A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei
Egy szervezeti tudáshálózat elemzése
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.03Kulcsszavak:
organizational network analysis, knowledge network, advice-seeking, knowledge sharingAbsztrakt
Napjainkban az eredményes szervezeti működéshez szükséges innováció szinte minden esetben a szervezeti tagok közötti közös gondolkodás és kooperáció, vagyis együtt alkotás során jön létre. Ennélfogva a különösen tehetséges egyének vizsgálata helyett egyre inkább a különböző ismeretekkel, tudással és képességekkel rendelkező személyek hálózatait érdemes elemezni. Tudáshálózatnak a hálózati szereplők olyan kapcsolódási rendszerét nevezik, amelynek elsődleges célja a szereplők által birtokolt tudás megosztása és ezen keresztül új tudás létrehozása. A szerzők a témában fellelhető szakirodalom áttekintésével bemutatják a tudáskérés és a tudásmegosztás hálózati megközelítésének előnyeit, majd ismertetik a tudáskérést és a tudásmegosztást befolyásoló szervezeti tényezőket. Empirikus kutatásuk során egy budapesti tanácsadó cég tudásmenedzsment-gyakorlatát vizsgálják meg a szervezet tudáshálózatának elemzésével. Eredményeik összegzésével arra a következtetésre jutnak, hogy a tudáskérés legfontosabb feltétele a másik fél észlelt szakértelme, hozzáértése.
Letöltések
Hivatkozások
Ajmal, M., Helo, P., & Kekäle, T. (2010). Critical factors for knowledge management in project business. Journal of Knowledge Management, 14(1), 156–168. https://doi.org/10.1108/13673271011015633
Ajmal, M., & Koskinen, K. U. (2008). Knowledge Transfer in Project-Based Organizations: An Organizational Culture Perspective. Project Management Journal, 39(1), 7–15. https://doi.org/10.1002/pmj.20031
Alvesson, M. (2004). Knowledge Work and Knowledge-Intensive Firms. Oxford University Press.
Anand, N., Gardner, H. K., & Morris, T. (2007). Knowledge-Based Innovation: Emergence and Embedding of New Practice Areas in Management Consulting Firms. The Academy of Management Journal, 50(2), 406–428. https://doi.org/10.2307/20159861
Argote, L., & Miron-Spektor, E. (2011). Organizational Learning: From Experience to Knowledge. Organization Science, 22(5), 1123–1137. https://doi.org/10.1287/orsc.1100.0621
Baksa, M. (2019). Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban - Meghatározások, módszerek és mércék. Vezetéstudomány, 50(9), 14–25. https://doi.org/10.14267/ VEZTUD.2019.09.03
Bencsik, A., & Juhász, T. (2018). Tudásorientált szervezetek értékítélete a bizalom gazdasági hatásairól. Vezetéstudomány, 49(1), 30–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.04
Bencsik, A., & Sólyom, A. (2012). Jön, megy vagy marad? A tacit tudás megőrzésének lehetősége a szervezetben. Munkaügyi Szemle, 56(3), 21–32.
Bordia, P., Irmer, B., & Abusah, D. (2006). Differences in sharing knowledge interpersonally and via databases: The role of evaluation apprehension and perceived benefits. European Journal of Work & Organizational Psychology, 15(3), 262–280. https://doi.org/10.1080/13594320500417784
Borgatti, S. P., Brass, D. J., & Halgin, D. S. (2014). Social network research: confusions, criticisms, and controversies. In D.J. Brass, G. Labianca, A. Mehra, D. S. Halgin, & S. P. Borgatti (Eds.), Research in the Sociology of Organizations. Bradford, UK: Emerald Publishing. https://doi.org/10.1108/S0733-558X(2014)0000040001
Borgatti, S. P., & Cross, R. (2003). A Relational View of Information Seeking and Learning in Social Networks. Management Science, 49(4), 432–445. https://doi.org/10.1287/mnsc.49.4.432.14428
Borgatti, S. P., Everett, M. G., & Freeman, L. C. (2002). Ucinet for Windows: Software for Social Network Analysis. Harvard, MA: Analytic Technologies.
Borgatti, S. P., & Molina, J. L. J. L. (2003). Ethical and Strategic Issues in Organizational Social Network Analysis. The Journal of Applied Behavioral Science, 39(3), 337–349. https://doi.org/10.1177/0021886303258111
Casciaro, T., & Sousa Lobo, M. (2005). Competent Jerks, Lovable Fools, and the Formation of Social Networks. Harvard Business Review, 83(6), 92–99.
Chan, K., & Liebowitz, J. (2006). The synergy of social network analysis and knowledge mapping: a case study. International Journal of Management and Decision Making, 7, 19-35. https://doi.org/10.1504/ijmdm.2006.008169
Cheng, J.-H., Huang, J.-K., Zhao, J., & Wu, P. (2019). Open Innovation: The Role of Organizational Learning Capability, Collaboration and Knowledge Sharing. International Journal of Organizational Innovation, 1(3), 260–272.
Christensen, P. H., & Pedersen, T. (2018). The dual influences of proximity on knowledge sharing. Journal of Knowledge Management, 22(8), 1782–1802. https://doi.org/10.1108/JKM-03-2018-0211
Csedő, Z., Zavarkó, M., & Sára, Z. (2018). A vállalati innováció által indukált szervezeti változások a magyar energiaszektorban. Vezetéstudomány, 49(1), 53–62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.02.06
Csedő, Z., Zavarkó, M., & Sára, Z. (2019a). Innováció-e a digitalizáció? A digitális transzformáció és az innovációmenedzsment tanulságai egy pénzügyi szolgáltatónál. Vezetéstudomány, 50(7–8), 88–101. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.08
Csedő, Z., Zavarkó, M., & Sára, Z. (2019b). Tudásmenedzsment és stratégiai kettős képesség – Felsővezetői döntések elemzése az innovációs stratégia megvalósítása során. Vezetéstudomány, 50(3), 36–49. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.03.04
Csontos, R. S., & Szabó, Z. R. (2017). A kapcsolatok erősségének szerepe a hálózati tanulásban. In Mérleg és Kihívások X. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 68–84). Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Csontos, R. S., & Szabó, Z. R. (2019). Hálózati tanulás – tanuló hálózatok. Vezetéstudomány, 50(1), 2–13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.01
Demeter, K., & Losonci, D. (2016). A lean tudás átadásának gyakorlatai multinacionális hálózatokban. Vezetéstudomány, 47(12), 61–71. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.12.06
Demeter, K., & Losonci, D. (2019). Transferring lean knowledge within multinational networks. Production Planning & Control, 30(2–3), 211–224. https://doi.org/10.1080/09537287.2018.1534272
Ergün, E., & Avcı, Ü. (2018). Knowledge Sharing Self-Efficacy, Motivation and Sense of Community as Predictors of Knowledge Receiving and Giving Behaviors. Journal of Educational Technology & Society, 21(3), 60–73.
Esmaeelinezhad, O., & Afrazeh, A. (2018). Linking personality traits and individuals’ knowledge management behavior. Aslib Journal of Information Management, 70(3), 234–251. https://doi.org/10.1108/AJIM-01-2018-0019
Faraj, S., & Wasko, M. (2015). Leading Collaboration in Online Communities. MIS Quarterly, 39(2), 393–412. https://doi.org/10.25300/MISQ/2015/39.2.06
Flores, L. G., Zheng, W., Rau, D., & Thomas, C. H. (2012). Organizational Learning: Subprocess Identification, Construct Validation, and an Empirical Test of Cultural Antecedents. Journal of Management, 38(2), 640–667. https://doi.org/10.1177/0149206310384631
Gelei, A., & Dobos, I. (2016). Bizalom az üzleti kapcsolatokban: A diadikus adatelemzés egy alkalmazása. Közgazdasági Szemle, 63(3), 330–349. https://doi.org/10.18414/KSZ.2016.3.330
Granovetter, M. (1973). The Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78(6), 1360–1380.
Hoe, S. L., & McShane, S. (2010). Structural and informal knowledge acquisition and dissemination in organizational learning: An exploratory analysis. The Learning Organization, 17(4), 364–386. https://doi.org/10.1108/09696471011043117
Hortoványi, L., & Szabó, Z. R. (2006). Knowledge and organization : A network perspective. Society and Economy, 28(2), 165-179. https://doi.org/10.1556/SocEc.28.2006.2.6
Hsu, M.-H., Ju, T. L., Yen, C.-H., & Chang, C.-M. (2007). Knowledge sharing behavior in virtual communities: The relationship between trust, self-efficacy, and outcome expectations. International Journal of Human-Computer Studies, 65(2), 153–169. https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2006.09.003
Jamshed, S., & Majeed, N. (2019). Relationship between team culture and team performance through lens of knowledge sharing and team emotional intelligence. Journal of Knowledge Management, 23(1), 90–109. https://doi.org/10.1108/JKM-04-2018-0265
Kadushin, C. (2005). Who benefits from network analysis: ethics of social network research. Social Networks, 27(2), 139–153. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2005.01.005
Labianca, G. (2014). Negative ties in organizational networks. In Daniel J. Brass, G. Labianca, A. Mehra, D. S. Halgin, & S. P. Borgatti (Eds.), Contemporary Perspectives on Organizational Social Networks (1st ed., pp. 239–259). Emerald Publishing.
Leonardi, P. M. (2015). Ambient Awareness and Knowledge Acquisition : Using Social Media to Learn „Who Knows What” and „Who Knows Whom”. MIS Quarterly, 39(4), 747–762. https://doi.org/10.25300/MISQ/2015/39.4.1
Mas-Machuca, M., & Martínez Costa, C. (2012). Exploring critical success factors of knowledge management projects in the consulting sector. Total Quality Management & Business Excellence, 23(11/12), 1297–1313. https://doi.org/10.1080/14783363.2011.637778
Mat, A., & Razak, R. C. (2011). The influence of organizational learning capability on success of technological innovation (product) implementation with moderating effect of knowledge complexity. International Journal of Business and Social Science, 2(17), 217–225.
Minbaeva, D. (2007). Knowledge transfer in multinational corporations. Management International Review, 47(4), 567–593. https://doi.org/10.1007/s11575-007-0030-4
Minbaeva, D., Pedersen, T., Björkman, I., Fey, C. F., & Park, H. J. (2003). MNC knowledge transfer, subsidiary absorptive capacity and HRM. Journal of International Business Studies, 34(6), 586–599. https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400056
Natalicchio, A., Ardito, L., Savino, T., & Albino, V. (2017). Managing knowledge assets for open innovation: a systematic literature review. Journal of Knowledge Management, 21(6), 1362–1383. https://doi.org/10.1108/JKM-11-2016-0516
Nebus, J. (2006). Building Collegial Information Networks: A Theory of Advice Network Generation. The Academy of Management Review, 31(3), 615–637. https://doi.org/10.2307/20159232
Nesheim, T., Olsen, K. M., & Tobiassen, A. E. (2011). Knowledge communities in matrix‐like organizations: managing knowledge towards application. Journal of Knowledge Management, 15(5), 836–850. https://doi.org/10.1108/13673271111174357
Nonaka, I., & Takeuchi, H. (1995). The Knowledge-Creating Company: How Japanese Companies Create the Dynamics of Innovation. Oxford University Press.
Park, S., & Kim, E.-J. (2018). Fostering organizational learning through leadership and knowledge sharing. Journal of Knowledge Management, 22(6), 1408–1423. https://doi.org/10.1108/JKM-10-2017-0467
Phelps, C., Heidl, R., & Wadhwa, A. (2012). Knowledge, Networks, and Knowledge Networks: A Review and Research Agenda. Journal of Management, 38(4), 1115–1166. https://doi.org/10.1177/0149206311432640
Quigley, N. R., Tesluk, P. E., Locke, E. A., & Bartol, K. M. (2007). A Multilevel Investigation of the Motivational Mechanisms Underlying Knowledge Sharing and PerformanceNo Title. Organization Science, 18(1). https://doi.org/10.1287/orsc.1060.0223
Robins, G. (2015). Doing Social Network Research: Network-based Research Design for Social Scientists. SAGE Publications.
Sára, Z., Csedő, Z., Fejes, J., Tóth, T., & Pörzse, G. (2014). Innovációmenedzsment és innovációs stratégiák – A vállalati tudás szerepe az innovációs folyamatokban. Vezetéstudomány, 45(10), 42–48.
Sattayaraksa, T., & Boon-itt, S. (2016). CEO transformational leadership and the new product development process: The mediating roles of organizational learning and innovation culture. Leadership & Organization Development Journal, 37(6), 730–749. https://doi.org/10.1108/LODJ-10-2014-0197
Škerlavaj, M., Dimovski, V., & Desouza, K. C. (2010). Patterns and structures of intra-organizational learning networks within a knowledge-intensive organization. Journal of Information Technology, 25(2), 189–204. https://doi.org/10.1057/jit.2010.3
Stenius, M., Haukkala, A., Hankonen, N., & Ravaja, N. (2017). What Motivates Experts to Share? A Prospective Test of the Model of Knowledge-Sharing Motivation. Human Resource Management, 56(6), 871–885. https://doi.org/10.1002/hrm.21804
Swift, P. E., & Hwang, A. (2013). The impact of affective and cognitive trust on knowledge sharing and organizational learning. The Learning Organization, 20(1), 20–37. https://doi.org/10.1108/09696471311288500
Szász, L., Rácz, B. G., Scherrer, M., & Deflorin, P. (2019). Disseminative capabilities and manufacturing plant roles in the knowledge network of MNCs. International Journal of Production Economics, 208, 294–304. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2018.12.004
Takács, K. (2010). Hálózati kísérletek. Közgazdasági Szemle, 57(11), 958–979.
Tortoriello, M., Reagans, R., & Mcevily, B. (2012). Bridging the Knowledge Gap: The Influence of Strong Ties, Network Cohesion, and Network Range on the Transfer of Knowledge Between Organizational Units. Organization Science, 23(4), 1024–1039. https://doi.org/10.1287/orsc.1110.0688
Tsai, H.-T., & Bagozzi, R. P. (2014). Contribution Behavior in Virtual Communities: Cognitive, Emotional, and Social Influences. MIS Quarterly, 38(1), 143–163.
Vohra, N., & Thomas, N. (2016). Investigating Organizational Learning through Social Network Analysis: The Case of a Consultancy Firm in India. Thunderbird International Business Review, 58(6), 587–600. https://doi.org/10.1002/tie.21777
Wang, W. (2016). Examining the Influence of the Social Cognitive Factors and Relative Autonomous Motivations on Employees’ Knowledge Sharing Behaviors. Decision Sciences, 47(3), 404–436. https://doi.org/10.1111/deci.12151
Yang, C., & Chen, L. C. (2007). Can organizational knowledge capabilities affect knowledge sharing behavior? Journal of Information Science, 33(1), 95–109. https://doi.org/10.1177/0165551506068135
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
