A hallgatói jelentkezési számok mögött meghúzódó indokok vizsgálata a felsőoktatási szolgáltatásminőség tükrében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.02.02Kulcsszavak:
felsőoktatás, fókuszcsoport, SERVQUAL, szolgáltatásminőségAbsztrakt
A felsőoktatás napjainkban számos kihívással szembesül, amelyek közül az egyik legjelentősebb a hallgatói létszám változása a különböző képzési területeken. A vizsgált egyetemen a szakirányú továbbképzésekre jelentkezők száma emelkedett, míg a mesterképzések iránti érdeklődés csökkent a COVID-19-et követő időszakban. A kutatás célja az volt, hogy kimondottan a szolgáltatásminőség dimenziók vizsgálatán keresztül tárja fel a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán a szakirányú továbbképzések iránti megnövekedett érdeklődés és a mesterképzések alacsonyabb jelentkezési száma mögött meghúzódó okokat. Kvalitatív fókuszcsoportos megkérdezések alapján, valamint a SERVQUAL-módszer alkalmazásával kérdőíves felmérést végeztek a szerzők. Az eredmények arra utalnak, hogy a szakirányú továbbképzések iránti érdeklődés főként a konkrét munkaerőpiaci igényekhez kapcsolódik, míg a mesterképzések esetében inkább a látókör szélesítése és a tudásbővítés a fő motiváció. Mindkét csoport esetében magasabbak voltak az elvárások az észlelt szolgáltatásminőségnél, ami számos fejlesztési javaslatot vet fel az egyetemi kar számára.
Letöltések
Hivatkozások
Abdullah, F. (2006). The development of HedPERF: a new measuring instrument of service quality for the higher education sector. International Journal of Consumer Studies, 30(6), 569-581. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00480.x
Barakonyi, K (2010). A felsőoktatás versenyképességéről. Vezetéstudomány, 41(12), 4-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.12.01
Benedek, A., & Lőrincz, É.A. (2011). A pedagógusképzés és a szakképzés új összefüggései. Pedagógusképzés, 9(3-4), 113-126. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2011.3-4.07
Berács, J., Bander, K., Hubert, J., & Nagy, G. (2014). A felsőoktatási mobilitást akadályozó és ösztönző tényezők Magyarországon. 1. kötet. Tempus Közalapítvány.
Cronin, J.J. & Taylor, S.A. (1992). Measuring Service Quality: A Reexamination and Extension. Journal of Marketing, 56(7), 55-68. https://doi.org/10.2307/1252296
Cserné Adermann, G. (2020). Távoktatás: a levelezéstől a digitális oktatásig. Civil Szemle, 17(különszám), 7-22. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/Flow-Mare%20publikaciok/CSz%20különszám%20előlappal.pdf
Faizan, A., Yuan, Z., Kashif, H., Pradeep, K., Nair, N., & Ari, R. (2016). Does higher education service quality effect student satisfaction, image and loyalty? A study of international students in Malaysian public universities. Quality Assurance in Education, 24(1), 70-94. https://doi.org/10.1108/QAE-02-2014-0008
Fazlul, I., Koedel, C., & Parsons, E. (2023). Free and reduced- price meal enrollment does not measure student poverty: Evidence and policy significance. Economics of Education Review, 94, 102374. https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2023.102374
Gallarza, M.G., Seric, M., & Cuadrado, M. (2017). Trading off benefits and costs in higher education: A qualitative research with international incoming students. The International Journal of Management Education, 15, 456-469. https://doi.org/10.1016/j.ijme.2017.08.001
Hetesi, E., & Veres, Z. (2016). Nonbusiness marketing. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597494
Hrubos, I. (2024). Új megközelítések a felsőoktatási tanulásban és tanításban. Educatio, 33(2), 118-128. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.2
Jager, J., & Gbadamosi, G. (2013). Predicting students’ satisfaction through service quality in higher education. International Journal of Management Education, 11, 107-118. https://doi.org/10.1016/j.ijme.2013.09.001
Kenesei, Zs. (2017). A vevői elégedettség mérésének lehetőségei többdimenziós szemléletben. Statisztikai Szemle, 95(1), 29-50. http://dx.doi.org/10.20311/stat2017.01.hu0029
Kovács, L., & Takács, V. (2015). Az információbiztonsági vezető szakirányú továbbképzés tapasztalatai. Magyar Közigazgatás, 3(4), 85-99. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/2653/1918
KSH. (2023). Oktatási adatok. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-20232024-elozetes-adatok/index.html
KSH. (2024). Felsőoktatás. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0020.html
Majó-Petri, Z., Szakál, P., & Görög, V. (2021). Karantén online oktatás a Szegedi Tudományegyetemen: Mit tapasztaltak a diákok? In Buda A. & Molnár Gy. (szerk.), Oktatás – Informatika – Pedagógia 2021 (pp. 170-183). Debreceni Egyetem Nevelésés Művelődéstudományi Intézet.
Mekic, E., & Mekic, E. (2016). Impact of higher education service quality on student satisfaction and its influence on loyalty: Focus on first cycle of studies at accredited HEIs in BH. In ICESoS 2016, Proceedings (pp. 43-56). International Burch University.
Molnár, L., Papp, A., Piskóti, I., & Molnárné Konyha, Cs. (2015). Marketing mesterszak hallgatói szemmel. In Marketing hálózaton innen és túl: Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXI. Országos Konferenciája (pp. 36-45). EMOK.
Molnár, Gy. (2014). Digitális kompetenciák és IKT alapú megoldások a felsőoktatásban. Szakképzés- és Környezetpedagógia, 4(1), 6-14. http://www.epa.hu/02900/02984/00004/pdf/EPA02984_edu_2014_1.pdf#page=6
Msosa, S.K. (2021). Service failure and complaints management in higher education institutions. International Journal of Research in Business and Social Science, 10(3), 514–521. https://doi.org/10.20525/ijrbs.v10i3.1098
Negricea, C.I., Edu, T., & Avram, E.M. (2014). Establishing influence of specific academic quality on student satisfaction. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 116, 4430-4435. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.961
Parasuraman, A., Berry, L.L., & Zeithaml, V.A. (1991). Perceived service quality as a customer-based performance measure: An empirical examination of organizational barriers using an extended service quality model. Human Resource Management, 30(3), 335-364. https://doi.org/10.1002/hrm.3930300304
Polónyi, I. (2015a). Kik lesznek mesterek? Adalékok a felsőoktatási mesterképzés értékeléséhez. Pedagógiai Szemle, 5-6, 50-67. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/kik-lesznek-mesterek#main-content
Polónyi, I. (2015b). Az ezredforduló hazai oktatása. Új Mandátum Könyvkiadó.
Polónyi, I. (2023). A hazai kétszintű felsőoktatási képzés néhány jellemzője. Köz-Gazdaság, 18(4), 53-92. https://doi.org/10.14267/RETP2023.04.05
Qin, L., Shi, C., & Li, B. (2022). Examining master of nursing specialist postgraduates’ perception of educational service quality in clinical practice base: The SERVPERF model. Research Square. https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-1691464/v1
Randheer, K. (2015). Service quality performance scale in higher education: Culture as a new dimension. International Business Research, 8(3), 29-41. https://doi.org/10.5539/ibr.v8n3p29
Sultan, P., & Wong, H. Y. (2013). Antecedents and consequences of service quality in a higher education context: A qualitative research approach. Quality Assurance in Education, 21(1), 70‐95. https://doi.org/10.1108/09684881311293070
Surman, V. (2021). Szolgáltatásminőség mérése és értékelése a felsőoktatásban – Szolgáltatásminőség-keretrendszer fejlesztése projektfeladat-típusú kurzusokhoz (Doktori értekezés). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. http://hdl.handle.net/10890/15346
Surman, V., & Szabó, T. (2020). A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban. Vezetéstudomány. 51(KSZ), 101-113. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.09
Szabó, K., Juhász, T., & Kenderfi, M. (2022). Felsőoktatás a COVID-19 árnyékában: Hazai tapasztalatok oktatói oldalról. Vezetéstudomány, 53(6), 2–12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.01
Tan, K.C., & Kek, S.W. (2004). Service quality in Higher Education using an enhanced SERVQUAL approach. Quality in Higher Education, 10(1), 17–24. https://doi.org/10.1080/1353832242000195032
Teeroovengadum, V., Kamalanabhan, T.J., & Seebaluck, A.K. (2016). Measuring service quality in higher education. Quality Assurance in Education, 24(2), 244- 258. https://doi.org/10.1108/QAE-06-2014-0028
Tsiligiris, V., Kéri, A., & Cheah, J.E.T. (2022). Exploring the relationship between student individual culture and service quality expectations in higher education. Quality Assurance in Education, 30(1), 51-72. https://doi.org/10.1108/QAE-11-2020-0137
UNESCO. (2024). Key figures. https://www.unesco.org/en/higher-education#:~:text=There%20are%20around%20254%20million,differences%20between%20countries%20and%20regions.
Veres, Z. (2021). A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémia Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546412
Zsatku, B., & Kováts, G. (2022). The impact of institutional governance reforms on organisational culture – Two case studies from Finland and Hungary. Hungarian Educational Research Journal, 13(1), 64-85. https://doi.org/10.1556/063.2022.00165
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
