A Pannon Egyetem közösségének kultúrafogyasztása, az érzelmi és kulturális intelligencia összefüggése

Veszprém 2023 Európa Kulturális Fővárosa

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.05

Kulcsszavak:

Európa kulturális fővárosa, kultúrafogyasztás, kulturális intelligencia, érzelmi intelligencia

Absztrakt

Veszprém és a Balaton régió 2018 decemberében nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 (EKF) címet, amely nemcsak kulturális és gazdasági, de társadalmi katalizátorként is hat a térségre. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2019-ben alakult meg az EKF kutatócsoport, amelynek fő célja elsősorban az, hogy felmérje a Pannon Egyetem közösségének (oktató, hallgató és nem oktató munkatárs) helyi identitását, életminőségét, kultúrafogyasztását kulturális és érzelmi intelligenciáját. A longitudinális vizsgálat a kulcselemek statisztikai prezentációján kívül, az egyes tényezők közötti kapcsolatokat is analizálja. Jelen tanulmány az egyetemi közösség kultúrafogyasztását, kulturális és érzelmiintelligencia-szintjét és ezeknek a faktoroknak az összefüggéseit mutatja be. Az eredményekből kiderül, hogy szoros összefüggés mutatható ki a kultúrafogyasztás és az érzelmi, valamint kulturális intelligencia egyes elemeivel. A magasabb érzelmi és kulturális intelligenciával rendelkezők több szabadidős tevékenységen és rendezvényeken vesznek részt és több időt töltenek olvasással, zenehallgatással és kirándulással.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Edit Kővári, Pannon Egyetem

Egyetemi docens

Judit Pásztor, Pannon Egyetem

PhD-hallgató

Ágnes Raffay-Danyi, Pannon Egyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

Agárdi, P. (2015). Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások, 1847-2014. Budapest, Hungary: Napvilág Kiadó.

Akis, S., Peristianis, N., & Warner, J. (1996). Residents’ attitudes to tourism development: the case of Cyprus. Tourism Management, 17(7), 481-494. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(96)00066-0

Alon, I., & Higgins, J. M. (2005). Global leadership success through emotional and cultural intelligences. Business Horizons, 48(6), 501-512. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2005.04.003

Ang, S., Van Dyne, L., Koh, C., Ng, K. Y., Templer, K. J., Tay, C., & Chandrasekar, N. A. (2007). Cultural intelligence: Its measurement and effects on cultural judgment and decision making, cultural adaptation and task performance. Management and Organization Review, 3(3), 335-371. https://doi.org/10.1111/j.1740-8784.2007.00082.x

Árva, L., & Könyves, E. (2010). Educational Tourism and Its Effects on Regional Economy and Destination Management. In: Constructing Central Europe: Tourism Competitiveness. Pannon University Conference Papers (pp. 283-299). Veszprém: Pannon Egyetem.

Bakucz, M. (2001). Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről, két testvérváros vendégkörének elemzése alapján. Tér és Társadalom, 15(1), 131-151. https://doi.org/10.17649/TET.15.1.791

Balázs, L. (2014). Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Miskolc, Hungary: Z-Press Kiadó Kft. Balogh, Á. (2011). Kulturális intelligencia – a 21. század kulcskompetenciája? (Doktori disszeráció). Pannon Egyetem, Veszprém, Hungary. https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2011/Balogh_Agnes_dissertation.pdf

Bandarin, F. (2011). A new international instrument: the proposed UNESCO Recommendation for the Conservation of Historic Urban Landscapes. Informationen zur Raumentwicklung, 3(4), 179-182.

Bandarin, F., & Van Oers, R. (2012). The Historic Urban Landscape: Managing Heritage in an Urban Century. Chichester: Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781119968115

Berry, J. W., Kim, U., & Boski, P. (1988). Psychological acculturation of immigrants. In Y. Y. Kim, W. B. Gudykunst (Eds.), Cross-cultural adaptation: Current approaches (pp. 62-89). London: SAGE.

Chatterton, P. (2000). The cultural role of universities in the community: revisiting the university – community debate. Environment and Planning A, 32(1), 165-181. https://doi.org/10.1068/a3243

Chen, G., Kirkman, B. L., Kim, K., Farh, C. I., & Tangirala, S. (2010). When does cross-cultural motivation enhance expatriate effectiveness? A multilevel investigation of the moderating roles of subsidiary support and cultural distance. Academy of Management Journal, 53(5), 1110-1130. https://doi.org/10.5465/amj.2010.54533217

Cleveland, J. N., O’Neill, J. W., Himelright, J. L., Harrison, M. M., Crouter, A. C., & Drago, R. (2007). Work and family issues in the hospitality industry: Perspectives of entrants, managers, and spouses. Journal of Hospitality & Tourism Research, 31(3), 275-298. https://doi.org/10.1177/1096348007299919

Cooper, C. (2006). Lakes as tourism destination resources. In Hall, C. M. & Härkönen, T. (eds.), Lake Tourism. An integrated approach to lacustrine tourism systems (pp. 27-42). Clevedon: Channel View Publications. https://doi.org/10.21832/9781845410421-005

Copeland, T. (2004). Heritage and education: A European perspective. In Proceedings of the Europa Nostra Forum 2004 (pp. 19-22). The Hague: Europa Nostra.

Crowne, K. A., Phatak, A. V., & Salunkhe, U. (2009). Does culture influence intelligence? A study of the influence of cultural context. In Härtel, C.E.J., Ashkanasy, N.M. & Zerbe, W.J. (Ed.), Emotions in Groups, Organizations and Cultures (Research on Emotion in Organizations, Vol. 5) (pp. 275-297). Bingley: Emerald Group Publishing Limited. https://doi.org/10.1108/S1746-9791(2009)0000005014

Cultural Heritage Counts for Europe Report (2015). Published on behalf of the CHCfE Consortium by the International Cultural Centre, Krakow. http://blogs.encatc.org/culturalheritagecountsforeurope//wp-content/uploads/2015/06/CHCfE_FULL-REPORT_v2.pdf

Dagher, G. K. (2010). The relation between motivational and behavioral cultural intelligence and the three dimensions of cross-cultural adjustment among Arabs working in the USA. Business Review, 15(1), 137–43.

David, S. A., Boniwell, I., & Ayers, A. C. (Eds.). (2014). The Oxford handbook of happiness. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199557257.001.0001

Dulewicz, V., & Higgs, M. (2000). Emotional intelligence – A review and evaluation study. Journal of Managerial Psychology, 15(4), 341-372. https://doi.org/10.1108/02683940010330993

Earley, P. C., & Ang, S. (2003). Cultural intelligence: Individual interactions across cultures. Stanford: Stanford University Press.

Earley, P. C., & Mosakowski, E., (2004). Cultural Intelligence. Harvard Business Review, Oct, 139-146. https://hbr.org/2004/10/cultural-intelligence

Falussy, B. (2004). Az időfelhasználás metszetei. Budapest, Hungary: Új Mandátum Kiadó.

Fekete, M. (2018). eIDŐ, avagy a szabadidő behálózása: generációs kultúrafogyasztás a digitális korban. Szeged, Hungary: Belvedere Meridiale. https://doi.org/10.14232/belvbook.2018.58535

Florida, R. (2002). The rise of the creative class and how it’s transforming work, leisure, community and everyday life. New York: Basic Books.

Frenkel, A., Bendit, E., & Kaplan, S. (2013). Residential location choice of knowledge-workers: The role of amenities, workplace and lifestyle. Cities, 35(Dec), 33-41. https://doi.org/10.1016/j.cities.2013.06.005

Fusco Girard, L. (2013). Toward a smart sustainable development of port cities/areas: The role of the “Historic Urban Landscape” approach. Sustainability, 5(10), 4329-4348. https://doi.org/10.3390/su5104329

Gardner, K. J., & Qualter, P. (2010). Concurrent and incremental validity of three trait emotional intelligence measures. Australian Journal of Psychology, 62(1), 5-13. https://doi.org/10.1080/00049530903312857

Giddens, A. (2003). Szociológia. Budapest, Hugary: Osiris Kiadó.

Glaeser, E. L., & Mare, D. C. (2001). Cities and skills. Journal of Labor Economics, 19(2), 316-342. https://doi.org/10.1086/319563

Goleman, D. (1996). Emotional intelligence. Why it can matter more than IQ. Learning, 24(6), 49-50.

Gordos, T. (2000). A városmarketing néhány kérdése. Tér és Társadalom, 14(2-3), 183-193. https://doi.org/10.17649/TET.14.2-3.585

Göndör, A., & Komlósi, E. (2012). A személyiség alapú érzelmi intelligenciamodell alkalmazásának lehetőségei az érzelmi intelligencia szervezeti teljesítményre gyakorolt hatásának mérésében. In Halm, T., & Radványi, T. (szerk.), Kutatás és tudás: dolgozatok a BGF Pénzügyi és Számviteli Karának tudományos műhelyéből 2011-2012 (pp. 185-196). Budapest, Hungary: Budapesti Gazdasági Főiskola.

Hill, D. (2010). Emotionomics: Leveraging emotions for business success. London: Kogan Page Publishers. Hofstede, G. H., Hofstede, G. J., & Minkov, M. (2005). Cultures and organizations: Software of the mind (Vol. 2). New York: Mcgraw-Hill.

Jaafar, M., Noor, S. M., & Rasoolimanesh, S. M. (2015). Perception of young local residents toward sustainable conservation programmes: A case study of the Lenggong World Cultural Heritage Site. Tourism Management, 48(June), 154-163. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2014.10.018

Kant, R. (2019). Emotional intelligence: A study on university students. Journal of Education and Learning, 13(4), 441-446. https://doi.org/10.11591/edulearn.v13i4.13592

Karma, K., & Vedina, R. (2009). Cultural intelligence as a prism between workforce diversity and performance in a modern organization. Review of International Comparative Management, 10(3), 527-542.

Khalili, A. (2011). Gender differences in emotional intelligence among employees of small and medium enterprise: An empirical study. Journal of International Management Studies, 6(2), 184-193. https://doi.org/10.5539/ijbm.v6n12p180

Komlósi, E. (2016). Don’t worry, be emotionally intelligent: Hotel functional managers’ trait emotional intelligence and its relation to task and contextual performance within organisational culture in Hungary (Doktori disszertáció). Derby University, Derby, United Kingdom. https://derby.openrepository.com/handle/10545/614995

KSH (2010). Időmérleg-módszertan. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idomerleg_mod.pdf

Lengyel, M. (1994). A turizmus általános elmélete. Budapest, Hungary: KIT Képzőművészeti Kiadó.

Lin, Y. C., Chen, A. S. Y., & Song, Y. C. (2012). Does your intelligence help to survive in a foreign jungle? The effects of cultural intelligence and emotional intelligence on cross-cultural adjustment. International Journal of Intercultural Relations, 36(4), 541-552. https://doi.org/10.1016/j.ijintrel.2012.03.001

Lopes, P. N., Grewal, D., Kadis, J., Gall, M., & Salovey, P. (2006). Evidence that emotional intelligence is related to job performance and affect and attitudes at work. Psicothema, 18(Suplemento), 132-138.

Lovvorn, A. S., & Chen, J. S. (2011). Developing a global mindset: The relationship between an international assignment and cultural intelligence. International Journal of Business and Social Science, 2(9). 275-283.

Lőrincz, K. (2017). A fenntarthatóság társadalmi vetületei az Európai Kulturális Főváros projektben. Comitatus, 27(224), 64-72. http://www.mrtt.hu/files/comitatus/comitatus_2017_kulonszam.pdf

Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. R., & Cherkasskiy, L. (2011). Emotional intelligence. The Cambridge handbook of intelligence. New York, NY: Cambridge University Press. 528-549. https://doi.org/10.1017/CBO9780511977244.027

Michalkó, G. (2007). A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár, Hungary: Kodolányi János Főiskola.

Nagy, H., Oláh, A., & G. Tóth, K. (2009). Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29(2), 165-186. https://doi.org/10.1556/Pszicho.29.2009.2.5

Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest, Hungary: Trefort Kiadó.

Palmer, B. R., Gignac, G., Ekermans, G., & Stough, C. (2008). A comprehensive framework for emotional intelligence. In R.J. Emmerling, & V.K.Shanwal (Eds.), Emotional intelligence: Theoretical & cultural perspectives (pp. 17-38). New York: Nova Science Publishers.

Palonen, E. (2010). Multi-level cultural policy and politics of European Capitals of Culture. Nordisk Kulturpolitisk Tidsskrift, 13(01), 87-108.

Papp-Váry, Á. (2004). Országok márkái, márkák országai – Az országeredethatás elmélete és gyakorlata. In Czagány L., & Garai I. (szerk.), A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2004 (pp. 297-315). Szeged: JATEPress.

Pásztor, J. (2020a) Kulturális Intellgencia (CQ) - A jövő vezetőinek kulcskompetenciája In: Szabó, Csaba (szerk.) XXIII. Tavaszi Szél Tanulmánykötet : Tavaszi Szél - Spring Wind 2020 (pp. 497-508). Budapest, Magyarország Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) https://doi.org/10.23715/TSZ.2020

Pásztor, J. (2020b). A kulturális intelligencia (CQ) és a kulturális különbségek leküzdésének kapcsolata. In Kocsmáros, E. (Ed.), 12th International Conference of J. Selye University. Economics Section: Conference Proceedings (pp.321-334). Komarno: J. Selye University. https://doi.org/10.36007/3754.2020.321

Pérez-González, J. C., & Sanchez-Ruiz, M. J. (2014). Trait emotional intelligence anchored within the Big Five, Big Two and Big One frameworks. Personality and Individual Differences, 65(July), 53-58. https://doi.org/10.1016/j.paid.2014.01.021

Petrides, K. V., & Furnham, A. (2001). Trait emotional intelligence: Psychometric investigation with reference to established trait taxonomies. European Journal of Personality, 15(6), 425-448. https://doi.org/10.1002/per.416

Petrides, K. V., Sanchez-Ruiz, M. J., Siegling, A. B., Saklofske, D. H., & Mavroveli, S. (2018). Emotional intelligence as personality: Measurement and role of trait emotional intelligence in educational contexts. In Emotional intelligence in education (pp. 49-81). Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-90633-1_3

Petrides, K.V. (2009) Psychometric Properties of the Trait Emotional Intelligence Questionnaire (TEIQue). In Parker J., Saklofske D., & Stough C. (eds.), Assessing Emotional Intelligence. The Springer Series on Human Exceptionality (pp. 85-101). Boston, MA: Springer. https://doi.org/10.1007/978-0-387-88370-0_5

Puczkó, L., & Rátz, T. (2000). Az attrakciótól az élményig – A látogatómenedzsment módszerei. Budapest, Hungary: Geomédia Szakkönyvek.

Raffay, Á., & Lőrincz, K. (2018). EKF Mindenkinek! Egy Európai Kulturális Főváros pályázat előkészítésének kulisszatitkai. In Csapó, J., Gerfesic, V., & Törőcsik, M. (eds.), Generációk a turizmusban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 136-143). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.

Rahman, M. S., Ferdausy, S., & Uddin, M. A. (2012). Exploring the relationships between emotional intelligence, leadership styles, and gender: An empirical study. SIU Journal of Management, 2(2), 27-57.

Rátz, T., & Michalkó, G. (2005). Kultúra és regionális fejlődés: A turizmus és az egyetemek szerepe a vidéki városokban. In Enyedi, Gy., & Keresztély, K. (szerk.), A magyar városok kulturális gazdasága (pp. 123-142). Budapest: MTA Társadalomkutató Központ.

Salovey, P., & Mayer, J. D. (1990). Emotional intelligence. Imagination, Cognition and Personality, 9(3), 185-211. https://doi.org/10.2190/DUGG-P24E-52WK-6CDG

Sliter, M., Chen, Y., Withrow, S., & Sliter, K. (2013). Older and (emotionally) smarter? Emotional intelligence as a mediator in the relationship between age and emotional labor strategies in service employees. Experimental Aging Research, 39(4), 466-479. https://doi.org/10.1080/0361073X.2013.808105

Sokołowicz, M. E. (2019). Student cities or cities of graduates? The case of Lodz and its students declared preferences. Population, Space and Place, 25(2), e2177. https://doi.org/10.1002/psp.2177

Thomas, D. C., & Inkson, K. (2003). People skills for global business: Cultural intelligence. San Francisco: Berrett-Koehler.

Tsaousis, I., & Kazi, S. (2013). Factorial invariance and latent mean differences of scores on trait emotional intelligence across gender and age. Personality and Individual Differences, 54(2), 169-173. https://doi.org/10.1016/j.paid.2012.08.016

Van Rooy, D. L., Alonso, A., & Viswesvaran, C. (2005). Group differences in emotional intelligence scores: Theoretical and practical implications. Personality and Individual differences, 38(3), 689-700.

Vargas-Sanchez, A., Porras-Bueno, N., & de los Ángeles Plaza-Mejía, M. (2011). Explaining residents’ attitudes to tourism: Is a universal model possible? Annals of Tourism Research, 38(2), 460-480. https://doi.org/10.1016/j.annals.2010.10.004

von Proff, S., Duschl, M., & Brenner, T. (2017). Motives behind the mobility of university graduates – A study of three German universities. Review of Regional Research, 37(1), 39-58. https://doi.org/10.1007/s10037-016-0107-2

Xie, L., & Ritchie, B. W. (2019). The motivation, constraint, behavior relationship: A holistic approach for understanding international student leisure travelers. Journal of Vacation Marketing, 25(1), 111-129. https://doi.org/10.1177/1356766717750421

Downloads

Megjelent

2021-04-12

Hogyan kell idézni

Kővári, E., Pásztor, J., & Raffay-Danyi, Ágnes. (2021). A Pannon Egyetem közösségének kultúrafogyasztása, az érzelmi és kulturális intelligencia összefüggése: Veszprém 2023 Európa Kulturális Fővárosa. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(4), 48–62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok