A felsőoktatásban tanuló fiatalok jellemzése pénzügyi céljaik, attitűdjeik és magatartásuk mentén
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.03.05Kulcsszavak:
felsőoktatásban tanulók, pénzügyi célok és stratégia, külső-belső kontroll attitűd, pénzügyi attitűdök, pénzügyi magatartásAbsztrakt
A tanulmány célja, hogy feltárja: a felsőoktatásban tanuló fiatalok milyen pénzügyi célokkal, tudással, attitűddel és stratégiával rendelkeznek, illetve ezek segítik-e, vagy veszélyeztetik hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósítását. A kutatás a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat (N=2557) pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén szegmentálja és jellemzi. A válaszadók három csoportba sorolhatók: 1. Könnyelműek. A Carpe Diem szemlélet és aggódás egyaránt megjelenik. Pénzügyi tudásuk és magabiztosságuk alacsony. Hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításában a külső kontrollos attitűd jellemző, a boldogulást másoktól várják. 2. Megfontolt kockázatkerülők. A figyelmesség és az alaposság mellett a kockázatok kerülése és a jövőre való felkészülés, takarékosság jellemzi őket. Pénzügyi céljaik megvalósításához olyan tradicionális és belső kontrollos stratégiát választanak, mint a pénz beosztása és a szorgalmas munka. 3. Tudatos magabiztosak. Kézben tartják a pénzügyeiket. Bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, szívesen vesznek föl hitelt, és rendszeresen megtakarítanak. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki, melyek megvalósításához olyan stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását.
Letöltések
Hivatkozások
Andorka, R. (1992). Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek: Antológia Kiadó.
April, K.A., Dharani, B., & Peters, K. (2012). Impact of locus of control expectancy on level of well being. Review of Europen Studies, 4(2), 124-137. https://doi.org/10.5539/res.v4n2p124
Bauer, A., & Mitev, A. Z. (2011). A kényszeres vásárlás pénzügyi attitűd és magatartási modellje. Addiktológia: Addictologia Hungarica, 10(4), 318 –352.
Béres, D., Huzdik, K., Deák-Zsótér, B., & Németh, E. (2021). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról, 2020. Kutatási jelentés. Budapest: Állami Számvevőszék.
Farbstein, J. A. (2011). Does social support impact the prediction of locus of control for university students: Differentiated on personality and parenting? [Dissertation]. Halifax (Canada): Mount Saint Vincent University. http://hdl.handle.net/10587/1143
Forman, N. (1987). Mind over money. Toronto: Doubleday. Furnham, A. F. (1984). Many Sides of the Coin: The Psychology of Money Usage. Personality and Individual Differences, 5(5), 501–509. https://doi.org/10.1016/0191-8869(84)90025-4
Garman, E. T., & Forgue, R. (2006). Personal finance. Boston: Houghton Mifflin.
Goldberg, H. & Lewis, R. T. (1978). Money Madness: The Psychology of Saving, Spending, Loving and Hating Money. New York, William Morrow and Co.
Hankiss, E. (1982). Diagnózisok. Budapest: Helikon Kiadó.
Horváth, D. (2020). A FinTech-jelenség hagyományos kereskedelmi bankokra gyakorolt hatásának vizsgála- ta. Vezetéstudomány, 51(9), 16–29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.02
Huzdik K., Béres, D., & Németh, E. (2014). Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 59(4), 476–488.
Jorgensen, B. L., & Savla, J. (2010). Financial Literacy of Young Adults: The Importance of Parental Socialization. Family Relations. Interdisciplinary Journal of Applied Family Science, 59(4), 465-478. https://doi.org/10.1111/j.1741-3729.2010.00616.x
Kolozsi, P. P. & Hoffmann, M. (2016). A külső sérülékenység csökkentése monetáris politikai eszközökkel. A Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárának megújítása (2014–2016). Pénzügyi Szemle, 61(1), 9–34.
Luksander, A., Németh, E., & Zsótér, B. (2017). Financial personality types and attitudes that affect financial indebtedness. International Journal of Social Science and Economic Research, 2(9), 4687-4704.
Király, G. (2020). A vállalkozóképzés formái. Vezetéstudomány, 51(9), 44–53. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.04
Mandell, L. (2006). Financial Literacy: If it’s so Important, Why Isn’t it Improving? Networks Financial Institute Policy Brief No. 2006-PB-08. https://doi.org/10.2139/ssrn.923557
Mellan, O. (1997). Barátságban a pénzzel. Budapest: Helikon Kiadó.
MNB (2008). Magyar Nemzeti Bank. Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről (MNB-PSZÁF), Budapest.
Németh, E., Zsótér, B., & Béres, D. (2020). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), 281-308. https://doi.org/10.35551/psz_2020_2_8
Németh, E., Zsótér, B., & Luksander, A. (2017). A 18-35 évesek pénzügyi kultúrája – a pénzügyi sérülékenység háttértényezői. Esély, 14(3), 3-34.
Németh, E. (2019). Segély helyett rámpát - A külső-belső kontroll attitűd és a szegénység kapcsolata. In Universitas Budapestiensis de „Metropolitan”. Annales, 12 (pp. 29-46). Budapest: Budapesti Metropolitan Egyetem. http://real.mtak.hu/110168/1/c511ab52b7d91e22ee- 27763f613a555b7a0e6336.pdf
Norvilitis, J. M., Merwin, M. M., Osberg, T. M., Roeh- ling, P. V., Young, P., & Kamas, M. M. (2006). Personality Factors, Money Attitudes, Financial Knowledge, and Credit‐Card Debt in College Students. Journal of Applied Social Psychology, 36(6), 1395-1413. https://doi.org/1111/j.0021-9029.2006.00065.x
OECD (2018). OECD/INFE Toolkit for measuring financial literacy and financial inclusion. Paris: OECD. https://www.oecd.org/financial/education/2018-INFE-FinLit-Measurement-Toolkit.pdf
OECD (2020). OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy. Paris: OECD. https://www.oecd.org/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adult-financial-literacy.pdf
OGY (2014). 1/2014. (XI. 13.) OGY határozat a Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről című beszámoló elfogadásáról.
Pénziránytű (2020). Válság idején válunk pénzügyileg tudatosabbá. Budapest: Pénzügyi Iránytű Alapítvány. https://www.penziranytu.hu/valsag-idejen-valunk-penzugyileg-tudatosabba
Rotter, J. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement, Psychological Monographs, 80(1), 1-28. https://doi.org/10.1037/h0092976
Székely, L. (2019). A szerencse forgandó? - A felnőtt magyar lakosság játékattitűdjének feltárása. Vezetéstudomány, 50(4), 44-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.05
Tang, T. LP. (1992). The Meaning of Money Revisited. Journal of Organizational Behavior, 13(2), 197–202. https://doi.org/10.1002/job.4030130209
Yamauchi, K. T., & Templer, D. J. (1982). The Development of a Money Attitude Scale. Journal of Personality Assessment, 46(5), 522–528. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4605_14
Zsótér, B., Béres, D., & Németh, E. (2015). A magyar fiatalok jellemzése pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén – Vizsgálat a felsőoktatásban tanulók pénzügyi attitűdjeiről és magatartásáról. Vezetéstudomány, 46(6), 70–80. https://doi.org/10.14267/veztud.2015.06.07
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
