A nemfogyasztás/nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04Kulcsszavak:
nemfogyasztás, nemvásárlás, motivációk, nemturizmus, virtuális turizmusAbsztrakt
A nemvásárlás/nemfogyasztás okainak, motívumainak vizsgálata általános értelemben, de egyes piacok esetén, így a turizmus terén is, igen izgalmas értelmezési és kutatási kérdés. A nemvásárlás/nemfogyasztásnak két típusát különböztetjük meg a fogyasztók helyzetének, motivációinak szempontjából: a lemondást és a kimaradást. A kimaradás általában egy hiányhelyzethez kapcsolódik, míg a lemondás forrása koncepcionális, saját vállalt döntés. A nemvásárlás/nemfogyasztás turizmusban mutatkozó jelensége több tényezővel magyarázható, amiről nyilván elsősorban a kimaradás kategóriában vannak tapasztalatok. A tanulmányban a nemvásárlás/nemfogyasztás kategóriáinak általános érvényű feltárása mellett azt is vizsgálják a szerzők, hogy milyen jellemzők mutatkoznak a turizmusban a nemvásárlók/nemfogyasztók körében, miképp határozhatják meg és ezáltal rendszerezhetik e csoportok hátterét. Felismerve a témakör gyakorlati és szakmai aktualitását és fontosságát, jelen tanulmány célja a szakirodalomban kevéssé tárgyalt témakör felvezetése, elsősorban azzal a céllal, hogy új gondolkodási irányt indítson el a különböző tudományterületek, elsősorban a marketing és a turizmus szakma kutatói és képviselői számára. Koncepcionális gondolataikat egy, a szerzők által vezetett kutatócsoporttal végzett reprezentatív és egy másik nagymintás kérdőíves kutatás primer eredményeivel is alátámasztják.
Letöltések
Hivatkozások
Albayrak, T., & Caber, M. (2018). A motivation-based segmentation of holiday tourists participating in white water rafting. Journal of Destination Marketing & Management, 9(Sept), 64–71. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2017.11.001
Angus, A., & Westbrook, B. (2019). Top 10 Global Consumer Trends 2019. Euromonitor International.
Backaler, J. (2018). Digital Influence: Unleash the Power of Influencer Marketing to Accelerate Your Global Business. London: Palgrave Macmillan.
Benson, S. (2018). Millennial #EATS: The Generation Redefining the Food Industry. Potomac: New Degree Press.
Burki, T. Kh. (2016). Marketing obesity. Marion Nestle, Soda Politics. New York: Oxford University Press.
Chandon, P., & Wansink, Br. (2012). Does food marketing need to make us fat? A review and solutions. Nutrition Reviews, 70(10), 571–593. https://doi.org/10.1111/j.1753-4887.2012.00518.x
Chang, Y-W. (2015). The first decade of commercial space tourism. Acta Astronautica, 108(March-April), 79–91. https://doi.org/10.1016/j.actaastro.2014.12.004
Cheong, R. (1995). The virtual threat to travel and tourism. Tourism Management, 16(6), 417–422. https://doi.org/10.1016/0261-5177(95)00049-T
Cherrier, H., Black, I.R., & Lee, M (2010). Intentional non-consumption for sustainability, European Journal of Marketing, 45(11-12), 1757–1767. https://doi.org/10.1108/03090561111167397
Cherrier, H., & Murray, J. B. (2007): Reflexive dispossesion and the self: constructing a processual theory of identity, Consumption. Markets & Culture, 10(1), 1–29. https://doi.org/10.1080/10253860601116452
Christopher, M. (1989). The existential consumer. European Journal of Marketing, 23(8), 80–84. https://doi.org/10.1108/EUM0000000000585
Cooper-Martin, E., & Holbrook, M. (1993). Ethical consumption experiences and ethical space. Advances in Consumer Research, 20(1), 113–118.
Csapó J., Gerdesics V., Gonda T., Raffay Z., & Törőcsik M. (2018). Turizmus. A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Alaptanulmány. Pécs: PTE KTK.
Csernyik, M., Jancsik, A., & Michalkó, G. (2018). Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása. Közgazdasági Szemle, 65(3), 259–286. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.3.259
Dávid, L. D., Csapó, J., Nagy, Á., & Törőcsik, M. (2020): Can We Understand Non-Tourism as a Form of Sustainable Tourism? The Role of Lifestyle and Motivations behind Non-Traveling Based on the Hungarian Example. Sustainability, 12(18), 7353. https://doi.org/10.3390/su12187353
Debreceni, J., & Hofmeister-Tóth, Á. (2020): A materializmus, boldogság, siker és élményfogyasztás összefüggéseinek vizsgálata tinédzserek körében. Vezetéstudomány, 51(4), 63–73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.06
Dryglas, D., & Salamaga, M. (2018). Segmentation by push motives in health tourism destinations: A case study of Polish spa resorts. Journal of Destination Marketing & Management, 9(Sept). 234–246. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.01.008
Dudás, K., & Szakó, T. (2014). Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása – Az ökofalvak esete. Marketing & Menedzsment. The Hungarian Journal of Marketing and Management, 48(3), 25–35.
Dudás, K., & Szakó, T. (2014). Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra Táplálkozásmarketing, 1(1-2), 81–85. https://doi.org/10.20494/TM/1/1-2/11
Fan, D.X.F., Zhang, H.Q., Jenkins, C.L., & Tavitiyaman, P. (2017). Tourist typology in social contact: An addition to existing theories. Tourism Management, 60(June) 357366. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.12.021
Fan, S., & Wang, F. (2012). Application of Virtual Reality in Tourism Management Professional Teaching. In Luo, J. (eds.), Soft Computing in Information Communication Technology. Advances in Intelligent and Soft Computing ( pp. 3 85-389). B erlin, H eidelberg: S pringer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-29452-5_55
Florida, R. (2010). The Great Reset: How New Ways of Living and Working Drive Post-Crash Prosperity. London: Harper.
Gerdesics, V., Nagy, Á., & Csapó, J. (2019). A VR nyitottság hatása a helyimázs kialakulását befolyásoló tényezőkre. Marketing & Menedzsment, 53(3), 5–15. https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.03.01.
Gulyás, E. (2011). Az etikus fogyasztás, mint közügyekben való részvétel (Doktori értekezés). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Guttentag, D. (2010). Virtual reality: Applications and implications for tourism. Tourism Management, 31(5), 637–651. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2009.07.003
Hall, C. M. (2004). Spatial analysis: A critical tool for tourism geographies. In Wilson, J. (ed.), The Routledge Handbook of Tourism Geographies (pp. 163-173). London: Routledge.
Hall, C.M., & Page, S.J. (2014). The Geography of Tourism and Recreation: Environment, Place and Space. London: Routledge Taylor and Francis Group.
Hamouda, M., & Gharbi, A. (2013). The Postmodern Consumer: An Identity Constructor? International Journal of Marketing Studies, 5(2), 41–49. https://doi.org/10.5539/ijms.v5n2p41
Han, B-Ch. (2019). A kiégés társadalma. Budapest: Typotex Kiadó.
Hankiss, E. (2000). Proletár reneszánsz. Tanulmányok az európai civilizációról és a magyar társadalomról. Budapest: Helikon.
Hegedüs, R., Csóka, L., Galambosné, Tiszberger M., Nagy, Á., & Törőcsik, M. (2020): Az idősödő fogyasztók költési habitusát megváltoztató tényezők In Temesi, József (szerk.), XVI. Gazdaságmodellezési Szakértői Konferencia: Előadások (pp. 85-96). Pécs: Gazdaságmodellezési Társaság.
Hierl, L., Fauser, S., & Serfas, S. (2017). Die Digitalisierung als Hauptdeterminante marketingpolitischer Konzeptoptimierung bei führenden Reiseunternehmen. Hamburg: Verlag tredition GmbH.
Hingley, M. K., & Lindgreen, A. (2009). The New Cultures of Food: Marketing Opportunities from Ethnic, Religious and Cultural Diversity (Food and Agricultural Marketing). London: Routledge.
Humphery, K. (2017): The accidental enterprise: Ethical consumption as commerce. Geoforum, 85(Oct), 92–100. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2017.07.016
Hofmeister-Tóth, Á. (2016). Fogyasztói értékek, trendek és magatartás: Korreferátum Törőcsik Mária: A fogyasztói magatartás új tendenciái című tanulmányához. Vezetéstudomány, 47(4), 26–29.
Hofmeister-Tóth, Á., Kelemen, K., & Piskóti, M. (2013). A környezetbarát fogyasztói magatartás formái, motivációi és a hátterükben álló pszichográfiai tényezők vizsgálata Magyarországon. Marketing és Menedzsment, 47(3), 34–42.
Iyer, R., & Muncy, J.A. (2009). Purpose and object of anti-consumption. Journal of Business Research, 62(2), 160–168. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.023
Jakopánecz, E. (2015). A fogyasztói ellenállás (PhD-disszertáció). Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Jászberényi, M., & Márkus, Z. (2020). Overtourism jelenség vizsgálata keresleti oldalról, Budapest példáján keresztül. In Albert, Tóth A., Happ, É., Printz-Markó, E., Kupi, M., & Török, N. (eds.), Multidiszciplinaritás a turizmusban: X. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 151-168). Győr: Széchenyi István Egyetem.
Kapitány, Á. & Kapitány, G. (2007). Túlélési stratégiák. Társadalmi adaptációs módok. Budapest: Kossuth Kiadó.
Kim W.Ch., & Mauborgne, R. (2015). Blue Ocean Strategy, Expanded Edition: How to Create Uncontested Market Space and Make the Competition Irrelevant. Boston: Harvard Business Review Press.
Kim W.Ch., & Mauborgne R. (2017). Blue Ocean Shift: Beyond Competing – Proven Steps to Inspire Confidence and Seize New Growth. London: Macmillan.
Kim, W.Ch., & Mauborgne, R. (2008). Kék óceán stratégia. A verseny nélküli piaci tér. Budapest: Park Könyvkiadó.
Kiss, K., Kovács, B., & Michalkó, G. (2020). Boldogsággyár túl az Óperencián – az életminőség-orientált turizmusfejlesztés Ausztriában. Földrajzi Közlemények, 144(1), 13–26. https://doi.org/10.32643/fk.144.1.2
Kock, F., Josiassen, A., & Assaf, A. G. (2018). On the origin of tourist behavior. Annals of Tourism Research, 73(Nov), 180–183. https://doi.org/10.1016/j.annals.2018.04.002.
Kornai, J. (1989). A hiány I-II. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kotler, P., Kartajaya, H., & Setiawan, I. (2016). Marketing 4.0: Moving from Traditional to Digital. Chichester: Wiley.
Kotler, P., & Levy, S. J. (1971). Demarketing, yes, demarketing. Harvard Business Review, 49(6), 74–80.
Kotler, P. (1973). The Major Tasks of Marketing Management. Journal of Marketing, 37(4), 42–49. https://doi.org/10.2307/1250357
Kovács, K. (2011). Az egyszerre érvényesülő társadalmi externáliák hatásai a statusjavak keresletére. Közgazdasági Szemle, 58(4), 314–322. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00180/pdf/02_kovacs.pdf
Kozinets, R. Handelman J., & Lee, M. (2010). Don’t read this; or, who cares what the hell anti-consumption is, anyways? Consumption Markets & Culture, 13(3), 225–233. https://doi.org/10.1080/10253861003786918
Latouche, S. (2011). A nemnövekedés diszkrét bája. Szombathely: Savaria University Press.
Latouche, S. (2015). Es reicht!: Abrechnung mit dem Wachstumswahn. München: oekom Verlag.
Lee, H.J., Bonn, M.A., Reid, E.L., & Kim, W.G. (2017). Differences in tourist ethical judgment and responsible tourism intention: An ethical scenario approach. Tourism Management, 60(June), 298–307. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.12.003
Lee, M.S. W., Fernandez, K.V., & Hyman, M.R. (2009). Anti-consumption: An overview and research agenda. Journal of Business Research, 62(2), 145–147. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.021
Lee, M.S.W., & Seo Youn Ahn, C. (2016). Anti-consumption, Materialism, and Consumer Well-Being. The Journal of Consumer Affairs, 50(1), 18–47. https://doi.org/10.1111/joca.12089
Lee, M., Roux, D., Cherrier, H., & Cova, B. (2011): Anti-consumption and Consumer Resistance: Concepts, Concerns, Conflicts, and Convergence. European Journal of Marketing, 45(11/12), 1680–1687. https://doi.org/10.1108/ejm.2011.00745kaa.001
Lee, M.S.W., Motion, J. & Conroy, D. (2009): Anti-consumption and brand avoidance, Journal of Business Research, 62(2), 169–180. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.01.024
Leipämaa-Leskinen, H., Syrjälä, H., & Laaksonen, P. (2014). Conceptualizing non-voluntary anti-consumption: A practice-based study on market resistance in poor circumstances. Journal of Consumer Culture, 16(1), 255–278. https://doi.org/10.1177/1469540514521082
Lew, C. M., Hall, C. M., & Timothy, D. (2008). World Geography of Travel and Tourism: A Regional Approach. Oxford: Elsevier.
Lovelock, B. (2008). Ethical travel decisions travel agents and human rights. Annals of Tourism Research, 35(2), 338–358. https://doi.org/10.1016/j.annals.2007.08.004
Meyer, M. (2011). Tourism versus spatial order: mutual relations. Tourism, 21(1-2), 25–32. https://doi.org/10.2478/v10106-011-0003-7
Michalkó, G. (2019). A turizmus helyzete a hazai tudományos utánpótlás-nevelés tükrében: vissza- és előre tekintés. Vezetéstudomány, 50(10), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.01
Michalkó, G. (2012). Turizmológia: elméleti alapok. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Michalkó G., & Rátz T. (2011). Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyarországi összefüggéseiről. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
Michalkó, G. (2003). A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin, 7(4), 13-21.
Morrison, M., & Mill, R. C. (2012). The Tourism System. Dubuque: Kendall Hunt Publishing.
Moutinho, L. (1987). Consumer Behavior in Tourism. European Journal of Marketing, 21(10). 5–44. https://doi.org/10.1108/EUM0000000004718
Mullainathan, S. & Shafir, E. (2013). Scarcity: Why Having Too Little Means So Much. New York: Henry Holt and Company, LLC.
Neulinger, Á., Simon, J., Kelemen, K., Hofmeister-Tóth, Á., & Bódi, E. (2010). Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán: A hibrid vásárlói magatartás vizsgálata. Vezetéstudomány, 41(6), 50–62.
Neulinger, Á. (2007). Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás (PhD-disszertáció). Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest.
OECD (2018). OECD Tourism Trends and Policies 2018. Paris: OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/tour-2018-en
Pechlaner, H., Eckert, Ch., & Olbrich, N. (2018). Zu viel Tourismus?: Lösungsansätze zu Over-Crowding und Overtourism. Tourismus Wissen – quarterly: wissenschaftliches Magazin für touristisches Know-how, 14(Okt), 291–297.
Prónay, Sz., & Lipták, L. (2017). A közösségi tagság hatása a vegán fogyasztók magatartására. In Bányai, E., Lányi, B., & Törőcsik, M. (eds.), Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás: Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet (pp. 199-208). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Rácz, G. (2013). Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra (PhD-disszertáció). SZIE, Gödöllő.
Rejon-Guardia, F., Antonia Garcia-Sastre, M., & Alemany Hormaeche, M. (2018). Motivation-based behaviour and latent class segmentation of cycling tourists: A study of the Balearic Islands. Conference: 6th International Conference on Tourism between China and Spain Location: Madrid, SPAIN Date: SEP, 2016, Tourism Economics, 24(2), 204–217. https://doi.org/10.1177/1354816617749349
Rekettye, G., Tóth, T., & Malota, E. (2015). Nemzetközi marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Santana-Jiménez, Y., & Hernández, J. M. (2011). Estimating the effect of overcrowding on tourist attraction: The case of canary islands. Tourism Management, 32(2), 415–425. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2010.03.013
Saveriades, A. (2000). Establishing the social tourism carrying capacity for the tourist resorts of the east coast of the republic of Cyprus. Tourism Management, 21(2), 147–156. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00044-8
Szakály, Z. (szerk.) (2017). Élelmiszer-marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Timothy, D.J., & Teye, V.B. (2009). CHAPTER 5 – Globalization and Inclusiveness in the Lodging Sector. In Timothy, D.J., & Teye, V.B. (eds.), Tourism and the Lodging Sector (pp. 63-80). Oxford: Butterworth-Heinemann. https://doi.org/10.1016/B978-0-7506-8659-4.00005-7
Törőcsik, M., Pavluska, V., & Csapó, J. (2018). Nemfogyasztás, nemkultúra, nemturizmus. In Józsa, L., Korcsmáros, E., Seres, Huszárik E. (eds.), A hatékony marketing: EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete (pp. 875-890). Komárno: Selye János Egyetem.
Törőcsik, M., & Csapó, J. (2018). Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In Csapó J., Gerdesics V., & Törőcsik M. (eds.), Generációk a turizmusban: I. Nemzetközi Turizmus Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 8–22). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2011). A fogyasztói félelem – kockázatészleléstől az ellenállásig. In Fojtik J. (ed.), Felelős marketing: MOK 2011: a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 17. országos konferenciája (pp. 13-21). Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Törőcsik, M., & Jakopánecz, E. (2012). A márkaváltás a szociálisan lecsúszók körében – nagyszámú mélyinterjúk kezelésének problémái. In Marketing Oktatók Klubja XVIII. Országos Konferencia 2012 (pp. 1-11). Budapest: BME.
Törőcsik, M. (2016). A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, 47(4), 19–25.
Tussyadiah, I.P., Wang, D., Jung, T.H., & tom Dieck, M.C. (2018). Virtual reality, presence, and attitude change: Empirical evidence from tourism. Tourism Management, 66(June), 140–154. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2017.12.003
UNWTO (2017). UNWTO Tourism Highlights – 2017 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284419029
UNWTO (2018). UNWTO Tourism Highlights – 2018 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284419876
UNWTO (2019). UNWTO World Tourism Barometer and Statistical Annex. 17(1). https://doi.org/10.18111/wtobarometereng
Varmazyari, H., Asadi, A., Kalantari, K., Joppe, M., & Mohammad, R.R. (2018). Predicting potential agritourism segments on the basis of combined approach: The case of Qazvin, Iran. International Journal of Tourism Research, 20(4), 442–457. https://doi.org/10.1002/jtr.2195
Varga, Á., & Panyi, K. (2019). Híres leszek! – a magyar YouTube piac influencer központú vizsgálata. Vezetéstudomány, 49(12), 24-30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.03
Vassiliadis, C.A., Bellou, V., Constantinos-Vasilios, P., & Andronikidis, A. (2018). Exploring the Negotiation Thesis Application Among Ski Resort Tourists: A Segmentation Approach. Journal of Hospitality & Tourism Research, 42(5), 716–739. https://doi.org/10.1177/1096348015597030
Végi, Sz., Csapó, J., & Törőcsik, M. (2020). Az új koronavírus (COVID-19) megjelenésének hatása a magyar lakosság turisztikai fogyasztói szokásaira egy online felmérés elsődleges eredményei alapján (Kézirat). 11 p. Megjelenés alatt, közlésre elfogadva az EMOK 2020 konferencia tanulmánykötetébe.
Veszelszki, Á. (2020). Karanténszótár. Virtuális tartalom. IKU-TÁR 16. Budapest: Inter-IKU.
Wansink, B., & Huckabee, M. (2005). De-marketing obesity. California Management Review, 47(4), 6–18. https://doi.org/10.2307/41166314.
Webber, D. (2013). Space tourism: Its history, future and importance. Acta Astronautica, 92(2), 138–143. https://doi.org/10.1016/j.actaastro.2012.04.038
Wendt, E. D. (2010). Sozialer Abstieg und Konsum: Auswirkungen finanzieller Verknappung auf das Konsumverhalten. Wiesbaden: Gabler Verlag.
Williams, P., & Hobson, J.S. (1995). Virtual reality and tourism: fact or fantasy? Tourism Management, 16(6), 423–427. https://doi.org/10.1016/0261-5177(95)00050-X
Williams, S., & Lew, A.A. (2015). Tourism geography: critical understandings of place, space and experience. London; New York: Routledge.
Woodside, A.G., & Dubelaar. C. (2002). General Theory of Tourism Consumption Systems: A Conceptual Framework and an Empirical Exploration. Journal of Travel Research, 41(2), 120–132. https://doi.org/10.1177/004728702237412
Wyllie, R. W. (2011). An Introduction to Tourism. New York: Venture Publishing, Inc.
Zavestoski, S. (2002). The social–psychological bases of anticonsumption attitudes. Psychology & Marketing, 19(2), 149–165. https://doi.org/10.1002/mar.10007
Xiao-ping, G., Bernard, J. L., Li-jun, N., Zhou, L., Wang-ming, Z., Zhen-cai, G., Zhi-juan, T., & Limin, D. (2018). Segmentation by domestic visitor motivation: Changbai Mountain Biosphere Reserve, China. Journal of Mountain Science, 15(8), 1711–1727. https://doi.org/10.1007/s11629-017-4708-1
Yadav, R., Balaji, M.S., & Jebarajakirthy, C. (2019). How psychological and contextual factors contribute to travelers’ propensity to choose green hotels? International Journal of Hospitality Management, 77(Jan), 385–395. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2018.08.002
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
