A munka jelentésének és értelemteliségének változása a jelentésadás folyamatán keresztül
Szisztematikus irodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.09Kulcsszavak:
munka jelentése, munka értelemtelisége, jelentésadás, munka átszabása, szisztematikus irodalomkutatásAbsztrakt
A munka jelentése és az értelemteli munka egyre nagyobb figyelmet kap a szakemberek körében. A negyedik ipari forradalom, a COVID-19 járvány, a gazdasági válság nagymértékű változást generál a munkavállalók munkájában, ami kihat a munkájuk jelentésére és értelemteliségére. A szakirodalmi áttekintésben a szerzők megvizsgálják, hogy 2000-2022 között hogyan kutatták azt, hogy a megszokottól eltérő környezet milyen hatással van az egyének munkájának jelentésére és értelemteliségére. Szisztematikus irodalomkutatás módszerével 18 empirikus tanulmányt elemeztek. Azonosították az értelemteliség fő jellemzőit, legtöbben pozitív fogalmakkal társítják: pozitív értékhez, hatáshoz vagy érzéshez kapcsolják. A kutatások elsősorban negatív események hatását vizsgálták. Az eredmények alapján mind a negatív, mind a pozitív vis�- szajelzések hatnak a munka értelemteliségének megélésére, jelentésadási folyamatot indítanak el. A munkakörnyezetnek és a vezetőnek meghatározó a szerepe van abban, hogy a negatív vagy ambivalens visszajelzések is a munka értelemteliségének növekedéséhez vezessenek. A tanulmányokban megjelenik az egyén aktív szerepvállalása, ahogyan pozitív irányba alakítja, konstruálja a munkája értelemteliségét.
Letöltések
Hivatkozások
Allan, B. A., Batz-Barbarich, C., Sterling, H. M., & Tay, L. (2019). Outcomes of meaningful work: A meta‐analysis. Journal of Management Studies, 56(3), 500-528. https://doi.org/10.1111/joms.12406
Aguinis, H., & Glavas, A. (2019). On corporate social responsibility, sensemaking, and the search for meaningfulness through work. Journal of Management, 45(3), 1057-1086. https://doi.org/10.1177/0149206317691575
Cao, M., Zhao, S., Lv, H., & Wei, D. (2022). Can we have our cake and eat it too? Corporate social responsibility and employees’ eudaimonic well‐being and performance. Business Ethics, the Environment & Responsibility, 31(4), 1040-1052. https://doi.org/10.1111/beer.12449
Cascón-Pereira, R., Chillas, S., & Hallier, J. (2016). Role-meanings as a critical factor in understanding doctor managers’ identity work and different role identities. Social Science & Medicine, 170, 18-25. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2016.09.043
Cheney, G., Zorn Jr, T. E., Planalp, S., & Lair, D. J. (2008). Meaningful work and personal/social well-being organizational communication engages the meanings of work. Annals of the International Communication Association, 32(1), 137-185. https://doi.org/10.1080/23808985.2008.11679077
Czirfusz M. (2021) A COVID–19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban. Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung. Delroisse, S., Rimé, B., & Stinglhamber, F. (2022). Quality of social sharing of emotions alleviates job burnout: The role of meaning of work. Journal of Health Psychology, 28(1), 61-76. https://doi.org/10.1177/13591053221091039
Ericsson, U., & Augustinsson, S. (2015). The role of first line managers in healthcare organisations – A qualitative study on the work life experience of ward managers. Journal of Research in Nursing, 20(4), 280-295. https://doi.org/10.1177/1744987114564258
Eurofound (2014). Working Conditions and Job Quality: Comparing Sectors in Europe. Overview Report, 66. http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1384en.pdf
Fink, A. (2005). Conducting Research Literature Reviews: From the Internet to Paper. Thousand Oaks: SAGE.
Frémeaux, S., & Pavageau, B. (2022). Meaningful leadership: how can Leaders contribute to meaningful Work? Journal of Management Inquiry, 31(1), 54-66. https://doi.org/10.1177/1056492619897126
Foldy, E. G., Goldman, L., & Ospina, S. (2008). Sensegiving and the role of cognitive shifts in the work of leadership. The Leadership Quarterly, 19(5), 514-529. https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2008.07.004
Isaksen, J. (2000). Constructing meaning despite the drudgery of repetitive work. Journal of humanistic Psychology, 40(3), 84-107. https://doi.org/10.1177/0022167800403008
Jiang, W. Y. (2021). Sustaining meaningful work in a crisis: adopting and conveying a situational purpose. Administrative Science Quarterly, 66(3), 806-853. https://doi.org/10.1177/0001839221994049
Kundra, S., & Dwivedi, R. (2022). Sensemaking of COVIDian Crisis for Work and Organization. Philosophy of Management, 22, 129-147. https://doi.org/10.1007/s40926-022-00212-5
Lysova, E. I., Fletcher, L., & El Baroudi, S. (2022). What enables us to better experience our work as meaningful? The importance of awareness and the social context. Human Relations. https://doi.org/10.1177/00187267221094243
Martela, F., & Pessi, A. B. (2018). Significant work is about self-realization and broader purpose: Defining the key dimensions of meaningful work. Frontiers in Psychology, 9, 363. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2018.00363
May, D. R., Gilson, R. L., & Harter, L. M. (2004). The psychological conditions of meaningfulness, safety and availability and the engagement of the human spirit at work. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 77(1), 11-37. https://doi.org/10.1348/096317904322915892
Melo, N., Dourado, D., & Andrade, J. (2021). Reclaiming cognitive crafting: an integrative model of behavioral and cognitive practices in job crafting. International Journal of Organizational Analysis, 29(5), 1302-1320. https://doi.org/10.1108/IJOA-04-2020-2130
Michaelson, C., Pratt, M. G., Grant, A. M., & Dunn, C. P. (2014). Meaningful work: Connecting business ethics and organization studies. Journal of Business Ethics, 121(1), 77-90. https://doi.org/10.1007/s10551-013-1675-5
Mitra, R., & Buzzanell, P. M. (2017). Communicative tensions of meaningful work: The case of sustainability practitioners. Human Relations, 70(5), 594-616. https://doi.org/10.1177/0018726716663288
Müller, M., Huber, C., & Messner, M. (2019). Meaningful work at a distance: A case study in a hospital. European Management Journal, 37(6), 719-729. https://doi.org/10.1016/j.emj.2019.03.008
Okoli, C., & Schabram, K. (2010). A guide to conducting a systematic literature review of information systems research. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1954824
Peng, A. C., Lin, H. E., Schaubroeck, J., McDonough III, E. F., Hu, B., & Zhang, A. (2016). CEO intellectual stimulation and employee work meaningfulness: The moderating role of organizational context. Group & Organization Management, 41(2), 203-231. https://doi.org/10.1177/1059601115592982
Pistrui, B., & Harmat, V. (2022). A szolgáltató robotok definiálása és alkalmazási lehetőségei az üzleti szervezetekben: Szisztematikus irodalmi áttekintés. Vezetéstudomány, 53(1), 58-68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.05
Riasnugrahani, M., & Riantoputra, C. D. (2017). Spiritual Crafting: Another Strategy to Transform the Meaning of Work. In International Conference on Business and Management Research (pp. 435-447). New York: Atlantis Press.
Roberson, L. (1990). Functions of work meanings in organizations: Work meanings and work motivation. In A. P. Brief & W. R. Nord (Eds.), Meanings of occupational work: A collection of essays (pp. 107– 134). New York: Lexington Books.
Rosso, B. D., Dekas, K. H., & Wrzesniewski, A. (2010). On the meaning of work: A theoretical integration and review. Research in Organizational Behavior, 30, 91- 127. https://doi.org/10.1016/j.riob.2010.09.001
Rothausen, T. J., Henderson, K. E., Arnold, J. K., & Malshe, A. (2017). Should I stay or should I go? Identity and well-being in sensemaking about retention and turnover. Journal of Management, 43(7), 2357-2385. https://doi.org/10.1177/0149206315569312
Sahay, S., & Dwyer, M. (2021). Emergent Organizing in Crisis: US Nurses’ Sensemaking and Job Crafting During COVID-19. Management Communication Quarterly, 35(4), 546-571. https://doi.org/10.1177/08933189211034170
Schabram, K., & Maitlis, S. (2017). Negotiating the challenges of a calling: Emotion and enacted sensemaking in animal shelter work. Academy of Management Journal, 60(2), 584–609. https://doi.org/10.5465/amj.2013.0665
Schnell, T., Höge, T., & Pollet, E. (2013). Predicting meaning in work: Theory, data, implications. The Journal of Positive Psychology, 8(6), 543-554. https://doi.org/10.1080/17439760.2013. 830763
Scott, K. S. (2019). Making sense of work: finding meaning in work narratives. Journal of Management & Organization, 28(5), 1057-1077. https://doi.org/10.1017/jmo.2019.43
Szőts-Kováts, K. (2012). Mit nyújt a jelentésadás perspektívája a munka jelentésének kutatásában? Vezetéstudomány, 43(7-8), 68-77. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.07.06
van Zoonen, W., Rice, R. E., & Ter Hoeven, C. L. (2022). Sensemaking by employees in essential versus nonessential professions during the COVID-19 crisis: a comparison of effects of change communication and disruption cues on mental health, through interpretations of identity threats and work meaningfulness. Management Communication Quarterly, 36(2), 318-349. https://doi.org/10.1177/08933189221087633
Vuori, T., San, E., & Kira, M. (2012). Meaningfulnessmaking at work. Qualitative Research in Organizations and Management: An International Journal, 7(2), 231- 248. https://doi.org/10.1108/17465641211253110
Wang, Y., Lau, D. C., & Kim, Y. (2021). How and when occupational identity threat leads to job crafting and positive outcomes. Academy of Management Proceedings, 1, 11579. https://doi.org/10.5465/AMBPP.2021.31
Weick, KE. (1969). The Social Psychology of Organizing. Boston: McGraw-Hill.
Weick, KE. (1995). Sensemaking in organizations (Vol. 3). Thousand Oaks: Sage.
Wrzesniewski, A., Dutton, J. E., & Debebe, G. (2003). Interpersonal sensemaking and the meaning of work. Research in Organizational Behavior, 25, 93- 135. https://doi.org/10.1016/S0191-3085(03)25003-6
Wrzesniewski, A., McCauley, C., Rozin, P., & Schwartz, B. (1997). Jobs, careers, and callings: People’s relations to their work. Journal of Research in Personality, 31(1), 21-33. https://doi.org/10.1006/jrpe.1997.2162
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
