A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.09Kulcsszavak:
felsőoktatás, minőség, TQM, vevőközpontúság, kérdőívAbsztrakt
A magyar felsőoktatási intézményekre elsődlegesen a hivatali, állami fenntartású intézményi kultúra jellemző. A jogszabályokban a minőséghez fűződő eljárások, hatáskörök vannak a fókuszban – a dokumentumelemzések alapján megállapítható, hogy a közvetlen fenntartói beavatkozás elterjedt eszköz és a minőség fogalma elsősorban a fenntartó minőségérzékeléséhez kapcsolódik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem minőségmenedzsment dokumentációs rendszerében a Clark-féle tipológia mindhárom eleme megjelenik. A dokumentációs rendszer meghatározó eleme a TQM-filozófia, mely szerint vizsgálva az egyetem minőségmenedzsment-rendszerét, látható, hogy a vevőközpontúság alapelvhez kötődően a legtöbb érintett véleményét nyomon követi. Jelenleg négy részből áll ez a rendszer, melyek fókusza a végzettek, a felvett hallgatók, a Műegyetemi Állásbörze kiállítói és az egyetem Nyílt Napján részt vevő középiskolások. Az érintettek véleményének folyamatos felmérése, az eredmények elemzése oktatásfejlesztési programok bázisát adhatják.
Letöltések
Hivatkozások
A 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról
A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
A 19/2012. (II. 22.) Kormányrendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről
A 389/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról
Abdullah, F. (2006). The development of HEdPERF: a new measuring instrument of service quality for the higher education sector. International Journal of Consumer Studies, 30(6), 569-581. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00480.x
Államháztartási belső kontroll standardok és gyakorlati útmutató (2017). Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ansary, A., Jayashree, S. & Malarvizhi, C. A. N. (2014). The effect of gender and nationality on service quality in Malaysian higher education. The Journal of Developing Areas, 48(4), 97-118. https://doi.org/10.1353/jda.2014.0076
Bálint, J., Polónyi, I. & Siklós, B. (2006). A felsőoktatás minősége. Felsőoktatás és munkaerőpiac. Budapest: FKI.
Barakonyi, K. (2004). Egyetemek rangsorolása és a teljesítményértékelés. Vezetéstudomány, 35(6), 2-7.
Bennett, R. & Ali-Choudhury, R. (2009). Prospective students’ perceptions of university brands: an empirical study. Journal of Marketing for Higher Education, 19(1), 85–107. https://doi.org/10.1080/08841240902905445
Bhuian, S. N. (2016). Sustainability of Western branch campuses in the Gulf Region: Students’ perspectives of service quality. International Journal of Educational Development, 49(July), 314-323. https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2016.05.001
BME Szenátus (2019). Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai
Chung, E. & McLarney, C. (2000). The Classroom as a Service Encounter: Suggestions for Value Creation. Journal of Management Education, 24(4), 484-500. https://doi.org/10.1177/105256290002400407
Clark, B. R. (1979). The Many Pathways of Academic Coordination. Higher Education, 8(May), 251-267. https://doi.org/10.1007/BF00137211
Clark, B. R. (1983). The Higher Education System. Berkeley: University of Calfornia Press.
Clayson, D. E. & Haley, D. A. (2005). Marketing Models in Education: Students as Customers, Products, or Partners. Marketing Education Review, 15(1), 1–10. https://doi.org/10.1080/10528008.2005.11488884
Clewes, D. (2003). A Student-centred Conceptual Model of Service Quality in Higher Education. Quality in Higher Education, 9(1), 69–85. https://doi.org/10.1080/1353832032000085467
Cronin, J. J. & Taylor, S. A. (1992). Measuring Service Quality: A Reexamination and Extension. Journal of Marketing, 56(3), 55–68. https://doi.org/10.2307/1252296
Demeter, K. & Szász, L. (2012). Úton a megoldásalapú gondolkodás felé – szolgálatosodási jellemzők magyarországi termelővállalatoknál. Vezetéstudomány, 43(11), 34-45.
Drótos, Gy. & Kováts, G. (szerk.) (2008). Felsőoktatás-menedzsment. Budapest: Aula.
Entwistle, N. & Tait, H. (1990). Approaches to learning evaluation of teaching and preferences for contrasting academic environments. Higher Education, 19(2), 169–194. https://doi.org/10.1007/BF00137106
Felvi (2010). Az EFQM a felsőoktatásban, kapcsolódási pontjai a BSc-vel. Retrieved from https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/avir_tudastar/nemzetkozi_tapasztalatok/efqm_a_felsooktatasban
Fosu, F. F. & Owusu, B. K. (2015). Understanding Ghanaian students’ perception of service quality in higher education. European Journal of Business Management, 7(9), 96–105. Retrieved from https://core.ac.uk/download/pdf/234626396.pdf
Guilbault, M. (2016). Students as customers in higher education: reframing the debate. Journal of Marketing for Higher Education, 26(2), 132-142. https://doi.org/10.1080/08841241.2016.1245234
Guolla, M. (1999). Assessing the Teaching Quality to Student Satisfaction Relationship: Applied Customer Satisfaction Research in the Classroom. Journal of Marketing Theory and Practice, 7(3), 87–97. https://doi.org/10.1080/10696679.1999.11501843
Gupta, P. & Kaushik, N. (2018). Dimensions of service quality in higher education – critical review (students’ perspective). International Journal of Educational Management, 32(4), 580-605. https://doi.org/10.1108/IJEM-03-2017-0056
Hetesi, E. & Kürtösi, Zs. (2008). Ki ítéli meg a felsőoktatási szolgáltatások teljesítményét és hogyan? A hallgatói elégedettség mérési modelljei, empirikus kutatási eredmények az aktív és a végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 39(6), 2-17.
Illés (2010). Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. Retrieved from https://docplayer.hu/34409345-Minosegbiztositas-a-felsooktatasban-1.html
Kanji, G. K., & Tambi, M. A. (1999). Total quality management in UK higher education institutions. Total Quality Management, 10(1), 129-153. https://doi.org/10.1080/0954412998126
Kara, A. & DeShields, O. W. (2004). Business Student Satisfaction, Intentions and Retention in Higher Education: An Empirical Investigation. Pennsylvania State University-York Campus, 3.
Keczer, G. (2014). Az egyetemek szerepe, irányítása és működése a 21. század elején: felsőoktatási-kutatási tanulmányok. Közép-Európai Monográfiák, 11. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására.
Kenesei, Zs. & Kolos, K. (2018). Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő? Vezetéstudomány, 49(1), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.01.
Kincsesné, V. B., Farkas, G. & Málovics, É. (2015). Student evaluations of training and lecture courses: development of the COURSEQUAL method. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 12(March), 79-88. https://doi.org/10.1007/s12208-015-0127-6
Kozma T. (2004). Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum Felsőoktatási Kutatóintézet.
Kováts, G. & Temesi, J. (2018). A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008-2017. Budapest: Budapest Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK).
MAB (2017). Kérdőív a MAB működéséről. Retrieved from http://www.mab.hu/web/images/doc/mabmin/SM_2017_szumma.pdf
Mahapatra, S. S. & Khan, M. S. (2007). A neural network approach for assessing quality in technical education: an empirical study. International Journal of Productivity and Quality Management, 2 (3), 287-306. https://doi.org/10.1080/03043790601118606
Mark, E. (2013). Student satisfaction and the customer focus in higher education. Journal of Higher Education Policy & Management, 35(1), 2–10. https://doi.org/10.1080/1360080X.2012.727703
Marsh, H. W. & Roche, L. (1993). The Use of Students’ Evaluations and an Individually Structured Intervention to Enhance University Teaching Effectiveness. American Educational Research Journal, 30(1), 217–251. https://doi.org/10.3102/00028312030001217
Marx, F. & Engels, F. (1847). A Kommunista Párt kiáltványa, Retrieved from http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ch01.htm#s1
Mattah, P. A. D., Kwarteng, A. J. & Justice, M. (2018). Indicators of service quality and satisfaction among graduating students of a higher education institution (HEI) in Ghana. Higher Education Evaluation and Development, 12(1), 36-52. https://doi.org/10.1108/HEED-10-2017-0006
Menyhárt E. (2018a). Felmérés a 2017. évi őszi és tavaszi Műegyetemi Állásbörze kiállítói körében. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/223/original/download/2017%20allasborze%20kiadvany.pdf
Menyhárt E. (2018b). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017 őszén felvett hallgatóinak felmérése. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/320/original/felvettek_felmerese_2018_javitott.pdf
Menyhárt E. (2018c). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyei. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/235/original/BME%20DPR_2017_.pdf
Menyhárt, E. (2018d). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyílt Napján résztvevő középiskolások, felsőoktatásba készülők (Kézirat). Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság.
Mizikaci F. (2006). A systems approach to program evaluation model for quality in higher education, Quality Assurance in Education, 14(1), 37-53.
Natarajan, R. (2002). Emerging trends in Engineering Education-Indian Perspectives. In Proceedings of 16th Australian International Education Conference. Hobart. Retrieved from http://www.aiec.idp.com/pdf/natarajan_p.pdf.
Oldfield, B. & Baron, S. (2000). Student perceptions of service quality in a UK university business and management faculty. Quality Assurance in Education, 8(2), 85-95. https://doi.org/10.1108/09684880010325600
Parasuraman, A., Zeithaml, V. A. & Berry, L. L. (1988). SERVQUAL: A Multi-Item Scale for Measuring Consumer Perceptions of Service Quality. Journal of Retailing, 64(1), 12–40.
Polónyi, I. (2013). Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések – jó kérdések, rossz válaszok. In Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája, 2013.
Ramsden, P. (1991). A performance indicator of teaching quality in higher education: The Course Experience Questionnaire. Studies in Higher Education, 16(2), 129–150. https://doi.org/10.1080/03075079112331382944
Roberts, D. & Higgins, T. (1992). Higher Education: the student experience. The Findings of a Research Programme into Student Decision-Making and Consumer Satisfaction. Leeds: Heist Research.
Rodríguez-González, F. G. & Segarra, P. (2016). Measuring academic service performance for competitive advantage in tertiary education institutions: the development of the TEdPERF scale. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 13(2), 171–183. https://doi.org/10.1007/s12208-016-0159-6
Sirvanci, M. (1996). Are Students the True Customers of Higher Education? Quality Progress, 29(10), 99–102.
Srikanthan, G. & Dalrymple (2003). Developing alternative perspectives for quality in higher education. The International Journal of Education Management, 17(3), 126-36. https://doi.org/10.1108/09513540310467804
Surman, V. & Tóth, Zs. E. (2019). Developing a Service Quality Framework for a Special Type of Course. Periodica Polytechnica – Social and Management Sciences, 27(1), 66-86. https://doi.org/10.3311/PPso.12201
Szabó, T. (2013). Felsőoktatási minőségdilemmák. In Hrubos, I., Luda, Sz. & Török, I. (eds.), Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 3 (pp. 319-327). Budapest: FGSZE.
Szenátusi honlap (2019). A szenátus üléseinek anyagai. Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai
SZMR (2015). Szervezeti és Működési Rend, 54 §. Retrieved from https://www.bme.hu/sites/default/files/csatolmanyok/SZMR_20171030.pdf
Takács, S., Németh, M., Juhászné Klér, A. & Toarniczky, A. (2017). Az egyetem melletti munkavégzés segítő és gátló tényezői diákszemmel. Vezetéstudomány, 48(3), 39-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.03.04.
Teeroovengadum, V., Kamalanabhan, T. J. & Seebaluck, A. K. (2016). Measuring service quality in higher education: Development of a hierarchical model (HESQUAL). Quality Assurance in Education, 24(2), 244–258. https://doi.org/10.1108/QAE-06-2014-0028
Topár, J. (2008). Felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása. Educatio, 1, 76-93. Tóth, Zs. E., Surman, V. & Árva, G. (2019). A hallgatók szerepe az oktatási szolgáltatásminőség értékelésében. Minőség és Megbízhatóság, 1, 26-45.
Wiers-Jenssen, J., Stensaker, B. & Grɵgaard, J. B. (2002). Student Satisfaction: Towards an empirical deconstruction of the concept. Quality in Higher Education, 8(2), 183–195. https://doi.org/10.1080/1353832022000004377
Williams, J. (2002). The Student Satisfaction Approach: a British model of effective use of student feedback in quality assurance and enhancement. In 14th International Conference on Assessing Higher Education, Vienna, Austria, 2002.
Yousapronpaiboon, K. (2014). SERVQUAL: Measuring Higher Education Service Quality in Thailand. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 116, 1088–1095. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.350
Zell, D. (2001). The Market-Driven Business School. Has the Pendulum Swung Too Far? Journal of Management Inquiry, 10(4), 324-338. https://doi.org/10.1177/1056492601104006
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
