Munkahelyválasztás preferenciája szerinti fogyasztói szegmensek jellemzői primer adatok fényében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.04.03Kulcsszavak:
munkahelyválasztás preferenciarendszere, motiváció, szegmentálásAbsztrakt
Az értékek, gondolkodásmódok és preferenciák tekintetében jelentősen eltérő generációk együttműködésének lehetőségét egyre nehezebb megteremteni egy munkahelyen. A generációk között szélesedő szakadék okán azt lájuk, hogy komplex, sok esetben egyénre szabott megoldásokra van szükség a HR-marketing területén is. A tanulmány fókuszában a munkáltatói márkaépítés generációspecifikus vizsgálata áll. Kvantitatív eljárás keretében vizsgálták a szerzők a munkavállalók munkahelyválasztását befolyásoló tényezőket és ösztönzőket generációspecifikus szempontból. A primer kutatás keretében előtesztelt, standardizált kérdőíves online felmérést végeztek hólabda mintavételi módszerrel, amelynek eredményeként 1146 értékelhető kérdőívet kaptak. A kvantitatív eredmények feldolgozására leíró statisztikákat, két- és többváltozós elemzéseket alkalmaztak. A kutatás eredményeként a munkahelyválasztás preferenciarendszere szerint elkülönülő klasztereket tudtak azonosítani, azt is megvizsgálva, hogy mely motivációs eszközök lehetnek a leghatékonyabbak az egyes csoportok esetében a magasabb teljesítményre ösztönzés szempontjából. Úgy vélik, hogy kutatásuk hasznos a gyakorlat számára is, mivel rávilágít arra, hogyan lehet differenciálni a munkavállalók körét a munkahelyválasztás szempontjából, és hogyan lehet hatékony ösztönzőket alkalmazni egy-egy adott szegmensre.
Letöltések
Hivatkozások
Alnıaçık, E., & Alnıaçık, Ü. (2012). Identifying dimensions of attractiveness in employer branding: effects of age, gender, and current employment status. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 58, 1336–1343. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.09.1117
Alves, P., Santos, V., Reis, I., Martinho, F., Martinho, D., Correia Sampaio, M., José Sousa, M., & Au-Yong-Oliveira, M. (2020). Strategic talent management: the impact of employer branding on the affective commitment of employees. Sustainability, 12(23), 9993. https://doi.org/10.3390/su12239993
Amundson, N.E. (1995). An interactive model of career decision making. Journal of Employment Counseling, 32(1), 11–21. https://doi.org/10.1002/j.2161-1920.1995.tb00420.x
Arachchige, J.H.B., & Robertson, A. (2013). Employer attractiveness: comparative perceptions of undergraduate and postgraduate students. Sri Lankan Journal of Human Resource Management, 4(1), 33–48. http://dx.doi.org/10.4038/sljhrm.v4i1.5616
Backhaus, K., & Tikoo, S. (2004). Conceptualising and researching employer branding. Career Development International, 4(5), 501–217. https://doi.org/10.1108/13620430410550754
Baum, M. (2013). How to attract applicants in the Atlantic versus the Asia-Pacific region - A cross-national analysis on China, India, Germany, and Hungary. Journal of World Business, 48(2), 175–185. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2012.07.002
Bendaraviciene, R., Krikstolaitis, R., & Turauskas, L. (2013). Exploring employer branding to enhance distinctiveness in higher education. European Scientific Journal, 9(19), 45-78. https://doi.org/10.19044/esj.2013.v9n19p%25p
Bergstrom, A., Blumenthal, D., & Crothers, S. (2002). Why internal branding matters: the case of Saab. Corporate Reputation Review, 5(2–3), 133–142. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1540170
Berthon, P., Ewing M.J., & Hah L.L. (2005). Captivating company: dimensions of attractiveness in employer branding. International Journal of Advertising, 24(2), 151–172. https://doi.org/10.1080/02650487.2005.11072912
Betáková, J., Wu, J., Rudnak, I., & Magda, R. (2021). Employment of foreign students after graduation in Hungary in the context of entrepreneurship and susta8(4), 553–570. https://doi.org/10.9770/jesi.2021.8.4(33)
Betsworth, D.G., & Hansen, J.I.C. (1996). The categorization of serendipitous career development events. Journal of Career Assessment, 4(1), 91–98. https://doi.org/10.1177/106907279600400106
Bite, P., & Konczos-Szombathelyi, M. (2020). Employer branding concept for small- and medium-sized family firms. Journal of International Studies, 13(3), 143–160. https://doi.org/10.14254/2071-8330.2020/13-3/10
Cabral, A.C., & Salomone, P.R. (1990). Chance and careers: normative versus contextual development. The Career Development Quarterly, 39(1), 5–17. https://doi.org/10.1002/j.2161-0045.1990.tb00230.x
Chaiken, S., & Trope, Y. (1999). Dual-process theories in social psychology. Guilford Press.
Denys, J. (2020, June 20). Managing your employer brand during a crisis. https://www.randstad.com.hk/hr-trends/employer-brand/managing-your-employerbrand-during-a-crisis
Deutsch, R., & Strack, F. (2006). Reflective and Impulsive Determinants of Addictive Behavior. In Handbook of Implicit Cognition and Addiction (pp. 45–58). SAGE Publications, Inc. https://doi.org/10.4135/9781412976237.n4
Easa, N.F., & Bazzi, A.M. (2020). The influence of employer branding on employer attractiveness and employee engagement and retention. International Journal of Customer Relationship Marketing and Management, 11(4), 48–69. https://doi.org/10.4018/IJCRMM.2020100104
Edwards, W. (1954). The theory of decision making. Psychological Bulletin, 51(4), 380–417. https://doi.org/10.1037/h0053870
Egerová, D., Kutlák, J., & Eger, L. (2021). Millennial job seekers’ expectations: How do companies respond? Economics & Sociology, 14(1), 46–60. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2021/14-1/3
Evans, J.St.B.T. (2011). Dual-process theories of reasoning: Contemporary issues and developmental applications. Developmental Review, 31(2–3), 86–102. https://doi.org/10.1016/j.dr.2011.07.007
Gati, I. (1986). Making career decisions: A sequential elimination approach. Journal of Counseling Psychology, 33(4), 408–417. https://doi.org/10.1037/0022-0167.33.4.408
Gelatt, H.B. (1962). Decision-making: A conceptual frame of reference for counseling. Journal of Counseling Psychology, 9(3), 240–245. https://doi.org/10.1037/h0046720
Gelatt, H.B. (1989). Positive uncertainty: A new decision- making framework for counseling. Journal of Counseling Psychology, 36(2), 252–256. https://doi.org/10.1037/0022-0167.36.2.252
George, W.R. (1977). The retailing of services: A challenging future. Journal of Retailing, 53(3), 85–98.
George, W.R. (1990). Internal marketing and organizational behavior: A partnership in developing customer- conscious employees at every level. Journal of Business Research, 20(1), 63–70. https://doi.org/10.1016/0148-2963(90)90043-D
Harman, W.W. (1981) Rationale for good choosing. Journal of Humanistic Psychology, 21, 5–12. https://doi.org/10.1177/002216788102100102
Hart, D.H., Rayner, K., & Christensen, E.R. (1971). Planning, preparation, and chance in occupational entry. Journal of Vocational Behaviour, 1(3), 279–185. https://doi.org/10.1016/0001-8791(71)90029-7
Hodkinson, P., & Sparkes, A. C. (1997). Careership: a sociological theory of career decision making. British Journal of Sociology of Education, 18(1), 29–44. https://doi.org/10.1080/0142569970180102
Jarvis, S.P. (2000). The Next Generation. In M. Sallai (Ed.), Careers Guidance and Counselling. Theory and Practise for the 21th Century. Nemzeti Szakképzési Intézet.
Jiang, T., & Iles, P. (2011). Employer‐brand equity, organizational attractiveness and talent management in the Zhejiang private sector, China. Journal of Technology Management in China, 6(1), 97–110. https://doi.org/10.1108/17468771111105686
Kenderfi, M. (2012). A pályaorientáció folyamatának korszerű értelmezése. In K. Szilágyi (Ed.), A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban (pp. 6-11). ELTE, TÁTK.
Kőkuti, T., Balázs, L., & Keszi-Szeremlei, A. (2023). A munkaérték-preferenciák nemzetközi összehasonlításának vizsgálata. Civil Szemle, 20(7), 77-93. https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2024/02/Csz-2024-kulonsz.7.-web.pdf
Kőműves, Zs., Poór, J., & Karácsony, P. (2022). Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira. Marketing és Menedzsment, 56(2), 72-82. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.07
Liu, Y., Vrontis, D., Visser, M., Stokes, P., Smith, S., Moore, N., Thrassou, A., & Ashta, A. (2021). Talent management and the HR function in cross-cultural mergers and acquisitions: The role and impact of bi-cultural identity. Human Resource Management Review, 31(3),100744. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2020.100744
Malhotra, N.K., & Simon, J. (2017). Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó.
Nguyen, N.T., Mai, V.D., Chris, R., & Mirjana, P.B. (2022). Generation Z job seekers’ expectations and their job pursuit intention: Evidence from transition and emerging economy. International Journal of Engineering Business Management, 14. https://doi.org/10.1177/18479790221112548
Minchington, B. (2009). “Help wanted!” https://www.marketingmix.co.za/pebble.asp?r
Mitchell, K.E., Al Levin, S., & Krumboltz, J.D. (1999). Planned happenstance: constructing unexpected career opportunities. Journal of Counseling & Development, 77(2), 115–124. https://doi.org/10.1002/j.1556-6676.1999.tb02431.x
Monteiro, B., Santos, V., Reis, I., Sampaio, M.C., Sousa, B., Martinho, F., José Sousa, M., & Au-Yong-Oliveira, M. (2020). Employer branding applied to SMEs: A pioneering model proposal for attracting and retaining talent. Information, 11(12), 574. https://doi.org/10.3390/info11120574
Portfolio.hu. (2023, March 19). Erre a hat területre kell figyelnie a cégeknek, hogy meg tudják tartani legjobb dolgozóikat. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230319/erre-a-hat-teruletre-kell-figyelnie-a-cegeknek-hogy-meg-tudjak-tartani-legjobb-dolgozoikat-603528
PwC. (2023). Munkaerőpiaci preferencia felmérés 2023. https://www.pwc.com/hu/hu/szolgaltatasok/hr_tanacsadas/evp.html
Randstadt (2024, április 24). Mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók 2024-ben? https://www.randstad.hu/workforce-insights/employer-branding/lego-bt-mercedes-benz-a-legvonzobb-hazai-munkaadok-2024/
Reis, I., Sousa, M.J., & Dionísio, A. (2021). Employer Branding as a Talent Management Tool: A Systematic Literature Revision. Sustainability, 13(19), 10698. https://doi.org/10.3390/su131910698
Ritson, M. (2002). Employer branding is vital – so why do so few marketers take it seriously? Marketing Week.
Samoliuk, N., Bilan, Y., Mishchuk, H., & Mishchuk, V. (2022). Employer brand: key values influencing the intention to join a company. Management & Marketing. Challenges for the Knowledge Society, 17(1), 61–72. https://doi.org/10.2478/mmcks-2022-0004
Samuelson, P.A. (1937). A Note on Measurement of Utility. The Review of Economic Studies, 4(2), 155-161. https://doi.org/10.2307/2967612
Samuelson, P.A. (1947). Foundations of economic analysis. Harvard University Press.
Samuelson, P.A., & Nordhaus, W.D. (2004). Economics (18th ed.). McGraw-Hill.
Sandeepanie, M.H.R., Gamage, P., Perera, G.D.N., & Sajeewani, T.L. (2023). The role of talent management and employee psychological contract on employer branding: a pragmatic conceptual model. Management Research Review, 46(2), 196–222. https://doi.org/10.1108/MRR-02-2021-0136
Schein, E.H. (1974). Career Anchors and Career Paths: A Panel Study of Management School Graduates. MIT.
Simon, H.A. (1979). Rational Decision Making in Business Organizations. The American Economic Review, 69(4), 493–513.
Špoljarić, A., & Ozretić Došen, Đ. (2023). Employer brand and international employer brand: literature review. Corporate Communications: An International Journal, 28(4), 671–682. https://doi.org/10.1108/CCIJ-11-2022-0141
Strack, F., & Deutsch, R. (2004). Reflective and Impulsive Determinants of Social Behavior. Personality and Social Psychology Review, 8(3), 220–247. https://doi.org/10.1207/s15327957pspr0803_1
Strack, F., Werth, L., & Deutsch, R. (2006). Reflective and Impulsive Determinants of Consumer Behavior. Journal of Consumer Psychology, 16(3), 205–216. https://doi.org/10.1207/s15327663jcp1603_2
Super, D.E. (1980). A life-span, life-space approach to career development. Journal of Vocational Behavior, 16(3), 282–298. https://doi.org/10.1016/0001-8791(80)90056-1
Williams, E.N., Soeprapto, E., Like, K., Touradji, P., Hess, S., & Hill, C. E. (1998). Perceptions of serendipity: Career paths of prominent academic women in counseling psychology. Journal of Counseling Psychology, 45(4), 379–389. https://doi.org/10.1037/0022-0167.45.4.379
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
