Egyetemi közösségi szerepvállalás és fenntarthatósági változás
A gazdasági felsőoktatási képzőhelyek lehetőségei és korlátai
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.06.05Kulcsszavak:
egyetemi közösségi szerepvállalás, tervezés/intézményesítés, fenntarthatóság, gazdasági (üzleti) képzőhelyekAbsztrakt
Az egyetemekkel szemben mind a fenntarthatósághoz való hozzájárulás, mind pedig az egyetemi közösségi szerepvállalási kezdeményezések megvalósítása elvárás. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítése milyen lehetőségeket rejt magában, illetve milyen korlátokkal bír gazdasági felsőoktatási képzőhelyek (business schools) esetében, különösen a fenntarthatósághoz való hozzájárulás vonatkozásában. Vizsgálatukhoz elméleti háttérként az egyetemi közösségi szerepvállalás megközelítései és a fenntarthatóság koncepcióját operacionalizáló megközelítések szolgálnak. Vizsgálatuk empirikus alapját egy egyetemi közösségi szerepvállalási tervezési és intézményesítési folyamat során keletkezett kvalitatív adatok adják, amely folyamat egy hazai gazdasági felsőoktatási képzőhelyen zajlik. Lévén e folyamatnak jelen tanulmány szerzői is aktív részesei, kezdeményezői, tanulmányuk módszertani értelemben a részvételi akciókutatáshoz és analitikus autoetnográfiához áll közel. Következtetésük, hogy a gazdasági (üzleti) képzőhelyek esetében számos olyan tényező azonosítható, amelyek magyarázzák azon szakirodalmi megállapításokat, miszerint az üzleti képzőhelyek dominánsan a fenntarthatóság gazdasági dimenzióját hangsúlyozzák, és a fenntarthatóság csak azon aspektusait építik be az oktatásba, amelyek összeegyeztethetők a neoliberális szemlélettel.
Letöltések
Hivatkozások
Abad-Segura, E., & González-Zamar, M.D. (2021). Sustainable economic development in higher education institutions: a global analysis within the SDGs framework. Journal of Cleaner Production, 294, 126133. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.126133
Anderson, L. (2006). Analytic Autoethnography. Journal of Contemporary Ethnography, 35(4), 373–395. https://doi.org/10.1177/0891241605280449
Benneworth, P., Kaiser, F., Vossensteyn, H., & Westerheijden, D. (2018a). Critical Approaches to Developing Effective Accountability Tools in Higher Education. In. Benneworth, P.S., Culum, B., Farnell, T., Kaiser, F., Seeber, M., Scukanec, N., Vossensteyn, H.JJ., & Westerheijden, D.F. (2018). Mapping and Critical Synthesis of Current State-of-the-Art on Community Engagement in Higher Education (pp. 76-100). Institute for the Development of Education. https://research.utwente.nl/en/publications/mapping-and-critical-synthesis-of-current-state-of-the-art-on-com
Benneworth, P., & Osborne, M. (2014). Knowledge engagement and higher education in Europe. In Higher Education in the World 5: Knowledge, Engagement and Higher Education: Contributing to Social Change (pp. 219–231). Palgrave Macmillan. https://research.utwente.nl/en/publications/knowledge-engagement-and-higher-education-in-europe
Berchin, I.I., de Aguiar Dutra, A.R., & Guerra, J.B.S.O. de A. (2021). How do higher education institutions promote sustainable development? A literature review. Sustainable Development, 29(6), 1204–1222. https://doi.org/10.1002/sd.2219
Bihari M. (2009). A politikai értékek. Jog – Állam – Politika, (3), 3-35. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4903528
Boldyrev, I.A. (2013). Economy as a social system: Niklas Luhmann’s contribution and its significance for economics. The American Journal of Economics and Sociology, 72(2), 265–292. https://doi.org/10.1111/ajes.12013.
Coghlan, D., & Brydon-Miller, M. (2014). The SAGE Encyclopedia of Action Research. SAGE.
Compagnucci, L., & Spigarelli, F. (2020). The Third Mission of the university: A systematic literature review on potentials and constraints. Technological Forecasting and Social Change, 161, 120284. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2020.120284
Csillag, S., Király, G., Rakovics, M., & Géring, Z. (2023). A fenntarthatóság tétova szószólói: Mit és hogyan kommunikálnak az üzleti iskolák a fenntarthatósággal kapcsolatban? Vezetéstudomány, 54(7–8), 58–76. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.05
Dombi, J., & Málovics, G. (2015). A növekedésen túl – egy új irányzat hozzájárulása a fenntarthatósági vitához. Közgazdasági Szemle, 62(2), 200–221. http://real.mtak.hu/id/eprint/21302
Dóra, T.B., Mátó, Á.R., Szalkai, Z., & Vilmányi, M. (2022). The role of information in relation to interaction affected by technology change – the case of a telemedicine pilot project. Journal of Business & Industrial Marketing, 38(8), 1639–1655. https://doi.org/10.1108/JBIM-02-2022-0065
European Commission. (2017). COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Accompanying the document Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions A renewed EU agenda for higher education. Brussels: Commission of the European Communities. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017SC0164&-from=EN
Facer, K. (2022). Imagination and the future university: Between critique and desire. Critical Times, 5(1), 202–216. https://doi.org/10.1215/26410478-9536559.
Farnell, T., Benneworth, P., Ćulum Ilić, B., Seeber, M., & Šćukanec Schmidt, N. (2020). TEFCE Toolbox: An Institutional Self-Reflection Framework for Community Engagement in Higher Education. Zagreb: Institute for the Development of Education. https://www.eoslhe.eu/tefce-toolbox-an-institutional-self-reflection-framework-for-community-engagement-in-higher-education/
Fissi, S., Romolini, A., Gori, E., & Contri, M. (2021). The path toward a sustainable green university: The case of the University of Florence. Journal of Cleaner Production, 279, 123655. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.123655
Gayá, P., & Brydon-Miller, M. (2017). Carpe the academy: Dismantling higher education and prefiguring critical utopias through action research. Futures, 94, 34-44. https://doi.org/10.1016/j.futures.2016.10.005
Goddard, J., Hazelkorn, E., Kempton, L., & Vallance, P. (Eds.) (2016). The Civic University: The Policy and Leadership Challenges. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781784717728
Grau, F.X., Goddard, J., Hall, B., Hazelkorn, E. & Tandon, R. (2017). Recommendations for academia, academic leaders and higher education and research policymakers. in GUNI (Eds.), Higher education in the world 6: Towards a socially responsible university – balancing the global with the local (pp. 496-515). GUNI, Girona. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000248150?posInSet=3&queryId=N-EXPLORE-3355cdb6-f723-4df2-832b-da572a311a8a
GUNI (Ed.) (2013): Higher Education in the World 5: Knowledge, Engagement & Higher Education: Contributing to Social Change. Palgrave Macmillan.
Hazelkorn, E. (2016a). Contemporary debates part 1: Theorising civic engagement. In J. Goddard, E. Hazelkorn, L. Kempton, & P. Vallance (Eds.), The Civic University (pp. 34-64). Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781784717728.00010
Hazelkorn, E. (2016b). Contemporary debates part 2: Initiatives, governance and organisational structures. In J. Goddard, E. Hazelkorn, L. Kempton, & P. Vallance (Eds.), The Civic University (pp. 65-93). Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781784717728.00011
Hazelkorn, E. (2018). Reshaping the world order of higher education: The role and impact of rankings on national and global systems. Policy Reviews in Higher Education, 2(1), 4–31. https://doi.org/10.1080/23322969.2018.1424562
Helm, S.V., Little, V.J., & Frethey-Bentham, C. (2023). No marketing on a dead planet: rethinking marketing education to support a restoration economy. Journal of Macromarketing, 44(2), 307-323. https://doi.org/10.1177/02761467231211302
Hopwood, B., Mellor, M., & O’Brien, G. (2005). Sustainable development: Mapping different approaches. Sustainable Development, 13(1), 38–52. https://doi.org/10.1002/sd.244
Illge, L., & Schwarze, R. (2009). A matter of opinion— How ecological and neoclassical environmental economists and think about sustainability and economics. Ecological Economics, 68(3), 594–604. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2008.08.010
Johansson, A.W., & Lindhult, E. (2008). Emancipation or workability? Critical versus pragmatic scientific orientation in action research. Action Research, 6(1), 95–115. https://doi.org/10.1177/1476750307083713
Juhász, J., Málovics, G., & Bajmócy, Z. (2021). Co-creation, reflection, and transformation: The social impact of a service-learning course at the University of Szeged. Vezetéstudomány, 51(7), 6–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.02
Kallio, T.J. (2007). Taboos in corporate social responsibility discourse. Journal of Business Ethics, 74(2), 165–175. https://doi.org/10.1007/s10551-006-9227-x
Kemper, J.A., Ballantine, P.W., & Hall, C.M. (2019). Combining the ‘why’ and ‘how’ of teaching sustainability: the case of the business school academics, Environmental Education Research, 25(12), 1751-1774, https://doi.org/10.1080/13504622.2019.1667959
Király, G., & Géring, Z. (2021). Having nothing but questions? The social discourse on higher education institutions’ legitimation crisis. Journal of Futures Studies, 25(4), 57-70. https://doi.org/10.6531/JFS.202106_25(4).0005
Kovács, P., Kuruczleki, É., Rácz, T.A., & Lipták, L. (2021). Survey of Hungarian High School Students’ Financial Literacy in the Last 10 Years Based on the Econventio Test. Public Finance Quarterly, 66(2), 175–194. https://doi.org/10.35551/PfQ_2021_2_1
Krücken, G., & Meier, F. (2006). Turning the university into an organizational actor. Globalization and organization: World society and organizational change, 18(5), 241-257. https://doi.org/10.1093/oso/9780199284535.003.0011
Laredo, P. (2007). Revisiting the Third Mission of Universities: Toward a Renewed Categorization of University Activities? Higher Education Policy, 20(4), 441–456. https://doi.org/10.1057/palgrave.hep.8300169
Larrán Jorge, M., & Andrades Peña, F.J. (2017). Analysing the literature on university social responsibility: A review of selected higher education journals. Higher Education Quarterly, 71(4), 302–319. https://doi.org/10.1111/hequ.12122
Leal Filho, W., Salvia, A.L., & Eustachio, J.H.P. (2023). An overview of the engagement of higher education institutions in the implementation of the UN Sustainable Development Goals. Journal of Cleaner Production, 386, 1–9. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.135694
Lo, C.W.H., Pang, R.X., Egri, C.P., & Li, P.H.Y. (2017). University Social Responsibility: Conceptualization and an Assessment Framework. In D.T.L. Shek, & R.M. Hollister (Eds.), University Social Responsibility and Quality of Life: A Global Survey of Concepts and Experiences (pp. 37–59). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-10-3877-8_4
Lozano, R., Ceulemans, K., Alonso-Almeida, M., Huisingh, D., Lozano, F.J., Waas, T., Lambrechts, W., Lukman, R., & Hugé, J. (2015). A review of commitment and implementation of sustainable development in higher education: Results from a worldwide survey. Journal of Cleaner Production, 108, 1–18. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.048
Lukovics, M., Prónay, S., Majó-Petri, Z., Kovács, P., Ujházi, T., Volosin, M., Palatinus, Z., & Keszey, T. (2023). Combining survey-based and neuroscience measurements in customer acceptance of self-driving technology. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 95, 46–58. https://doi.org/10.1016/j.trf.2023.03.016
Málovics, G., & Bajmócy, Z. (2009). A fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései [Economic interpretations of sustainability]. Közgazdasági Szemle (Economic Review – Monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 56(5), 464–483. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9252/
Málovics Gy., Bajmócy Z., Gébert J., Juhász J., Méreiné Berki B., & Mihók B. (2022a). A közösségi szerepvállalás mint az egyetemek újrafelfedezett, de elhanyagolt feladata. Magyar Tudomány, 183(5), 631-643. https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.5.9
Málovics, Gy., Juhász, J., & Bajmócy, Z. (2022b). The potential role of university community engagement (UCE) in social justice and sustainability transformation – The case of the University of Szeged (Hungary). DETUROPE – The Central European Journal of Tourism and Regional Development, 14(3), 103–128. https://doi.org/10.32725/det.2022.024
Málovics, Gy. (2019). Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Magyar Tudomány, 180(8). 1147-1157. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.5
Málovics, G., Juhász, J., Méreiné Berki, B., Mihók, B., Szentistványi, I., Pataki, G., Nagy, M., & Tóth, J. (2021). Confronting espoused theories with theories- in-use: Challenges of participatory action research with marginalized communities in contributing to social change and theory building. Action Research, 19(2), 255–276. https://doi.org/10.1177/1476750318774389
Mihók, B., Juhász, J., & Gébert, J. (2023). Slow science and „caring” research – the transformative power of collaborative research with hard of hearing youths. IJAR – International Journal of Action Research, 19(2), 157–173. https://doi.org/10.3224/ijar.v19i2.06
Shek, D.T.L., Yuen-Tsang, A.W.K., & Ng, E.C.W. (2017). University Social Responsibility (USR): Insight from the Historical Roots to the Contemporary Challenges. In D.T.L. Shek & R.M. Hollister (Eds.), University Social Responsibility and Quality of Life: A Global Survey of Concepts and Experiences (pp. 25–36). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-10-3877-8_3
Spash, C.L., (2020). A tale of three paradigms: realising the revolutionary potential of ecological economics. Ecological Economics 169, 106518. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2019.106518
Springett, D. (2003). Business conceptions of sustainable development: A perspective from critical theory. Business Strategy and the Environment, 12(2), 71–86. https://doi.org/10.1002/bse.353
Toarniczky, A., Matolay, R., & Gáspár, J. (2019). Responsive higher education through transformational practices – The case of a Hungarian business school. Futures, 111, 181–193. https://doi.org/10.1016/j.futures.2018.09.004
Trencher, G., Yarime, M., McCormick, K.B., Doll, C.N.H., & Kraines, S.B. (2014). Beyond the third mission: Exploring the emerging university function of co-creation for sustainability. Science and Public Policy, 41(2), 151–179. https://doi.org/10.1093/scipol/sct044
Vatn, A. (2009). An institutional analysis of methods for environmental appraisal. Ecological Economics, 68(8–9), 2207–2215. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2009.04.005
Velazquez, L., Munguia, N., Platt, A., & Taddei, J. (2006). Sustainable university: What can be the matter? Journal of Cleaner Production, 14(9), 810–819. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2005.12.008
Wittmayer, J.M., & Schäpke N. (2014). Action, research and participation: roles of researchers in sustainability transitions. Sustainability Science, 9(4), 483–496. https://doi.org/10.1007/s11625‐014‐0258‐4.
Zaléniené, I., & Pereira, P. (2021). Higher education for sustainability: a global perspective. Geography and Sustainability, 2(2), 99–106. https://doi.org/10.1016/j.geosus.2021.05.001.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
