Magyar gazdaságtudományi kutatók teljesítménymutatóinak és csoportjainak elemzése a Scopus/SciVal tükrében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.02Kulcsszavak:
tudománymetria, gazdaságtudomány, többváltozós statisztikaAbsztrakt
A tanulmány a magyar gazdálkodás- és közgazdaságtudományi kutatók tudományos teljesítményét elemzi a Scopus és SciVal adatbázisokból származó és szabadon elérhető adatok alapján. A munka súlypontja három irányba mutat. Az első irány azt próbálja meghatározni, hogy a rendelkezésre álló és az előbbi adatbázisokból vett kritériumok között milyen lineáris statisztikai kapcsolat van. Ezzel együtt hogyan lehet a szempontok számát csökkenteni? Ez a kérdés annak segítségével dönthető el, hogy a kutató publikációi milyen mértékben kerülnek be a gazdasági folyóiratokba. Erre egy hüvelykujjszabály állítható fel. Ezt a multikollinearitás meghatározásával, korrelációszámítással, főkomponens-elemzéssel lehet elérni. A kutatás másik iránya azt deríti fel, hogy a két adatbázisból származó teljesítményváltozók mentén milyen ok-okozati kapcsolatok állnak fenn. Ezt parciális korrelációszámítással végezték el. Végül arra próbáltak választ kapni, hogy milyen jellemző kutatói csoportokat lehet meghatározni, amelyek jellemeznék a magyar gazdasági kutatókat.
Letöltések
Hivatkozások
Angelis, L., Bassiliades, N., & Manolopoulos, Y. (2019). On the necessity of multiple university rankings. COLLNET Journal of Scientometrics and Information Management, 13(1), 11-36. https://doi.org/10.1080/09737766.2018.1550043
Csóka, I., Neszveda, G., & Sebestyén, G. (2019). Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben. Közgazdasági Szemle, 66(7-8), 751-770. https://doi.org/10.18414/Ksz.2019.7-8.75
Dobos, I., Michalkó, G., & Sasvári, P. (2020). Messze még a híd? Kelet-Közép-Európa gazdaságtudományi kutatóinak összehasonlítása=A Bridge Too Far? Com- parison of Economics and Management Researchers’ Publication Performance in Central and Eastern Europe. Statisztikai Szemle, 98(8), 981-1000. https://doi.org/10.20311/stat2020.8.hu0981
Dobos, I., Michalkó, G., & Sasvári, P. L. (2021a). The publication performance of Hungarian economics and management researchers: A comparison with the Visegrád 4 countries and Romania. Regional Statistics, 11(2), 165-182. https://doi.org/10.15196/RS110207
Dobos, I., Urbanovics, A., & Sasvári, P. L. (2021b). A visegrádi négyek, Ausztria és Románia gazdaságtudományi publikációs teljesítményének összehasonlító elemzése. Területi Statisztika, 61(6), 739-768. https://doi.org/10.15196/TS610603
Doğan, G., & Al, U. (2018). Is it possible to rank universities using fewer indicators? A study on five international university rankings. Aslib Journal of Information Management, 71(1), 18-37. https://doi.org/10.1108/AJIM-05-2018-0118
Fauzi, M. A., Tan, C. N. L., Daud, M., & Awalludin, M. M. N. (2020). University rankings: A review of methodological flaws. Issues in Educational Research, 30(1), 79-96. http://www.iier.org.au/iier30/fauzi.pdf
Hetesi, E., & Kürtösi, Z. (2009). A felsőoktatás képzési teljesítményének mérési problémái. In: Hetesi E., Majó Z. & Lukovics M. (Eds.), A szolgáltatások világa (pp. 168-185). Szeged: JATEPress.
Lafi, S. Q., & Kaneene, J. B. (1992). An explanation of the use of principal-components analysis to detect and correct for multicollinearity. Preventive Veterinary Medicine, 13(4), 261-275. https://doi.org/10.1016/0167-5877(92)90041-D
Liao, D., & Valliant, R. (2012). Variance inflation factors in the analysis of complex survey data. Survey Meth- odology, 38(1), 53-62. https://www.rti.org/publication/variance-inflation-factors-analysis-complex-survey-data/fulltext.pdf
Mammadli, A. (2021). Global University Rating Indicators and Suggestion For Establishment of Entrepreneur Universities in Azerbaijan. InterConf, (42) 192-210. https://doi.org/10.51582/interconf.19-20.02.2021.016
O’brien, R. M. (2007). A caution regarding rules of thumb for variance inflation factors. Quality & Quantity, 41(5), 673-690. https://doi.org/10.1007/s11135-006-9018-6
Purkayastha, A., Palmaro, E., Falk-Krzesinski, H. J., & Baas, J. (2019). Comparison of two article-level, field-independent citation metrics: Field-Weighted Citation Impact (FWCI) and Relative Citation Ratio (RCR). Journal of Informetrics, 13(2), 635-642. https://doi.org/10.1016/j.joi.2019.03.012
Sebrek, S. S. (2020). A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából – kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv. Vezetéstudomány, 51(4), 51-62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.05
Sheeja, N. K., Mathew, S., & Cherukodan, S. (2018). Impact of scholarly output on university ranking. Global Knowledge, Memory and Communication, 67(3), 154-165. https://doi.org/10.1108/GKMC-11-2017-0087
Simonovits, A. (2004). Publikációs szelekció a közgazdaságtanban. Budapesti Könyvszemle BUKSZ, 16(02), 158-164. https://efolyoirat.oszk.hu/00000/00015/00034/pdf/07simon.pdf
Valentinyi, Á. (2000). A tudomány piaca és a hazai közgazdaságtan. BUKSZ, 12, 144-150.
Vörösmarty, G., & Dobos, I. (2020). A vállalatméret hatása a zöldbeszerzési gyakorlatra. Statisztikai Szemle, 98(4), 301-323. http://doi.org/10.20311/stat2020.4.hu0301
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
