: Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Esch, F.-R. (2004). Strategie und Technik der Markenführung (2. Aufl.). München: Franz Vahlen.
Fehér K. (2019). A mérföldkő elérkezett – okosból intelligens, városból ökoszisztéma, tudásmegosztásból konzultáció. Vezetéstudomány, 49(7-8), 52-60. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.07–08.06
Franzen, G. & Bouwman, M. (2001). The Mental World of Brands. Henley-on-Thames: World Advertising Research Center.
Gyulavári, T. & Malota, E. (2018). Do Perceived Culture Personality Traits Lead to a More Favourable Rating of Countries as Tourist Destinations? Trziste/Market, 30(1), 77-91. https://doi.org/10.22598/mt/2018.30.1.77
Gyulavári, T. & Malota, E. (2019). The role of culture personality and self-congruity in the evaluation of cultures as destinations. Tourism Review, 74(3), 632-645. https://doi.org/10.1108/tr-02-2018-0026
Hanna, S. & Rowley, J. (2015). Towards a model of the Place Brand Web. Tourism Management, 48, 100-112. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2014.10.012
Jepson, T. (2016). The Cinque Terre has been ruined – here's where to go instead. Retrieved from: https://www.telegraph.co.uk/travel/destinations/europe/italy/articles/thebest-alternatives-to-the-crowded-cinque-terre/
Humánszolgáltatások Projektcsoport Pannon Egyetem Nagykanizsa (2009). „Mindenek mértéke az ember” Szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán. Retrieved from: https://www.nagykanizsa.hu/docs/koncepciostrategia/nkmjvstratterve.pdf
Kastens, I. E. (2008). Linguistische Markenführung. Münster: LIT.
Kavaratzis, M. (2004). From city marketing to city branding: Towards a theoretical framework for developing city brands. Place Branding, 1(1), 58-73. https://doi.org/10.1057/palgrave.pb.5990005
Keller, K. L. (1993). Conceptualizing, Measuring and Managing Customer-Based Brand Equity. Journal of Marketing, 57(1), 1-22. https://doi.org/10.2307/1252054
Kotler, P., Haider, D. H. & Rein, I. (1993). Marketing Places: Attracting Investment, Industry, and Tourism to Cities, States, and Nations. New York: The Free Press.
Kotler, P., Asplund, C., Rein, I. & Haider, D. H. (1999). Marketing Places Europe: How to Attract Investments, Industries, Residents and Visitors to European Cities, Communities, Regions and Nations. London: Pearson Education.
Kovács L. (2013). Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban. Budapest: Tinta.
Kovács L. (2017). Márka és márkanév. Budapest: Tinta.
Kovács L. (2019). Márkák, asszociációk és fogyasztás – változások a társadalom átalakulásának tükrében. Alkalmazott Nyelvtudomány, 19(1), 1-17.
Kulturális koncepció (2009). Nagykanizsa. Retrieved from: https://www.nagykanizsa.hu/docs/koncepciostrategia/kulturalis_koncepcio.pdf
Larkin, C. M., Jancourt, M. & Hendrix, W. H. (2018). The Generation Z world : Shifts in urban design, architecture and the corporate workplace. Corporate Real Estate Journal, 7(3), 230-242.
M7 Projektcsoport Pannon Egyetem Nagykanizsa (2009). „Töviseken át a csillagokig.” A Nagykanizsai Ipari Park es Logisztikai Központ kereslet- és kínálatelemzése, a már betelepült vállalkozások elégedettségének vizsgálata, ajánlások Nagykanizsa M. J. V. részére. Retrieved from: https://www.nagykanizsa.hu/docs/koncepciostrategia/nkmjvstratterve.pdf
Malota, E. & Gyulavári, T. (2014). Az észlelt kultúraszemélyiség és hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére. Vezetéstudomány,45(1), 2–13.
Marton Zs., Keller K. & Birkner Z. (2018). A turizmusbiztonság hatása a desztináció imázsra. In Józsa, L., Korcsmáros, E., & Seres-Huszárik E. (szerk.), A hatékony marketing: EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete (pp. 312-327). Komárno, Szlovákia: Selye János Egyetem.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepció 2011-2016. Retrieved from: https://nagykanizsa.hu/docs/koncepciostrategia/ifjusagpolitikai_koncepcio.pdf
Németh K. (2018). Lokalitás és fenntarthatóság: A megújulóenergia-ipar fejlődésének aktuális kérdései. Veszprém: Pannon Egyetemi Kiadó.
Németh K., Péter E. & Pintér G. (2018). Megújuló energiaforrások szerepe és jelentősége a hazai turisztikai szektorban – az energia, mint „helyi termék”. Turizmus Bulletin, 18(1), 37.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Képzéseink. Retrieved from: http://uni-pen.hu/hu/
Papp-Váry, Á. (2013). A 4P, 5P, 6P, 7P és 8P modellek alkalmazása a városmárkázásban. In Ferencz, Á. (szerk.), Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia (pp. 1005-1009). Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar.
Papp-Váry Á. (2019a). Országmárkázás. Budapest: Akadémiai.
Papp-Váry Á. (2019b) Országmárkázás – mégis milyen márkázás? Vezetéstudomány, 50(3), 25-35. https://doi.org/10.14267/veztud.2019.03.03
Piskóti I. (2012). Régió- és településmarketing. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597265
Piskóti I. (2014). A települések marketingjének holisztikus modellje, és jó megoldásai a turizmusban. In Tózsa I. (szerk.). Település- és turizmusmarketing (pp. 7-16). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
Piskóti I. (2016). Desztinációk márkázása. In Bauer A. & Kolos K. (szerk.), Márkamenedzsment (pp. 223-240). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Rekettye G., Törőcsik M. & Hetesi E. (2015). Bevezetés a marketingbe. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597593
Saunders, P. (2017). Where Educated Millennials Are Moving. Retrieved from: https://www.forbes.com/sites/petesaunders1/2017/01/12/where-educated-millennials-are-moving/#766e7fbcd3cc
Schnittka, O., Sattler, H. & Zenker, S. (2012). Advanced brand concept maps: A new approach for evaluating the favorability of brand association networks. International Journal of Research in Marketing, 29, 265–274. https://doi.org/10.1016/j.ijresmar.2012.04.002
Sevin, H. E. (2014). Understanding cities through city brands: City branding as a social and semantic network. Cities, 38, 47–56.
Tamasits D. – Prónay Sz. (2019). A fogyasztó és a márka közötti viszony új dimenziói. Vezetéstudomány, 49(3), 11-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.03.02
Tózsa I. (2014). A településmarketing elmélete. In Tózsa I. (szerk.), Település- és turizmusmarketing (pp. 129-158). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
Városfejlesztés Zrt. (2014). Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Budapest.
Z. Karvalics L. (2019). Realista jövővízió – a városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője? Vezetéstudomány, 50(2), 32-40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.02.03
Zenker, S. (2011). How to catch a city? The concept and measurement of place brands. Journal of Place Management and Development, 4(1), 40-52. https://doi.org/10.1108/17538331111117151
Zenker, S. & Beckmann, S. C. (2013). My place is not your place: Different place brand knowledge by different target groups. Journal of Place Management and Development 6(1), 6-17. https://doi.org/10.1108/17538331311306078
Zenker, S. & Braun, E. (2010). Branding a city – a conceptual approach for place branding and place brand management. In Proceedings of the 39th European Marketing Academy Conference (pp. 1-8). Denmark: Copenhagen.
Zenker, S. & Braun, E. (2017). Questioning a “one size fits all” city brand: Developing a branded house strategy for place brand management. Journal of Place Management and Development, 10(3), 270-287. https://doi.org/10.1108/jpmd-04-2016-0018
Zenker, S., Braun, E. & Petersen, S. (2017). Branding the destination versus the place: The effects of brand complexity and identification for residents and visitors. Tourism Management, 58, 15-27. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.10.008
Zsarnoczky, M. (2018). Shift-Share Analysis of the Impact of Tourism on Local Incomes in Hungary. In Geografijos metraštis annales geographicae the geographical yearbook (pp. 47-60). Vilnius: Nature Research Centre.
Zsarnoczky, M. (2019). The Challenges of Modern Tourism Planning. Parádsasvár: MátraLab Kft.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
