Kettős elköteleződésből fakadó feszültségek a társadalmi vállalkozások körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.02Kulcsszavak:
társadalmi vállalkozás, feszültség, kettős elköteleződésAbsztrakt
A társadalmi vállalkozások célrendszere kettős, egyszerre gazdasági és ugyanakkor társadalmi. E két eltérő érdekrendszer között egyensúlyoznak és törekednek az olykor ellentétes irányba mutató célokat elérni. A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen, a társadalmi vállalkozásokra jellemző kettős (gazdasági és társadalmi) elköteleződésből származó feszültségek jelentkeznek működésük során. A téma feltáró jellegéből adódóan a kutatás induktív, kvalitatív, egyéni félig strukturált mélyinterjúkkal dolgozó kutatás. Az eredményekből kirajzolódott a társadalmi vállalkozásokra jellemző kettős célrendszer, és ezek jelentős kihívások elé állítják a vállalkozókat. A tanulmányban a szerzők empirikus megfigyeléseik alapján rendszerezik a társadalmi vállalkozók működése során jelentkező feszültségeket: a feszültségek 4 főcsoportját és
15 alcsoportját tárták fel.
Letöltések
Hivatkozások
Agárdi, I., & Török, Á. (2020). Társadalmi vállalkozók kapcsolati beágyazottsága és szerepe a társadalmi hatás kiterjesztésében. Vezetéstudomány, 51(12), 2-16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.01
Babbie, E. (2008). The basics of social research. Belmont, CA: Thomson/Wadsworth. Chicago.
Bakonyi, Z. (2012). Mire jó a szervezeti demokrácia? A korlátozott demokrácia modellje (TDK dolgozat). Budapest: BCE, Vezetés és szervezés, kontrolling szekció.
Bereczk, Á., & Bartha, Z. (2019). A társadalmi vállalkozások piaci bevételszerző képességének meghatározó tényezői. E-conom, 8(1), 102-107 https://doi.org/10.17836/EC.2019.1.102
Bereczk, Á., Kádárné Horváth, Á., Péter, Zs., Siposné Nándori, E., & Szegedi, K. (2018). Társadalmi vállalkozások az emberközpontúság kontextusában. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(1), 68–81. http://real.mtak.hu/92299/7/2.Tarsadalmivallalkozasokazemberkozpontusagkontextusaban-68-81.pdf
Blackburn, R., & Ram, M. (2006). Fix or fixation? The contributions and limitations of entrepreneurship and small firms to combating social exclusion. Entrepreneurship & Regional Development, 18(1), 73-89. http://dx.doi.org/10.1080/08985620500419566
Borzaga, C., Depedri, S., & Galera, G. (2012). Interpreting social enterprises. Revista de Administração, 47(3), 398-409. https://doi.org/10.5700/rausp1046
Borzaga, C., & Solari, L. (2004). Management challenges for social enterprises. In C. Borzaga & J. Defourny (Eds.), The Emergence of Social Enterprise. London: Psychology Press. http://dx.doi.org/10.4324/9780203164679
Borzaga, C., & Tortia, E. (2007). A szociális gazdaság szervezetei a vállalatelméletben. In Szociális gazdaság nemzetközi megközelítésben, az OECD tapasztalatai tükrében (pp. 6-45). Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.
Bosma, N., Schott, T., Terjesen, S., & Kew, P. (2016). GEM Global Entrepreneurship Monitor – Special Topic Report: Social Enterpreneurship. http://gemconsortium.org/report/49542
Bozsik, S., Szemán, J., & Olajos, I. (2019). A társadalmi innováció finanszírozási és jogi problémáinak tükröződése a szociális szövetkezetek esetében egy kérdőíves felmérés alapján. In „Mérleg és Kihívások” XI. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 51-61). Miskolc: Miskolci Egyetem. https://gtk.uni-miskolc.hu/files/15754/Konferencia%20kiadv%C3%A1ny%202019.pdf
Carsrud, A., & Brännback, M. (2011). Entrepreneurial motivations: what do we still need to know? Journal of Small Business Management, 49(1), 9-26. http://dx.doi.org/10.1111/j.1540-627X.2010.00312.x
Csillag, S., Toarniczky, A., & Primecz, H. (2018). Dolgoznánk, ha hagynátok... Megváltozott munkaképességű emberek és a HR-rendszerek. Vezetéstudomány, 49(6), 33-45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.06.04
Csoba, J., Frey, M., G. Fekete, É., Lévai, M., & Soltész, A. (Eds.). (2007). Szociális gazdaság kézikönyv. Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.
Dajnoki, K. (2011). Fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megítélése a szervezetben. Acta Scientiarum Socialium, (34), 85–93. https://journal.uni-mate.hu/index.php/ asc/article/view/240/2683
Dees, J. G., & Anderson, B. B. (2003). For-Profit Social Ventures. In M. L. Kourlisky & W. B. Walstad (Eds.), Social Entrepreneurship (pp. 1-26). Dublin: Senate Hall Academic Publishing.
Dees, J. G., & Anderson, B. B. (2006). Framing a Theory of Social Entrepreneurship: Building on Two Schools of Practice and Thought. In R. Mosher-Williams (Eds.), Research on Social Entrepreneurship: Understanding and Contributing to an Emerging Field (pp. 39-66). Indianapolis: Association for Research on Nonprofit Organizations and Voluntary Action (ARNOVA). https://www.ashoka.org/sites/default/files/2019-11/Research%20on%20Social%20Entrepreneurship%20-%20Understanding%20and%20Contributing%20to%20an%20Emerging%20Field.pdf#page=39
Defourny, J., & Nyssens, M. (2010a). Conceptions of Social Enterprise and Social Entrepreneurship in Europe and the United States: Convergences and Divergences, Journal of Social Entrepreneurship, 1(1), 32-53. https://doi.org/10.1080/19420670903442053
Defourny, J., & Nyssens, M. (2010b). Social enterprise in Europe: At the crossroads of market, public policies and third sector. Policy and Society, 29(3), 231-242. https://doi.org/10.1016/j.polsoc.2010.07.002
Doherty, B., Haugh, H., & Lyon, F. (2014). Social Enterprises as Hybrid Organizations: A Review and Research Agenda. International Journal of Management Reviews, 16, 417–436. https://doi.org/10.1111/ijmr.12028
Douglas, E., & Prentice, C. (2019). Innovation and profit motivations for social entrepreneurship: A fuzzy-set analysis, Journal of Business Research, 99, 69-79. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.02.031
G. Fekete, É., & Solymári, G. (2004). A szociális gazdaság kiépítésének esélye és feltételei az Észak-magyarországi régióban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 1, 32-78. https://www.strategiaifuzetek.hu/files/79/2004_2.pdf
G. Fekete, É., Bereczk, Á., Kádárné Horváth. Á., Kiss, J., Péter, Zs,. Siposné Nándori, E., & Szegedi, K. (2017). Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről. Zárótanulmány az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 „PiacTárs” kiemelt projekt keretében. Miskolc: Miskolci Egyetem. https://piactars.hu/uploads/files/documents/Zarotanulmany_OFA_ME_GTK_2017_06_30.pdf
Győri, Zs. (2012). Ökológiailag-orientált vállalkozások Magyarországon. In Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 2. (pp. 73-89). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/978/1/fenn2012_Gyori_Zsuzsanna.pdf
Hahn, T., Figge, F., Pinkse, J., & Preuss, L. (2010). Tradeofs in corporate sustainability: You can’t have your cake and eat it. Business Strategy and the Environment, 19(4), 217–229. https://doi.org/10.1002/bse.674
Hahn, T., Pinkse, J., Preuss, L., & Figge, F. (2015). Tensions in corporate sustainability: Towards an integrative framework. Journal of Business Ethics, 127(2), 297–316. http://dx.doi.org/10.1007/s10551-014-2047-5
Hubai, L. (2007). Beágyazott dilemma: A munkaerőpiaci integrációt segítő társadalmi vállalkozások hibrid jellegének vizsgálata. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14(1), 20-39. https://matarka.hu/koz/ISSN_1786-1594/vol_14_no_1_2017/ISSN_1785-1594_vol_14_no1_2017_020-039.pdf
Jenner, P. (2016). Social enterprise sustainability revisited: an international perspective. Social Enterprise Journal, 12(1), 42–60. https://doi.org/10.1108/SEJ-12-2014-0042
Kibler, E., Wincent, J., Kautonen, T., Cacciotti, G., & Obschonka, M. (2019). Can prosocial motivation harm entrepreneurs’ subjective well-being? Journal of Business Venturing, 34(4), 608-624. https://doi.org/10.1016/j.jbusvent.2018.10.003.
Kiss, J., Primecz, H., & Toarniczky, A. (2020). Patterns of inclusion: social enterprises targeting different vulnerable social groups in Hungary. Journal of Social Entrepreneurship, 1-23. https://doi.org/10.1080/19420676.2020.1806101
Knox, B. (2020). Employee Volunteer Programs are Associated with Firm-Level Benefits and CEO Incentives: Data on the Ethical Dilemma of Corporate Social Responsibility Activities. Journal of Business Ethics, 162, 449-472. https://doi.org/10.1007/s10551-018-4005-0.
Krátki, N., & Kiss, J. (2021). Szociális és egészségügyi területeken működő társadalmi vállalkozások üzleti működési modelljei. Vezetéstudomány, 52(1), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.01.01
Kriskó, E. (2019). Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása. In Á. Jenei (Eds.), Egyenlő bánásmód a vezetői munkában (pp. 38-44). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Közigazgatási Továbbképzési Intézet. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13549/Egyenlo%20banasmod%20a%20vezetoi%20munkaban.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Lüscher, L., & Lewis, M. (2008). Organizational change and managerial sensemaking: Working through paradox. Academy of Management Journal, 51(2), 221–240. http://dx.doi.org/10.5465/amj.2008.31767217
Málovics, Gy. (2019). Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: A részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Magyar Tudomány, 180(8), 1147–1157. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.5
Mason, C., & Doherty, B. (2016). A Fair Trade-off? Paradoxes in the Governance of Fair-trade Social Enterprises. Journal of Business Ethics, 136, 451–469. https://doi.org/10.1007/s10551-014-2511-2
Mihály, M. (2017). Mit értünk társadalmi vállalkozások alatt? – Narratívák a nemzetközi szakirodalomból. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14(1), 101- 115. https://www.strategiaifuzetek.hu/2017-1-8
Miller, T. L., Grimes, M. G., McMullen, J. S., & Vogus, T. J. (2012). Venturing for others with heart and head: How compassion encourages social entrepreneurship. Academy of Management Review, 37(4), 616-640. https://doi.org/10.5465/amr.2010.0456
Moss, T. W., Short, J. C., Payne, G. T., &- Lumpkin, G. T. (2011). Dual Identities in Social Ventures: An Exploratory Study. Entrepreneurship Theory and Practice, 35(4), 805–830. https://doi.org/10.1111/j.1540-6520.2010.00372.x
Patton, M. Q. (1990). Qualitative evaluation and research methods. Thousasnd Oaks: Sage.
Primecz, H., Kiss, J., & Toarniczky, A. (2019). Diverzitáskategóriák és társadalmi vállalkozások: Nemzetközi kitekintés. Vezetéstudomány, 50(10), 61-73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.06
Primecz, H., Kiss, J., & Toarniczky, A. (2021). Társadalmi és üzleti célok és tevékenységek kombinálása magyarországi társadalmi vállalkozásoknál – Fókuszban a romákat, a nőket és a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek. Kovász, 25(1-4). 1-26. https://doi.org/10.14267/kov.2021e2
Putzer, P., & Bányai, E. (2019). A CSR egyik lehetséges jövője, a társadalmi vállalkozó és a társadalmi vállalkozói attitűd mérése. Marketing & Menedzsment, 53(Különszám), 15-25. https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.02
Renko, M. (2012). Early challenges of nascent social entrepreneurs. Entrepreneurship Theory and Practice, 37(5), 1045-1069. https://doi.org/10.1111/j.1540-6520.2012.00522.x
Repisky, M., & Tóth, J. (2019). Mi motivál egy társadalmi vállalkozót? – Egy feltáró kvalitatív kutatás eredményei. Vezetéstudomány, 50(3). 11-24. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.03.02
Roh, T. H. (2016). The sharing economy: Business cases of social enterprises using collaborative networks. Procedia Computer Science, 91, 502-511. https://doi.org/10.1016/j.procs.2016.07.129
Sastre – Castillo, M. S., Peris-Ortiz, M., & Danvila-Del Valle, I. (2015). What is Different about the Profile of the Social Entrepreneur? Nonprofit Management & Leadership, 25(4), 349-369. https://doi.org/10.1002/nml.21138
Sharir, M. & Lerner, M. (2006). Gauging the success of social ventures initiated by individual social entrepreneurs, Journal of World Business, 41(1), 6-20. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2005.09.004
Siegner, M., Pinkse, J., & Panwar, R. (2018). Managing tensions in a social enterprise: The complex balancing act to deliver a multi-faceted but coherent social mission, Journal of Cleaner Production, 174, 1314-1324. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.11.076
Siltaloppi, J., Rajala, R., & Hietala, H. (2020). Integrating CSR with Business Strategy: A Tension Management Perspective. Journal of Business Ethics, 174, 507-527. https://doi.org/10.1007/s10551-020-04569-3
Sivathanu, B., & Bhise, P. (2013). Challenges for Social Entrepreneurship. International Journal of Application or Innovation in Engineering and Management (Special Issue for National Conference on Recent Advances in Technology and Management for Intergrated Growth). https://www.ijaiem.org/RATMIG-2013/MGT%2025%20Challenges%20for%20Social%20Entrepreneurship.pdf
Smith, W. K., Besharov, M. L., Wessels, A., & Chertok, M. (2012). A Paradoxical Leadership Model for Social Entrepreneurs: Challenges, Leadership Skills, and Pedagogical Tools for Managing Social and Commercial Demands. Academy of Managemeni Learning & Education, 11(3), 463-478. https://doi.org/10.5465/AMBPP.2012.14932abstract
Smith, W. K., & Lewis, M. W. (2011). Toward a theory of paradox: A dynamic equilibrium model of organizing. Academy of Management Review, 36, 381-403. https://doi.org/10.5465/amr.2009.0223
Smith, W. K., Gonin, M., & Besharov, M. L. (2013). Managing Social-Business Tensions: A Review and Research Agenda for Social Enterprise. Business Ethics Quarterly, 23(3), 407-442. https://doi.org/10.5840/beq201323327
Szemán, J. (2017). Szociális szövetkezetek gazdálkodásának jellegzetességei. Pénzügy-számvitel füzetek 3. 48-69.
Szűcsné Markovics, K., & Sasvári, P. L. (2015). A társadalmi vállalkozások működését akadályozó tényezők, különös tekintettel a finanszírozási nehézségekre. Észak–magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(2), 83– 93. http://real.mtak.hu/30420/1/szmk_sp.pdf
Takács, S. (2021). A Flow-élmény szerepe a hazai társadalmi vállalkozások vezetésében. Vezetéstudomány, 52(2), 31-44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.02.03
Takács, S. (2021). Managing the Flow Experience-The Dilemmas of Participatory Governance in Hungarian Social Enterprises. Journal of Social Entrepreneurship, 1-30. https://doi.org/10.1080/19420676.2021.1874487
Tóth, G. (2007). A Valóban Felelős Vállalat – A fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok társadalmi felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai megközelítésről. Budapest: Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, KÖVET-INEM Hungária.
Tóth, L., Varga, É., & Varga, P. (2011). A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon. NESsT EUROPE Nonprofit Kft.
Török, A. (2000). Racionalitás és etika a gazdasági döntésekben. Az alkalmazott üzleti etika néhány elméleti és módszertani kérdése. Közgazdasági Szemle, 47(11), 918-931. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00065/pdf/torok.pdf
Török, Á., & Agárdi, I. (2020). Társadalmi vállalkozások gasztronómiai lehetőségei a rövid élelmiszerellátási láncok bevonásával Magyarországon. Vezetéstudomány, 51(4), 74-84. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.07
Van Cranenburgh, K. C., & Arenas, D. (2014). Strategic and Moral Dilemmas of Corporate Philanthropy in Developing Countries: Heineken in Sub-Saharan Africa. Journal of Business Ethics, 122, 523–536. https://doi.org/10.1007/s10551-013-1776-1
Varga, É. (2015). A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája, http://www.nesst.org/wpcontent/uploads/2014/05/A-társadalmi- vállalkozások-Ökoszisztémája.pdf
Zahra, S. A., Gedajlovic, E., Neubaum, O. D., & Shulman, J. M. (2009). A typology of social entrepreneurs: Motives, search processes and ethical challenges. Journal of Business Venturing, 24, 519-532. http://dx.doi.org/10.1016/j.jbusvent.2008.04.007
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
