A hazai vállalati szféra környezeti teljesítménye a nemzetközi tendenciák tükrében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.05Kulcsszavak:
fenntartható fejlődés, erőforrás-hatékonyság, Magyarország környezeti állapota, vállalati környezeti menedzsmentAbsztrakt
A hazai vállalati szféra környezeti teljesítménye jelentős átalakuláson ment át a rendszerváltást követő 30 évben. A gazdaság szerkezetének a megváltozása, a korszerű technológiai megoldások elérhetővé válása és a modern menedzsmenteszközök alkalmazásának az elterjedése lehetővé tették a vállalatok számára, hogy megfeleljenek a szigorodó jogi előírásoknak és a nemzetközi vevői elvárásoknak. Mindazonáltal a kedvező tendenciák mellett számos területen lemaradás látható a nemzetközi gyakorlathoz képest, és a hazai környezet állapotában beállt változások sem indokolják a környezeti erőfeszítések elhanyagolását. A szerzők cikkükben kísérletet tesznek a hazai vállalati szféra környezeti teljesítményének jellemzésére, melyet három szempont segítségével elemeznek: a vállalati folyamatok ökohatékonyságának, a folyamatok környezeti állapotra gyakorolt hatásának, illetve a környezeti menedzsment alkalmazott eszközeinek az áttekintésével. Kutatásuk felhívja a figyelmet az elért eredményekre, de lehetőséget nyújt arra is, hogy azonosítsák a további fejlesztést igénylő területeket, melyek segítségével tovább javítható a hazai vállalatok környezeti teljesítménye.
Letöltések
Hivatkozások
Bárth-Fehér, S. (2012). Fenntarthatóság a hazai vállalati gyakorlatban – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata. Vezetéstudomány, 43(10), 44-55.
Benedek, A., & Takácsné György, K. (2016). A felelős vállalatirányítás személyi tényezői: A CSR-központ felelős vállalatvezetők attitűdjének vizsgálata a kis-és középvállalatok körében. Vezetéstudomány, 47(1), 58-67.
Bernard, S., Abdelgadir, S., & Belkhir, L., (2015). Does GRI reporting impact environmental sustainability? An industry-specific analysis of CO2 emissions performance between GRI-reporting and non-reporting companies. Journal of Sustainable Development, 8(9), 190-205.
Business Council for Sustainable Development Hungary (2016). Felmérés 2016 – Akadályozó vagy előmozdító a vállalati átláthatóság Magyarországon? Retrieved from https://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2013/01/BCSDH_VezetoiAjanlas_FELMERES_teljes2016.pdf
Business Council for Sustainable Development Hungary (2017). Felmérés 2017 – A vállalatok viszik tovább a fenntarthatóság ügyét. Retrieved from https://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2017/10/Felmeres_2017_HUN.pdf
Business for Social Responsibility (2018). The state of sustainable business 2018 - Results of the 10th annual survey of sustainable business leaders. Retrieved from https://www.bsr.org/reports/BSR_Globescan_State_of_Sustainable_Business_2018.pdf
Calogirou, C., Sørensen, S. Y., Larsen, P. B., Alexopoulou, S., Pedersen, K., Kristiansen, K. R., … Papageorgiou, M. (2010). SMEs and the environment in the European Union, PLANET SA and Danish Technological Institute, Published by European Commission, DG Enterprise and Industry. Retrieved from https://ec.europa.eu/growth/content/smes-and-environmenteu-new-study-0_en
Carbon Disclosure Project (2016). Climate Change Report 2016 CEE edition. Retrieved from https://6fefcbb86e61af1b2fc4-c70d8ead6ced550b4d987d-7c03fcdd1d.ssl.cf 3.rackcd n.com /cms/repor ts/documents/000/001/233/original/CEE-edition-climate-change-report-2016.PDF?1478599986
Carbon Disclosure Project (2017). Putting a price on carbon. Integrating climate risk into business planning. Retrieved from https://b8f65cb373b1b7b-15feb-c70d8ead6ced550b4d987d7c03fcdd1d.ssl.cf3.rackcdn.com/cms/reports/documents/000/002/738/original/Putting-a-price-on-carbon-CDP-Report-2017.pdf?1507739326
Csutora M., Kerekes S., & Tabi A. (2014). Sustainability Management in Hungary. In S. Schaltegger, S. Windolph, D. Harms & J. Hörisch (Eds.), Corporate Sustainability in International Comparison. Eco-Efficiency in Industry and Science (pp. 105-119). Wiesbaden: Springer.
DePalma, R. & Csutora, M. (2003). Introducing Environmental Management Accounting at Enterprise Level – Methodology and Case Studies from Central and Eastern Europe. Vienna: UNIDO.
Dobes, V., Fresner, J., Krenn, C., Růžička, P., Rinaldi, C., Cortesi, S., … & Grevenstette, P. (2017). Analysis and exploitation of resource efficiency potentials in industrial small and medium-sized enterprises – Experiences with the EDIT Value Tool in Central Europe. Journal of Cleaner Production,159, 290-300. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.05.017
Dragomir, V. D. (2018). How do we measure corporate environmental performance? A critical review. Journal of Cleaner Production, 196, 1124-1157. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.06.014
European Environment Agency (2018a). Resource efficiency briefing. Retrieved from https://www.eea.europa.eu/airs/2018/resource-efficiency-and-low-carbon-economy/resource-efficiency
European Environment Agency (2018b). Energy intensity. Retrieved 20 March 2019 from https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/total-primary-energy-intensity-3/assessment-2
European Environment Agency (2018c). European waters, assessment of status and pressures, EEA Report No 7/2018. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Európai Bizottság (2008). Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act. COM (2008)394
Európai Bizottság (2011a). Erőforrás-hatékony Európa – az Európai 2020 Stratégia kiemelt kezdeményezése. COM (2011)21
Európai Bizottság (2011b). Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve. COM (2011)571
Európai Bizottság (2011c). Innováció a fenntartható jövőért - Az öko-innovációs cselekvési terv. COM (2011)899
Európai Bizottság (2012). Flash Eurobarometer 342: SMEs, resource efficiency and green markets. Retrieved from https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/FLASH/surveyKy/1025/p/3
Európai Bizottság (2014a). Zöld cselekvési terv a KKV-k számára. COM (2014)440
Európai Bizottság (2014b). Special Eurobarometer 416: Attitudes of European citizens towards the environment. Retrieved from https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/ebs/ebs_416_en.pdf
Európai Bizottság (2015). Flash Eurobarometer 426: SMEs, resource efficiency and green markets. Retrieved from https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/FLASH/surveyKy/2088/p/2
Európai Bizottság (2017). Flash Eurobarometer 456: SMEs, resource efficiency and green markets. Retrieved from https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/FLASH/surveyKy/2151
Európai Bizottság (2018). 2018 SBA Fact Sheet & Scoreboard. Retrieved from https://ec.europa.eu/docsroom/documents/32581/attachments/1/translations/en/renditions/native
Európai Bizottság (2019). Eco-Management and Audit Scheme. Statistics & graphs. Retrieved from https://ec.europa.eu/environment/emas/emas_registrations/statistics_graphs_en.htm
Eurosif (2018). European SRI study 2018. Retrieved from http://www.eurosif.org/wp-content/uploads/2018/11/European-SRI-2018-Study.pdf
Eurostat (2017). Latest Community Innovation Survey results now available. Retrieved from https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20170124-2
Eurostat (2018a). Resource productivity statistics. Retrieved 20 March 2019 from https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Resource_productivity_statistics
Eurostat (2018b). Resource productivity. Retrieved 20 March 2019 from https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=env_ac_rp&lang=en
Eurostat (2018c). Energy intensity. Retrieved 20 March 2019 from https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nrg_ind_ei&lang=en
Eurostat (2018d). Air emissions intensities by NACE Rev. 2 activity. Retrieved 20 March 2019 from https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=env_ac_aeint_r2&lang=en
Eurostat (2019). Community Innovation Survey: latest results. Retrieved from https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190312-1
Fischedick M., J., Roy, A., Abdel-Aziz, A., Acquaye, J. M., Allwood, J. P., Ceron, Y., … & Tanaka, K. (2014). Industry. In Edenhofer, O., R. Pichs-Madruga, Y., Sokona, E., Farahani, S., Kadner, K., Seyboth, A., … & J.C. Minx (Eds.), Climate Change 2014: Mitigation of Climate Change. Contribution of Working Group III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA: Cambridge University Press.
Galli M., & Zilahy G. (2002). A tisztább termelés lehetőségei a söriparban. Budapest: BKÁE Környezettudományi Intézet.
Greenbiz Group-Trucost (2019). The state of green business 2019. Retrieved from https://www.greenbiz.com/report/2019-state-green-business-report
Harangozó, G. (2008). A környezeti teljesítményértékelés módszerei. Vezetéstudomány, 39(2), 38-50.
Herman Ottó Intézet (2016). Magyarország környezeti állapota. Budapest: Author.
International Organization for Standardization (2013). Environmental management – Environmental performance evaluation – Guidelines (ISO standard no. 14031:2013). Retrieved from https://www.iso.org/standard/52297.html
International Organization for Standardization (2019). The ISO survey. Retrieved from https://www.iso.org/the-iso-survey.html
Kovács, E. (2000). A környezeti jelentések szerepe a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségének az előmozdításában (PhD-értekezés). Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.
KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért (2018). Ablakon bedobott pénz program. Retrieved from http://kovet.hu/ablakonbedobottpenz
KPMG (2017). The road ahead. The KPMG Survey of Corporate Responsibility Reporting 2017. Retrieved from https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2017/10/kpmg-survey-of-corporate-responsibility-reporting-2017.pdf
KSH (2015a). 5.9.2. Környezetvédelmi beruházások gazdasági ágak szerint (2005–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ui007.html
KSH (2015b). 5.9.2. Környezetvédelmi beruházások gazdasági ágak szerint (2005–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ui008.html
KSH (2018a). 5.3.30. Budapest, Miskolc és Székesfehérvár átlagos kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-koncentrációja (1985–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua042.html
KSH (2018b). 5.3.13. Nemzetgazdasági ágak kén-dioxid (SO2) kibocsátása (1990–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua030d.html
KSH (2018c). 5.3.12. Nemzetgazdasági ágak nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása (1990–). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua031d.html
Magyar Nemzeti Bank (2019). Zöld pénzügyek Magyarországon. Konzultációs dokumentum. Retrieved from https://www.mnb.hu/letoltes/zold-penzugyek-konzultacios-dokumentum.pdf
Marjainé, S. Z., & Kocsis, T. (2012). Vízlábnyom: a fenntarthatóság egy új mérőszáma? In S. Kerekes & I. Jámbor (Eds.), Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj (pp. 63-75). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Maxwell, D., Owen, P., McAndrew. L, Muehmel, K., Neubauer, A. (2011). Addressing the rebound effect, a report for the European Commission DG Environment. Retrieved from https://ec.europa.eu/environment/archives/eussd/pdf/rebound_effect_report.pdf
Málovics, G. (2011). A vállalati fenntarthatóság értelmezéséről. Szeged: JATEPRESS.
Máyer, Z. (2002). Az integrált szennyezés-megelőzés és -szabályozás irányelv (IPPC), és magyarországi megvalósítása: az egységes környezethasználati engedélyezés. Budapest: Tisztább Termelés Magyarországi Központja.
McDonalds (2019). Flagship farmers. Available from https://www.flagshipfarmers.com
Muller, P., Mattes, A., Klitou, D., Lonkeu, O., Ramada, P., Aranda Ruiz, F., … & Steigertahl, L. (2018). Annual report on European SMEs 2017/2018. Report prepared for for the European Commission, Directorate-General for Internal Market, Industry, Entrepreneurship and SMEs. https://doi.org/10.2873/248745
Natural Marketing Institute (2019). NMI's sustainability segmentation. Retrieved from https://www.nmisolutions.com/syndicated-data/segmentation-algorithms-a-panels/lohas-segmentation
Rácz, G. (2013). Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra (PhD-értekezés). Gödöllő: Szent István Egyetem.
Ransburg, B., & Vágási, M. (2011). A fenntartható fejlődés vállalati integrációja és kommunikációja: a hazai nagyvállalati gyakorlat vizsgálata. Vezetéstudomány, 42(10), 2-13.
Risky Business Project (2014). The Economic Risks of Climate Change in the United States. Retrieved from https://riskybusiness.org/report/national/
Science Based Targets (2019). Companies taking action. Retrieved from https://sciencebasedtargets.org/companies-taking-action/
Seuring, S., & Müller, M. (2008). From a literature review to a conceptual framework for sustainable supply chain management. Journal of Cleaner Production, 16, 1699-1710.
Szakály, Z., Pető, K., Popp, J., & Jasák, H. (2015). A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon. Táplálkozásmarketing, 2(1), 11-30.
Széchy, A. (2011). Környezeti innovációk a hazai feldolgozóiparban (PhD-értekezés). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Szigeti, C., Kovács, N., & Tóth, G. (2015). Abp adatbázis elemzésének módszertani kérdései. In A Tompos & M. L. Ablonczyné (Eds.), Kitekintések - 25 éves a győri közgazdászképzés. Kautz Gyula Emlékkonferencia 2015. június 11. elektronikus formában megjelenő kötete. G yőr: S zéchenyi I stván E gyetem. Retrieved from https://kgk.sze.hu/25eves-gyori-kozgazdaszkepzes
Szigeti, C., & Tóth, G. (2016). Vállalati szénlábnyom számítások gyakorlata. In Csiszárik-Kocsis Ágnes (Ed.), Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI.: tanulmánykötet (pp. 351-360). Budapest: Óbudai Egyetem.
Trucost (2013). Natural capital at risk: The top 100 externalities of business. Retrieved from https://www.naturalcapitalcoalition.org/wp-content/uploads/2016/07/Trucost-Nat-Cap-at-Risk-Final-Report-web.pdf
US SIF Foundation (2018): 2018 Report on US Sustainable, Responsible and Impact Investing Trends. Retrieved from https://www.ussif.org/files/Trends/Trends%202018%20executive%20summary%20FINAL.pdf
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
