A turisztikai kereslet és az országmárkaérték összefüggéseinek vizsgálata
A látogatások hatásának statisztikai elemzése
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.02.04Kulcsszavak:
fenntarthatóság, utazás és turizmus, országimázs, globális versenyképességi mutatóAbsztrakt
Jelen tanulmány a turisztikai adatoknak az ország márkaértékével való kapcsolatát és arra gyakorolt hatását vizsgálja nyilvános adatbázisok felhasználásával, statisztikai módszerek alkalmazásával. Az országbrand egy országról a külföldiek szemében alkotott képpel kapcsolatos fogalom. Jelzi az ország értékét, azaz külföldi elfogadottságát, megbecsültségét. Ez az érték tükröződik az országba érkező turisták számának alakulásában is. Az érkezők száma azonban nem része a széles körben használatos brandindexeknek, ezek inkább az ország idegenforgalmi percepcióját vizsgálják. Számos tanulmány azonban igazolta, hogy a brand értékének növekedése növeli a külföldi látogatók számát is. Jóval kevesebben vizsgálták azt a kérdést, hogy az országba látogatók száma közvetlen befolyással van-e a brand értékére. A tanulmány eredményei igazolják a brand és az érkezők száma közötti szignifikáns korrelációt, továbbá az oksági kapcsolatot a két mutató között. Az oksági kapcsolat azonban tartalmaz némi bizonytalanságot, amelynek kezelését a jövőbeli kutatások fogják megoldani. A szerzők célja a jelenlegi tanulmánnyal egyfajta próbakutatás volt, tehát a kérdés megválaszolhatóságának felmérése.
Letöltések
Hivatkozások
Aguinis, H., Ramani, R.S., & Cascio, W.F. (2020). Methodological practices in international business research: An after-action review of challenges and solutions. Journal of International Business Studies, 51(9), 1593– 1608. https://doi.org/10.1057/s41267-020-00353-7
Anholt, S. (2007). Competitive identity: The new brand management for nations, cities and regions. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230627727
Caliendo, M., & Kopeinig, S. (2008). Some practical guidance for the implementation of propensity score matching. Journal of Economic Surveys, 22(1), 31-72. https://doi.org/10.1111/j.1467-6419.2007.00527.x
Crouch, G.I., & Ritchie, J.R.B. (1999). Tourism, competitiveness, and societal prosperity. Journal of Business Research, 44(3), 137-152. https://doi.org/10.1016/S0148-2963(97)00196-3
Dinnie, K. (2022). Nation branding: Concepts, issues, practice (3rd. ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003100249
Ghemawat, P. (2001). Distance still matters: The hard reality of global expansion. Harvard Business Review, 79(8), 137-147. https://faculty.washington.edu/pathaksd/BBUS549/Required%20Readings/Distance%20Still%20Matters.pdf
Hakala, U., Lemmetyinen, A., & Kantola, S. (2013). Country image as a nation‐branding tool. Marketing Intelligence & Planning, 31(5), 538–556. https://doi.org/10.1108/MIP-04-2013-0060
Hofstede, G. (2001). Culture’s consequences: Comparing values, behaviors, institutions, and organizations across nations (2nd ed.). Sage Publications.
Jaffe, E.D., & Nebenzahl, I.D. (2006). National image and competitive advantage: The theory and practice of place branding. Copenhagen Business School Press.
Jiménez, N., & San Martín, S. (2012). The Role of Country of Origin in the Purchase Intention of Products from Emerging Markets. In A.M. Gil-Lafuente, J. Gil- Lafuente, & J. M. Merigó-Lindahl (Eds.), Soft Computing in Management and Business Economics (pp. 381–396). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-30457-6_25
Kotler, P., & Gertner, D. (2002). Country as brand, product, and beyond: A place marketing and brand management perspective. Journal of Brand Management, 9(4), 249-261. https://doi.org/10.1057/palgrave.bm.2540076
Kotler, P., Haider, D.H., & Rein, I. (1993). Marketing places: Attracting investment, industry, and tourism to cities, states, and nations. Free Press. https://doi.org/10.1177/004728759403200383
Morgan, N., Pritchard, A., & Pride, R. (2011). Destination branding: Creating the unique destination proposition. Routledge.
Mossberg, L., & Kleppe, I. A. (2005). Country and Destination Image - Different or similar image concepts? The Service Industries Journal, 25(4), 493-503. https://doi.org/10.1080/02642060500092147
Papp-Váry, Á. (2021). Országmárka-rangsorok a Covid- 19 világjárvány idején – „Az az egy fontos: legyetek jók most!”. Tudásmenedzsment, 22(1), 225- 238. https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/5070/4906
Papp-Váry, Á. (2022a). Towards a sustainable country branding model = Egy fenntartható o rszágmárkázás- modell felé. In Resperger, R. (Eds.), Társadalom – Gazdaság – Természet: Szinergiák a fenntartható fejlődésben (pp. 30). University of Sopron Press. http://publicatio.uni-sopron.hu/2529/1/ProgramandAbstractBookletLKKConf.03.11.2022.pdf#page=30
Papp-Váry, Á. (2022b). Az országmárka rangsorokban történt változások a koronavírus-járvány idején. In Kovács, L., & Szőke, V. (Eds.), Két év új normalitás: A koronavírus-járvány (Covid19) gazdasági és társadalmi hatásai (pp. 189-204). Savaria University Press.
Papp-Váry, Á. (2022c). Országmárka-építés humorral: frenetikus fricskák, vicces visszavágások. Márkamonitor, 49-53. http://www.papp-vary.hu/orszagmarkazas/Orszagmarka_epites_humorral_Frenetikus_fricskak_vicces_visszavagasok.pdf
Papp-Váry, Á. (2022d). Mitől lesz jó egy ország megítélése? Országmárka-rangsorok a Covid-19 idején. In Tózsa, I. (Eds.), Településmarketing és Gazdaságföldrajzi Műhely: 2021. évi kutatások (Paper: 01.003). Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ.
Papp-Váry, Á., & Porzsolt, P. (2024). Finnország márkaépítési törekvései és országmárka kézikönyvei mint jó gyakorlat. In Ferkelt, B., & Nagy, M. (Eds.), Európai egység: A Maastrichti szerződéstől a modern Unióig (pp. 267-279). Aposztróf Kiadó.
Pike, S. (2004). Destination marketing organizations: Bridging theory and practice. Routledge.
Rose, C., & Thomsen, S. (2004). The Impact of Corporate Reputation on Performance: Some Danish Evidence. European Management Journal, 22(2), 201–210. https://doi.org/10.1016/j.emj.2004.01.012
Rosenbaum, P.R., & Rubin, D.B. (1983). The central role of the propensity score in observational studies for causal effects. Biometrika, 70(1), 41-55. https://doi.org/10.2307/2335942
Rubin, D.B. (2005). Causal inference using potential outcomes. Journal of the American Statistical Association, 100(469), 322-331. https://doi.org/10.1198/016214504000001880
Szolnoki, Sz., & Papp-Váry, Á. (2022). Az „Alkotás és kreativitás földje” – az izraeli „ütésálló” országmárka kialakulása és válasza a koronavírus világjárványra. In Korcsmáros, E. (Eds.), 13th International Conference of J. Selye University. Economics Section. Conference Proceedings (pp. 335-352). Selye János Egyetem.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
