Az M4 sport piacra lépésének hatása a sportközvetítési jogok piacán, Magyarországon

A sportági szakszövetségek szemszögéből

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.03

Kulcsszavak:

közvetítési jogok piaca, televízió, M4 Sport, kommunikáció

Absztrakt

Magyarországon az 1996-os év hozta el mind a sport-, mind a médiatörvény elfogadását, ami jogi és működési értelem-ben is meghatározó hatással volt az addig kezdetleges módon működő közvetítési jogok piacára. Az 1997-2015 közötti időszakban az új televíziók belépése új piaci környezetet jelentett a sport számára is, azonban ez a piac sem tudta teljes mértékben kielégíteni a szövetségek igényeit. Ebbe a környezetbe lépett be 2015-ben az új közszolgálati sportcsatorna az M4 Sport, amely alapjaiban változtatta meg a piaci viszonyokat. A tanulmány az M4 Sport belépése óta eltelt időszakot vizsgálja, egy kulcsérintett, a sportági szövetségek televíziós megjelenése és kommunikációs tevékenysége szempontjából, valamint a tágabb értelmezés érdekében kitér az M4 Sport szerkesztési elveire, gyakorlatára is. A tanulmány módszertana primer és szekunder forrásokat vizsgál, kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. A sportági szakszövetségek körében kérdő-íves felmérést végeztek a szerzők, az M4 Sport esetében mélyinterjút készítettek.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Krisztina András, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi docens

Tünde Máté, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi adjunktus

Ferenc Várhegyi, Eurosport magyar szerkesztőség

Sportmenedzser

Hivatkozások

András, K. (2003). Business elements in sport, on the example of football (Doctoral thesis). BKÁE, Budapest. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/2/andras_krisztina_en.pdf

András, K. (2004). A hivatásos labdarúgás piacai. Vezetéstudomány, 35(klnsz), 40-57. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4521/1/VT_2004KSZp40.pdf

Arapl, E. (2021). Reimagining sport pathways to gender- balanced media coverage. Geneva: European Broadcasting Union. https://www.ebu.ch/files/live/sites/ebu/files/Publications/strategic/open/Reimagining_Sport.pdf

Barbier, F., & Lavenir, C.B. (2004). A média története. Budapest: Osiris Kiadó.

Chambat, P. (1993). La télévision terminal moral. Réseaux, (2), 143-170. https://www.persee.fr/doc/reso_0751-7971_1993_hos_11_2_3622

Dahlgren, P. (2000). Media, Citizenship and Civic Culture. In J. Curran & M. Gurevitch (Eds.), Mass Media and Society (pp. 310-328). London: Arnold.

Deloitte (2021). 2021 outlook for the US sports industry. Deloitte. https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/technology-media-telecommunications/us-tmt-sports-outlook-2021.pdf

Evens, T., Iosifidis P., & Smith P. (2013). The Political Economy of Television Sports Rights. London: Palgrave Macmillan UK.

Gálik, M., & Urbán, Á. (2014). Médiagazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Gulyásné Kerekes, R. (2009). Hatékony marketingkommunikáció tervezés, végrehajtás, és ellenőrzés a szervezeti piacokon (Doktori értekezés). Miskolci Egyetem, Miskolc. http://midra.uni-miskolc.hu/document/5706/1516.pdf

Horváth, D., & Bauer, A. (2016). Marketingkommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/dj58m_book1#dj58m_book1

International Olympic Committee (Eds.) (2020). Olympic Marketing Fact File: 2020. Lausanne: IOC. https://library.olympics.com/Default/doc/SYRACUSE/355225/olympic-marketing-fact-file-2020-international-olympic-committee-marketing-department?_lg=en-GB

Keszey, T., & Gyulavári, T. (2016). Marketingtervezés. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/keszey-gyulavari-marketingtervezes/

Lindholm, J. (2019). The Netflix-ication of sports broadcasting. International Sports Law Journal, 18, 99-101. https://doi.org/10.1007/s40318-019-00145-8

Miller, T. (1993). The Well-tempered Self: Citizenship, Culture, and the Postmodern Subject. Baltimore: John Hopkins University Press.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2014). Az over-thetop tartalomszolgáltatások hatása a médiarendszerre 2014. NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. https://nmhh.hu/dokumentum/165093/nmhh_ott_hatasa_a_mediarendszerre_nyilvanos_konzultacio_2014.pdf

Nielsen (2017). Commercial trends in sport 2017. Nielsen. https://www.nielsen.com/insights/2017/commercialtrends-in-sports-2017/

Sárközy, T. (2000). A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.

Solberg, H. A. (2007). Sports Broadcasting: Is It a Job for Public Service Broadcasters? – A Welfare Economic Perspective. Journal of Media Economics, 20(4), 289- 309. https://doi.org/10.1080/08997760701668169

Tjernström, S., & Tjernsröm, E. (2008). Rational Foolishness Would Destroy a Public Service Broadcasting System. Journal of Media Economics, 21(4), 258-263. https://doi.org/10.1080/08997760802544772

Várhegyi, F. (2016). A sport és a televízió kapcsolata. Testnevelés, Sport, Tudomány, 1(2), 20-29. https://doi.org/10.21846/TST.2016.2.2

https://media.sportbusiness.com/news/zaslav-talks-discoverys-opportunistic-sports-rights-approach/

https://promotions.hu/orszagos/sport/2021/05/12/sporttv-arena-4-bundesliga-bayern-munchen-rb-leipzigmeccs-foci/

https://www.sportbusiness.com/2020/06/spotifys-collective-model-inspires-new-atp-chairman-gaudenzi/

https://www.sportbusiness.com/2020/02/laliga-takingthe-lead-with-ott/

https://www.sportcal.com/analysis/the-big-sportcal-review-of-2019-and-look-ahead-to-2020/

Downloads

Megjelent

2022-10-10

Hogyan kell idézni

András, K., Máté, T., & Várhegyi, F. (2022). Az M4 sport piacra lépésének hatása a sportközvetítési jogok piacán, Magyarországon: A sportági szakszövetségek szemszögéből. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 53(10), 28–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.03

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok