A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése

Esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.07-08.05

Kulcsszavak:

krízis, szervezeti tanulás, COVID-19, oktatás, krízistanulás, iskola

Absztrakt

A kutatás a COVID-19 járvány kontextusában öt magyar oktatási intézményben vizsgálja a szervezeti krízishelyzet során való tanulás (Learning-in-Crisis – LiC) dinamikáját a digitális kompetenciafejlesztéssel összefüggésben, valamint a kontextuális tényezők szervezeti észlelésének függvényében. Az átélt krízis hatására bekövetkező szervezeti szintű tanulás útját két tényező mentén elemzi a szerző: a hatás észlelt mértéke és észlelt relevanciája. A kvalitatív, interjú- és megfigyelésalapú kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tanulási hajlandóság különbözik azonos külső hatások esetén, amit befolyásolnak a szervezeti és pénzügyi kapacitások, valamint az autonómia és a stakeholderek érettsége a változásra. A tanulás mélysége összefügg a szükséges kompetenciának a szervezeti stratégiával és kultúrával való összeegyeztethetőségével, valamint a szakterületi tudással és a párhuzamos válságok jelenlétével.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Nóra Fazekas, Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi tanársegéd

Hivatkozások

Ahlström, B., Leo, U., Norqvist, L., & Isling, P.P. (2020). School leadership as (un)usual. Insights from principals in Sweden during a pandemic. International Studies in Educational Administration, 24(2), 35–41. https://edu.thecommonwealth.org/wp-content/uploads/2020/11/ISEA-2020-482.pdf#page=41

Antonacopoulou, E.P., & Sheaffer, Z. (2014). Learning in Crisis: Rethinking the Relationship Between Organizational Learning and Crisis Management. Journal of Management Inquiry, 23(1), 5–21. https://doi.org/https://doi.org/10.1177/1056492612472730

Beauchamp, G., Hulme, M., Clarke, L., Hamilton, L., & Harvey, J.A. (2021). ‘People miss people’: A study of school leadership and management in the four nations of the United Kingdom in the early stage of the COVID-19 pandemic. Educational Management Administration and Leadership, 49(3), 375–392. https://doi.org/10.1177/1741143220987841

Beck, T.E., & Plowman, D.A. (2009). Experiencing rare and unusual events richly: The role of middle managers in animating and guiding organizational interpretation. Organization Science, 20(5), 909–924. https://doi.org/10.1287/orsc.1090.0451

Beckmann, L., & Klein, E.D. (2022). Resilience in the context of multiple adverse circumstances? Leadership capacity and teachers’ practice during COVID-19 at schools serving disadvantaged communities. School Leadership and Management, 43(2), 145–166.. https://doi.org/10.1080/13632434.2022.2137727

Birkland, T.A. (2009). Disasters, lessons learned, and fantasy documents. Journal of Contingencies and Crisis Management, 17(3), 146–156. https://doi.org/10.1111/j.1468-5973.2009.00575.x

Birkmann, J., Buckle, P., Jaeger, J., Pelling, M., Setiadi, N., Garschagen, M., Fernando, N., & Kropp, J. (2010). Extreme events and disasters: A window of opportunity for change? Analysis of organizational, institutional and political changes, formal and informal responses after mega-disasters. Natural Hazards, 55(3), 637–655. https://doi.org/10.1007/s11069-008-9319-2

Broekema, W., Porth, J., Steen, T., & Torenvlied, R. (2019). Public leaders’ organizational learning orientations in the wake of a crisis and the role of public service motivation. Safety Science, 113(March), 200–209. https://doi.org/10.1016/j.ssci.2018.11.002

Broekema, W., van Eijk, C., & Torenvlied, R. (2018). The role of external experts in crisis situations: A research synthesis of 114 post-crisis evaluation reports in the Netherlands. International Journal of Disaster Risk Reduction, 31(March), 20–29. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2018.03.021

Delcker, J., & Ifenthaler, D. (2021). Teachers’ perspective on school development at German vocational schools during the Covid-19 pandemic. Technology, Pedagogy and Education, 30(1), 125–139. https://doi.org/10.1080/1475939X.2020.1857826

Denzin, N.K. (2012). Triangulation 2.0. Journal of Mixed Methods Research, 6(2), 80–88. https://doi.org/10.1177/1558689812437186

Denzin, N.K., & Lincoln, Y.S. (2011). The SAGE Handbook of Qualitative Research. SAGE.

Deverell, E. (2009). Crises as learning triggers: Exploring a conceptual framework of crisis-induced learning. Journal of Contingencies and Crisis Management, 17(3), 179–188. https://doi.org/10.1111/j.1468-5973.2009.00578.x

Elliott, D. (2009). The failure of organizational learning from crisis – A matter of life and death? Journal of Contingencies and Crisis Management, 17(3), 157–168. https://doi.org/10.1111/j.1468-5973.2009.00576.x

Elliott, D., & Macpherson, A. (2010). Policy and practice: Recursive learning from crisis. Group and Organization Management, 35(5), 572–605. https://doi.org/10.1177/1059601110383406

Gaudet, S., & Robert, D. (2018). A Journey Through Qualitative Research: From Design to Reporting. SAGE Publications Ltd. https://doi.org/https://doi.org/10.4135/9781529716733

Gunawardena, C.N., & McIsaac, M.S. (2013). Distance education. In J.M. Spector, M.D. Merrill, J. van Merrienboer, & M.P. Driscoll (Eds.), Handbook of research on educational communications and technology (pp. 361–401). Routledge. https://doi.org/10.5688/aj7409172

Halász, G., Fazekas, Á., Fischer, M., Horváth, L., Kovács, I.V., & Pálvölgyi, L. (2019). DigiNOIR. http://halaszg.elte.hu/download/A DigfNOIR_stratégia_(2019.07.30).pdf

Hámori, B. (2012). Tanulás és innováció – Elméleti dilemmák és gyakorlati nézőpontok. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 43(11), 2–18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.11.01

Huberman, A.M., & Miles, M.B. (1994). Qualitative data analysis: An expanded sourcebook. SAGE Publications Inc.

Jordán, Z. (2019). Az állami és egyházi fenntartású finanszírozásáról. Új Köznevelés, 75(9–10), 14–17. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/az-allami-es-egyhazi-fenntartasu-iskolak-finanszirozasarol

Kopp, E., & Pesti, C. (2022). Organisational Learning and Resilience in Hungarian Schools During COVID-19 Distance Education – Study of Two Cases. European Journal of Teacher Education. https://doi.org/10.1080/02619768.2022.2154205

Kvale, S. (2007). Doing interviews. SAGE Publications. https://doi.org/10.4135/9781849208963

Lampel, J., Jamal, S., & Zur, S. (2009). Experiencing the Improbable: Rare Events and Organizational Learnin. Organization Science, 20(5), 835–845. https://doi.org/10.1287/orsc.1090.0479

Lee, G.K., Lampel, J., & Shapira, Z. (2020). After the storm has passed: Translating crisis experience into useful knowledge. Organization Science, 31(4), 1037– 1051. https://doi.org/10.1287/orsc.2020.1366

Lien, C.M., Khan, S., & Eid, J. (2022). School Principals’ Experiences and Learning from the COVID-19 Pandemic in Norway. Scandinavian Journal of Educational Research, 67(5), 775-790. https://doi.org/10.1080/00313831.2022.2043430

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. (2016). https://digitalisjoletprogram.hu/files/55/8c/558c2bb-47626ccb966050debb69f600e.pdf

McLeod, S., & Dulsky, S. (2021). Resilience, Reorientation, and Reinvention: School Leadership During the Early Months of the COVID-19 Pandemic. Frontiers in Education, 6(March), 1–13. https://doi.org/10.3389/feduc.2021.637075

Monostori, J. (2021). The school year 2020-2021 in Hungary during the pandemic - Country report. https://doi.org/10.2760/062696

Moynihan, D.P. (2009). From intercrisis to intracrisis learning. Journal of Contingencies and Crisis Management, 17(3), 189–198. https://doi.org/10.1111/j.1468-5973.2009.00579.x

Navaridas-Nalda, F., Clavel-San Emeterio, M., Fernández- Ortiz, R., & Arias-Oliva, M. (2020). The strategic influence of school principal leadership in the digital transformation of schools. Computers in Human Behavior, 112(July). https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106481

Pató Gáborné Szűcs, B., Dajnoki, K., Kovács, K., Kőműves, Z.S., Grotte, J., Szabó, S., Kunos, I., Metszősy, G., Hegedűs, H., Karácsony, P., & József, P. (2021). A HR válasza a koronavírus-járvány által okozta kihívásokra. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 52(8-9.), 2–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.01

Péteri, G., & Szilágyi, B. (2022). Egyházak a köznevelési költségvetésben. Educatio, 31(3), 461–478. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.8

Pogácsás, P., & Szepesi, B. (2023). A koronavírus hatása a magyar kis- és középvállalkozásokra. Vezetéstudomány/ Budapest Management Review, 54(2), 25–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.03

Radó, P. (2019). Market reforms in the Hungarian school system: impact of changes in the ownership structure. In NESET Ad hoc report no. 2/2019. https://www.researchgate.net/publication/337874248_Market_reforms_in_the_Hungarian_school_system_impact_of_changes_in_the_ownership_structure_NESET_ad_hoc_question_No_22019

Radó, P. (2022). Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022. NORAN LIBRO.

Rerup, C. (2009). Attentional triangulation: Learning from unexpected rare crises. Organization Science, 20(5), 876–893. https://doi.org/10.1287/orsc.1090.0467

Robin, E., Chazal, C., Acuto, M., & Carrero, R. (2019). (Un)learning the city through crisis: lessons from Cape Town. Oxford Review of Education, 45(2), 242–257. https://doi.org/10.1080/03054985.2018.1551197

Saldaña, J. (2013). The Coding Manual for Qualitative Researchers. SAGE Publications Ltd.

Smith, D., & Elliott, D. (2007). Exploring the barriers to learning from crisis: Organizational learning and crisis. Management Learning, 38(5), 519–538. https://doi.org/10.1177/1350507607083205

Starbuck, W.H. (2009). Cognitive Reactions to Rare Events: Perceptions, Uncertainty, and Learning. Organization Science, 20(5), 925–937. https://doi.org/10.1287/orsc.1090.0440

Starbuck, W.H. (2017). Organizational learning and unlearning. Learning Organization, 24(1), 30–38. https://doi.org/10.1108/TLO-11-2016-0073

Weiner, J., Francois, C., Stone-Johnson, C., & Childs, J. (2021). Keep Safe, Keep Learning: Principals’ Role in Creating Psychological Safety and Organizational Learning During the COVID-19 Pandemic. Frontiers in Education, 5(January), 1–17. https://doi.org/10.3389/feduc.2020.618483

Zaalouk, M., EL-Deghaidy, H., Eid, L., & Ramadan, L. (2021). Value creation through peer communities of learners in an Egyptian context during the COVID-19 pandemic. International Review of Education, 67(1–2), 103–125. https://doi.org/10.1007/s11159-021-09892-z

Zancajo, A., Verger, A., & Bolea, P. (2022). Digitalization and beyond: The effects of Covid-19 on post-pandemic educational. Policy and Society, 41(1), 111–128. https://doi.org/https://doi.org/10.1093/polsoc/puab016

Downloads

Megjelent

2024-07-11

Hogyan kell idézni

Fazekas, N. (2024). A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése: Esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(7-8), 45–58. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.07-08.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei