A biztonság és válságkommunikáció kihívásai a magyar üzleti szállodák körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.03Kulcsszavak:
turizmus, üzleti szálloda, válságkommunikáció, koronavírus-járvány, biztonságAbsztrakt
A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a hazai négycsillagos üzleti szállodák a koronavírus-járvány első két hulláma alatt milyen eszközökkel motiválták a turistákat látogatásra, mit tettek ebben az időszakban az imázs megőrzése érdekében, illetve mi a fő üzenetük a biztonság vonatkozásában a krízis előtt, közben és után. Az empirikus kutatás keretében a szerzők mélyinterjúkat készítettek a vizsgált szállodák kríziskommunikációért felelős munkatársaival, kiegészítő kutatásként egy kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés során a Facebook-oldalakat és weboldalakat mint kríziskommunikációs felületeket nézték át. A vizsgált szállodák különböző eszközökkel ösztönözték az üzleti utazókat foglalásra. A koronavírus-járvány nem érintette negatívan a szállodák imázsát, ennek megőrzését folyamatos kommunikációval és mozgalmakban való részvétellel kívánták elérni. A vizsgált szállodák kommunikációjában jelentős változások történtek. A pandémia megjelenését követően a biztonság lett a fő témakör, a legfontosabb üzenet, hogy a vendég biztonságban van a szállodában, betartják a szabályokat, odafigyelnek a tisztaságra és higiéniára, illetve a szálloda nyitva van és a vendég számíthat rájuk.Letöltések
Hivatkozások
Backer, E., & Ritchie, B. W. (2017). VFR Travel: A viable market for tourism crisis and disaster recovery? International Journal of Tourism Research, 19(4), 400–411. http://dx.doi.org/10.1002/jtr.2102
Barlai, R., & Kővágó, Gy. (1996). Válság- (katasztrófa) kommunikáció: Tanulmányok és szemelvények. Budapest: Petit Real.
Beeton, S. (2001). Horseback tourism in Victoria, Australia: Cooperative, proactive crisis management. Current Issues in Tourism, 4(5), 422–439. http://dx.doi.org/10.1080/13683500108667897
Birkner, Z., Marton, Zs., & Keller K. (2018). Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén – különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok, 1(3), 71–80. https://archive.bm-tt.hu/rtt/assets/letolt/rt/201803/03_birkner.pdf
Breitsohl, J., & Garrod, B. (2016). Assessing tourists’ cognitive, emotional and behavioural reactions to an unethical destination incident. Tourism Management, 54, 209–220. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2015.11.004
Brown, N. A., Rovins, J. E., Feldmann-Jensen, S., Orchiston, C. & Johnston, D. (2017). Exploring disaster resilience within the hotel sector: A systematic review of literature. International Journal of Disaster Risk Reduction, 22, 362–370. http://dx.doi.org/10.1016/j.ijdrr.2017.02.005
Cartier, E. A., & Taylor, L. L. (2020). Living in a wildfire: The relationship between crisis management and community resilience in a tourism-based destination. Tourism Management Perspectives, 34, 100635. http://dx.doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100635
Christensen, T., Lægreid, P., & Rykkja L. H. (2016). Organizing for crisis management: building governance capacity and legitimacy. Public Administration Review, 76(6), 887–897. http://dx.doi.org/10.1111/puar.12558
Coombs, W. T. (2015). Ongoing crisis communication. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.
Dubai, L. (2008). Hiteles kommunikáció katasztrófahelyzetben. In Farkas É. & Meruk J. (Eds.), Közigazgatási kommunikáció Magyarországon (pp. 95-116). Budapest: PTE FEEK.
ENSZ (2015). Sendai framework for disaster risk reduction 2015 – 2030. UNISDR. https://www.unisdr.org/files/43291_sendaiframeworkfordrren.pdf
Eylemer, S., & Kirkpinar Özsoy, N. (2021). The European Union’s response to COVID-19 as an existential threat. International Journal of Contemporary Economics and Administrative Sciences, 11(2), 489-515. http://dx.doi.org/10.5281/zenodo.5831858
Faulkner, B. (2001). Towards a framework for tourism disaster management. Tourism Management, 22(2), 135–147. http://dx.doi.org/10.1016/S0261-5177(00)00048-0
Géring, Zs. (2014). Tartalomelemzés: a virtuális és a ’valós’ világ határán. Kultúra és Közösség, 5(1), 9-24. https://perepo-publikacio.uni-pannon.hu/id/eprint/611/1/Gering_tartalomelemzes_2014.pdf
Gyulavári, T., Mitev, A. Z., Neulinger, Á., Neumann-Bódi, E., Simon, J., & Szűcs, K. (2017). A marketingkutatás alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630598880
Hendershott, T., Livdan, D., & Schürhoff, N. (2015). Are institutions informed about news? Journal of Financial Economics, 117(2), 249-287. http://dx.doi.org/10.1016/j.jfineco.2015.03.007
hotelstars.eu (2022): https://www.hotelstars.hu/minositetthotelek
Jamal, T., & Budke, C. (2020). Tourism in a world with pandemics: local-global responsibility and action. Journal of Tourism Futures, 6(2), 181-188. https://doi.org/10.1108/jtf-02-2020-0014
Juhász, L. (2015). Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése. In Szállodavezetés és Gazdálkodás: Hotel Management (pp. 10-19). Budapest: BGE-KVIK.
Keller, K., & Tóth-Kaszás, N. (2020). A koronavírusjárvány észlelése és hatásai a hazai turisztikai szolgáltatók körében. In Kovács, L. (Eds.), Globális kihívás – lokális válaszok – A koronavírus (covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai (pp. 51-64). Szombathely: Savaria University Press.
Kormány (2020). Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről. Magyar Közlöny, (242), 7662-7670. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e35363d964683da1d1a8b57aa9220fe36df b5f 7f/megtekintes
Korstanje, M. E. (2020). The epistemology of tourism security: methodological discussions revolving around tourism security and safety. In Korstanje, M. E. (Eds.), Impact of risk perception theory and terrorism on tourism security: emerging research and opportunities (pp. 93-116). Hershey, PA: IGI Global. http://dx.doi.org/10.4018/978-1-7998-0070-5.ch005
Kovács, L., Keller, K., Tóth-Kaszás, N., & Szőke, V. (2021). A COVID19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6(2), 6-24. http://dx.doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02.01
Lapsánszky, A. (2021). A koronavírus-járvány hatása a hírközlésre és a médiára. In Rixer, Ádám (Eds.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 131-148). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Laws, E., & Prideaux, B. (2005). Crisis management: a suggested typology. Journal of Travel&Tourism Marketing, 19(2-3), 1-8. http://dx.doi.org/10.1300/J073v19n02_01
Magyar Turisztikai Ügynökség (2018). A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as főbb eredményei. https://mtu.gov.hu/documents/prod/Kereskedelmi_szallashelyek_adatai_2018.pdf
Mair, J., Ritchie, B. W., & Walters, G. (2016). Towards a research agenda for post-disaster and post-crisis recovery strategies for tourist destinations: a narrative review. Current Issue in Tourism, 19(1), 1-26. http://dx.doi.org/10.1080/13683500.2014.932758
Mansfeld, Y., & Pizam, A. (2006). Tourism, security and safety: from theory to practice. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780080458335
Marton, Zs., & Ernszt, I. (2019). Women on tour – safety and security in the focus. In Marton Zs., Németh K., Pelesz P. & Péter E. (Eds.), IV. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet (pp. 458-465). Nagykanizsa: Pannon Egyetem, Nagykanizsai Kampusz.
Marton, Zs., Keller, K., & Birkner, Z. (2018). A kockázatészlelés és desztináció imázs a turizmusbiztonság szemszögéből. In LX. Georgikon Napok (pp. 154-160). Keszthely: MATE.
Mazilu, M., Marinescu, R., Bălă, D., & Dragomir, L. (2019). Crisis management in tourism. Quaestus Multidisciplinary Research Journal, 14, 289-294. http://www.quaestus.ro/en/wp-content/uploads/2012/02/mazilu-marinescu-bala-dragomir.pdf
Meeker, M. (2015). Internet Trends 2015 Report – Code Conference https://www.kleinerperkins.com/perspectives/2015-internet-trends/
Michalkó, G. (2020). A biztonság szerepe a turizmus rendszerében. In Michalkó G., Németh J. & Ritecz Gy. (Szerk.), Turizmusbiztonság (pp. 15-28). Budapest: Dialóg Campus.
Mitev, A. Z. (2019). Kutatásmódszertan a turizmusban. Budapest: Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789634544135
Ott, L., & Theunissen, P. (2015). Reputations at risk: Engagement during social media crises. Public Relations Review, 41(1), 97-102. http://dx.doi.org/10.1016/j.pubrev.2014.10.015
Paraskevas, A., & Quek, M. (2019). When castro seized the Hilton: Risk and crisis management lessons from the past. Tourism Management, 70, 419–429. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2018.09.007
Pennington-Gray, L. (2018). Reflections to move forward: Where destination crisis management research needs to go. Tourism Management Perspectives, 25, 136–139. http://dx.doi.org/10.1016/j.tmp.2017.11.013
Péter, E., Németh, K., & Lelkóné T., I. (2018). Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény. Turizmus Bulletin, 18(2), 30-37. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.4
Piskóti, I. (2014). Válság/Kríziskommunikáció. http://www.piskotiistvan.hu/attachments/article/92/PR7.pdf
Ritchie, B. W. (2004). Chaos, crises and disasters: a strategic approach to crisis management in the tourism industry. Tourism Management, 25(6), 669- 683. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004
Robertson, D., Kean, I., Moore, S., Gurtner, Y., Holcombe, C., & Wilks, J. (2006). Tourism risk management: An authoritative guide to managing crises in tourism.
Singapore: APEC International Centre for Sustainable Tourism (AICST). https://www.apec.org/docs/default-source/publications/2007/4/tourism-risk-management-an-authoritative-guide-to-managing-crisis-in-tourism-december-2006/guide-english.pdf?sfvrsn=ae434e30_1
Roehl, W. S., & Fesenmaier, D. R. (1992). Risk perceptions and pleasure travel: an exploratory analysis. Journal of Travel Research, 30(4), 17-26. http://dx.doi.org/10.1177/004728759203000403
Sigala, M. (2011). Social media and crisis management in tourism: Applications and implications for research. Information Technology & Tourism, 13(4), 269-283. http://dx.doi.org/10.3727/109830512X13364362859812
Sönmez, S. F., Apostolopoulos, Y., & Tarlow, P. (1999). Tourism in crisis: managing the effects of terrorism. Journal of Travel Research, 38(1), 13–18. http://dx.doi.org/10.1177/004728759903800104
Tarlow, P. E. (2014). Tourism security: strategies for effectively managing travel risk and safety. Cambridge, MA: Butterworth-Heinemann. United Nations (2020). COVID-19 response. https://www.un.org/en/coronavirus/un-response
World Tourism Organisation (2016). UNWTO Tourism Highlights 2016 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284418145
World Tourism Organization (1996). Tourist safety and security, practical measures for destinations. Madrid: World Tourism Organization.
Yeh, Shih-Shuo (2020). Tourism recovery strategy against COVID-19 pandemic. Tourism Recreation Research, 46(2), 188-194. https://doi.org/10.1080/02508281.2020.1805933
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
