A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.01Kulcsszavak:
társas tanulás, fenntartható fogyasztás, gyakorlatközösségek, kvalitatív kutatásAbsztrakt
A fenntartható fogyasztással kapcsolatos kihívások kezelése kapcsán egyre növekvő szerephez jutnak azok a közösségek, melyek gyakorlatalapon szerveződnek. Ebben a cikkben azt vizsgálják a szerzők, milyen tanulási módok jellemzik a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségeket és az itt megismert tanulási mechanizmusok hogyan segítik a fenntartható életmód kialakítását. Feltáró kutatásuk mélyinterjúkra támaszkodik, amelyeket két egymást követő hullámban bonyolítottak le. Az első szakaszban szakértői interjúk készültek, amelyek az ökológiai és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó aktív, szervezői szerepet vállaló közösségek tagjaival készített 20 interjúval egészültek ki. A tudásmegosztási jellemzők alapján elmondható, hogy a vizsgált közösségek működése során egyaránt megtalálhatók az egy-, két- és háromhurkos tanulás esetei, valamint a tanulás mind individuális, mind kollektív szinten megvalósul. A tudásmegosztás szélességét és orientációját vizsgálva azt találták, hogy nagyvárosi környezetben a közösségi tudat megteremtése és megerősítése, valamint a többhurkos tudásmegosztási mechanizmusok megléte hozzájárul a konvergens és konstruktív társas tanulási eredményhez.
Letöltések
Hivatkozások
Andrew, N., Ferguson, D., Wilkie, G., Corcoran, T., & Simpson, L. (2009). Developing professional identity in nursing academics: the role of communities of practice. Nurse Education Today, 29(6), 607-611. https://doi.org/10.1016/j.nedt.2009.01.012
Argyris, C. & Schön, D.A. (1978). Organizational Learning: A Theory of Action Perspective. Reading, MA: Addison-Wesley.
Argyris, C. & Schön, D.A. (1996). Organizational Learning II: Theory, Method, and Practice. Reading, MA: Addison-Wesley.
Benhangi, S.M, Bagheri, A., Abolhassani, L., & Razi, H.H. (2020). Assessing the learning capacity of water users – Adoption a social learning framework. Journal of Hydrology, 590, 125496. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2020.125496
Bos J.J., Brown, R.R., & Farrelly M.A. (2013). A design framework for creating social learning situations. Global Environmental Change, 23(2), 398-412. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2012.12.003
van den Bosch, S.J.M. (2010). Transition Experiments: Exploring societal changes towards sustainability. Erasmus University Rotterdam.
Bradbury, S., & Middlemiss, L. (2015). The role of learning in sustainable communities of practice. Local Environment, 20(7), 796-810. https://doi.org/10.1080/13549839.2013.872091
Braun, V. & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77-10. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Briceno, T. & Stagl, S. (2006). The role of social processes for sustainable consumption. Journal of Cleaner Production, 14(17), 1541-1551. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2006.01.027
Cserti Csapó T. (2013). A szociális tanulás és a társadalmi aktivitások helye a tanuló régió fogalomban nemzetközi modellek alapján.
Ensor, J. & Harvey, B. (2015). Social learning and climate change adaptation: evidence for international development practice. WIREs Climate Change, 6(5), 509–522. https://doi.org/10.1002/wcc.348
Fogarassy Cs. (2016). A tiszta fejlesztések inkubációjának legjobb gyakorlatai inkubátor szervezetek számára. Budapest: L’Harmattan Kiadó
Garmendia, E. & Stagl, S. (2010). Public participation for sustainability and social learning: concepts and lessons from three case studies in Europe. Ecological Economics, 69(8), 1712–1722. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2010.03.027
Glasbergen, P. (1996). Learning to manage the environment In W.M. Lafferty, J. Meadowcroft (Eds.), Democracy and the environment: problems and prospects (pp. 175-193). Cheltenham: Edward Elgar.
Grin, J., Rotmans, J., & Schot, J. (2010). Transitions to Sustainable Development: New Directions in the Study of Long-Term Transformative Change. New York: Routledge.
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2011). A fenntartható fogyasztás trendjei és jellemzői Magyarországon és a régióban. In M. Csutora & Á. Hofmeister (Eds.), Fenntartható fogyasztás? (pp. 53-76). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem
Horváth, D. & Mitev, A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea.
Johannessen, Å., Gerger Swartling, Å., Wamsler, C., Andersson, K., Arran, J.T., Indira, D., Vivas, H., & Stenström, T.A. (2019). Transforming urban water governance through social (triple‐loop) learning. Environmental Policy and Governance, 29(2), 144-154. https://doi.org/10.1002/eet.1843
Kaiser, F.G., & Fuhrer, U. (2003). Ecological behavior’s dependency on different forms of knowledge. Applied Psychology, 52(4), 598–613. https://doi.org/10.1111/1464-0597.00153
Kerekes, S., Marjainé Szerényi, Zs. & Kocsis, T. (2018). Sustainability, Environmental Economics, Welfare. Budapest: Corvinus University of Budapest. https://doi.org/10.14267/cb.2018k05
Király, G., Kiss, G., Köves, A., & Pataki, Gy. (2013). Nem növekedés-központú gazdaságpolitikai alternatívák: a fenntartható életmód felé való átmenet szakpolitikai lehetőségei. Budapest: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága.
Kiss, G., Pataki, Gy., Köves, A., & Király, G. (2018). Framing Sustainable Consumption in Different Ways: Policy Lessons from Two Participatory Systems Mapping Exercises in Hungary. Journal of Consumer Policy, 41(1), 1-19. https://doi.org/10.1007/s10603-017-9363-y
Lave, J., & Wenger, E., (1991). Situated Learning, Legitimate Peripheral Participation. Cambridge: Cambridge University Press.
Markard, J., Raven, R., & Truffer, B. (2012). Sustainability transitions. An emerging field of research and its prospects. Research Policy, 41(6), 955-967. https://doi.org/10.1016/j.respol.2012.02.013.
van Mierlo, B., Leeuwis, C., Smits,R., & Klein Woolthuis, R. (2010). Learning towards system innovation: Evaluating a systemic instrument. Technological Forecasting and Social Change, 77 (2), 318-334. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2009.08.004
Miles, M.B. & Huberman, A.M. (1994). Qualitative data analysis. London: Sage Publications
Moisander, J. (2007). Motivational complexity of green consumerism. International Journal of Consumer Studies, 31(4), 404–409, https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2007.00586.x
Muro, M. & Jeffrey, P. (2008). A critical review of the theory and application of social learning in participatory natural resource management processes. Journal of Environmental Planning and Management, 51(3), 325–344. https://doi.org/10.1080/09640560801977190
Nádasy, K., Kerekes, S., & Luda, Sz. (2012). A termék-szolgáltatás rendszerek szerepe a fenntartható fogyasztásban. In S. Kerekes, V. Szirmai & M. Székely (Eds.), A fenntartható fogyasztás környezeti dimenziói (pp. 17-44). Budapest: Aula Kiadó.
Pahl-Wostl, C. (2008). Requirements for adaptive management. In C. Pahl-Wostl, P. Kabat, & J. Moltgen (Eds.). Adaptive and Integrated Water Management – Coping with Complexity and Uncertainty (pp. 1–22). Berlin, Heidelberg: Springer.
Patterson, J. Schulz, K., Vervoort, J., van der Hel, S., Widerberg, O., Adler, C., Hurlbert, M., Anderton, K., Sethi, M., & Barau, A. (2017). Exploring the governance and politics of transformations towards sustainability. Environmental Innovation and Societal Transitions, 24, 1-16. https://doi.org/10.1016/j.eist.2016.09.001
Pyrko, I., Dörfler, V., & Eden C. (2017). Thinking together: what makes communities of practice work? Human Relations, 70(4), 389-409. https://doi.org/10.1177/0018726716661040
Reed, M.S., Evely, A.C., Cundill, G., Fazey, I., Glass, J., Laing, A., Newig, J., Parrish, B., Prell, C., Raymond, C., & Stringer., L.C. (2010). What is Social Learning? Ecology and Society,15(4). Retrieved from http://www.ecologyandsociety.org/vol15/iss4/resp1/
Reid, L., Sutton, P., & Hunter, C. (2010). Theorizing the meso level: the household as a crucible of pro-environmental behaviour. Progress in Human Geography, 34(3), 309–327. https://doi.org/10.1177/0309132509346994
Scholz, G., & Methner, N. (2020). A social learning and transition perspective on a climate change project in South Africa. Environmental Innovation and Societal Transitions, 34, 322-335. https://doi.org/10.1016/j.eist.2019.10.011
SLIM (2004). SLIM (Social Learning for the Integrated Management and SustainableUse of Water a Catchment Scale) Framework: Social Learning as a Policy Approach for Sustainable Use of Water. Retrieved from http://slim.open.ac.uk
Steins, N.A., Jeroen, A., Veraart, J., Klostermann, E.M., & Poelman, M. (2021). Combining offshore wind farms, nature conservation and seafood: Lessons from a Dutch community of practice. Marine Policy, 126, 104371. https://doi.org/10.1016/j.marpol.2020.104371
Törőcsik, M. & Csapó, J. (2021). A nemfogyasztás/nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban. Vezetéstudomány, 52(1), 42-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04
Wals, A.E.J. (Ed.) (2007). Social Learning Towards a Sustainable World: Principles, Perspectives and Praxis. The Netherlands: Wageningen Academic Publishers.
Wals, A.E.J., & Heymann, F.V. (2004). Learning on the edge: exploring the change potential of conflict in social learning for sustainable living. In A. Wenden (Eds.). Working toward a Culture of Peace and Social Sustainability. New York: SUNY Press.
Wals, A.E.J., & Jickling, B. (2002). Sustainability in Higher Education: From Doublethink and Newspeak to Critical Thinking and Meaningful Learning. International Journal of Sustainability in Higher Education, 3, 221-232. https://doi.org/10.1016/S0952-8733(02)00003-X
Wals, A.E., & van der Leji, T. (2007). Introduction. In E., Arjen (Ed.). Social Learning: Towards a Sustainable World. Wageningen:Wageningen Academic Publisher.
Wenger, E. (1998). Communities of practice: learning, meaning, and identity. Cambridge: University of Cambridge.
Wulandhari, N.B.I., Mishra, N., Dora, M. & Samuel, F.W. (2021). Understanding rural Do-It-Yourself science through social learning in communities of practice, Technological Forecasting and Social Change, 163, 120411. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2020.120411
Zsóka, Á., Marjainé Szerényi, Zs., Széchy, A. (2011). A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában. In M. Csutora & Á. Hofmeister (Eds.). Fenntartható fogyasztás? (pp. 90-109). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
