Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában
Az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.03Kulcsszavak:
fenntarthatóság, környezettudatosság, árérzékenység, fogyasztói szegmentációAbsztrakt
A magyar lakosság hagyományosan árérzékeny, miközben egyre fontosabb számára a környezetvédelem. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a szempontok egyszerre vagy egymástól függetlenül vannak-e jelen az élelmiszer és háztartási cikkekhez kapcsolódó fogyasztói döntésekben, valamint az is, hogy az árérzékenység és környezettudatosság mentén kialakíthatók-e fogyasztói szegmensek, és ha igen, akkor hogyan jellemezhetők és mennyiben térnek el egymástól. A szerzők kutatási projektjükben a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom áttekintése után ezeket a kérdéseket válaszolják meg kvantitatív kutatásmódszertan segítségével, egy kiskereskedelmi lánc hűségprogramjában részt vevő fogyasztók mintáján. Elemzésük során főkomponens-elemzést hajtottak végre varimax rotációval, majd a kutatási céljaik vizsgálatához klaszterelemzést végeztek. Legfőbb eredményeik szerint a két jellemző együttes figyelembevétele szükségesnek látszik a fogyasztók szegmentálása során, miközben lényeges eredmény, hogy a környezettudatos fogyasztók csoportja kettős, azaz magában foglal egy árérzékeny és egy árakra nem érzékeny csoportot. Eszerint, a fenntarthatósággal foglalkozó tudományos kutatásokban és üzleti gyakorlatban érdemesnek tűnik elmozdulni a réspiac megközelítéstől a szélessebben vett zöldfogyasztás értelmezése felé.
Letöltések
Hivatkozások
Balázs, B., Pataki Gy. & Lazányi O. (2016). Prospects for the future: community supported agriculture in Hungary. Futures, 83, 100–111. https://doi.org/10.1016/j.futures.2016.03.005
BCG (2022a). Achieving ’Mainstream Green’ is Key in Accelerating Transition to a More Sustainable Economy. https://www.bcg.com/press/23september2022-achieving-mainstream-green-is-key-in-accelerating-transition-to-a-more-sustainable-economy
BCG (2022b). CMO Sustainability Accelerator, The Future is Mainstream Green. https://www.adweek.com/achieving-mainstream-green-is-key-in-accelerating-transition-to-a-more-sustainable-economy/
Beacom, E., Bogue, J., & Repar, L. (2021). Market-oriented Development of Plant-based Food and Beverage Products: A Usage Segmentation Approach. Journal of Food Products Marketing, 27(4), 204-222. https://doi.org/10.1080/10454446.2021.1955799
Beckford, C.L., Jacobs, C., Williams, N., & Nahdee, R. (2010). Aboriginal environmental wisdom, stewardship, and sustainability: lessons from the Walpole Island First Nations, Ontario, Canada. The Journal of Environmental Education, 41(4), 239-248. https://doi.org/10.1080/00958961003676314
Bloodhart, B., & Swim, J.K. (2020). Sustainability and consumption: What’s gender got to do with it. Journal of Social Issues, 76(1), 101-113. https://doi.org/10.1111/josi.12370
Böcskei, B., & Szabó, A. (2022). Árérzékenység és materalizmus blokkolta zöldtudatosság: A „csendes forradalom” magyarországi állása. In Éghajlatváltozás és politika: Attitűdök, tüntetők, reakciók (pp. 15-38). Napvilág Kiadó.
Berger, I., & Corbin, R. (1992). Perceived consumer effectiveness and faith in others as moderators of environmentally responsible behaviors. Journal of Public Policy and Marketing, 11(2), 79-89. https://doi.org/10.1177/074391569201100208
Carrero, I., Redondo, R., & Fabra, M.E. (2016). Who is behind the sustainable purchase? The sustainable consumer profile in grocery shopping in Spain. International Journal of Consumer Studies, 40(6), 643-651. https://doi.org/10.1111/ijcs.12287
Cicia, G., Del Giudice, T., & Ramunno, I. (2009). Environmental and health components in consumer perception of organic products: estimation of willingness to pay. Journal of Food Products Marketing,15(3), 324–336. https://doi.org/10.1080/10454440902925930
Cornelissen, G., Pandelaere, M., Warlop, L., & Dewitte, S. (2008). Positive cueing: Promoting sustainable consumer behaviour by cueing common environmental behaviours as environmental. International Journal of Research in Marketing, 25(1), 46-54. https://doi.org/10.1016/j.ijresmar.2007.06.002
Chatzidakis, A., Hibbert, S., Mittusis, D., & Smith, A. (2004). Virtue in consumption? Journal of Marketing Management, 20(5), 526-543. https://doi.org/10.1362/0267257041323972
Dudás, K. (2006). A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése. Marketing & Menedzsment, 40(5-6), 106-113. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/696
European Commission (2019). Special Eurobarometer 490. Climate Change. https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2212
Fleming, M. (2020). Consumers don’t want to choose between sustainability and convenience. MarketingWeek.com, (26 Feb, 2020). https://www.marketingweek.com/brands-sustainability-convenience/
Fotopoulos, C., & Krystallis, A. (2002). Purchasing motives and profile of the Greek organic consumer: a countrywide survey. British Food Journal, 104(9), 730-765. https://doi.org/10.1108/00070700210443110
Gergely, É., Szabó, B., & Balázs, K. (2014). Az egészségés környezettudatosság, valamint az értékrend hatása a bioélelmiszer-fogyasztásra. Marketing & Menedzsment, 48(4), 27-37. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/973
GfK (2021). Companies are expected to take responsibility. https://insights.cps.gfk.com/story/green-ambitions-golden-opportunities-sustainability-in-times-of-instability-free/page/1
Ghali-Zinoubi, Z., & Toukabri, M. (2019). The antecedents of the consumer purchase intention: Sensitivity to price and involvement in organic product: Moderating role of product regional identity. Trends in Food Science & Technology, 90(August), 175-179. https://doi.org/10.1016/j.tifs.2019.02.028
Glied V., & Pánivics A. (2022). Fenntartható fejlődés és környezetpolitika a 21. században. Egy paradigmaváltás küszöbén. Kontraszt Plusz Kft.
Gottschalk, I., & Leistner, T. (2013). Consumer reactions to the availability of organic food in discount supermarkets. International Journal of Consumer Studies, 37(2), 136-142. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2012.01101.x
greenfo.hu (2022). Az ár a döntő vásárláskor – a fenntarthatóság nem fontos. https://greenfo.hu/hir/az-ar-adonto-vasarlaskor-a-fenntarthatosag-nem-fontos/
Gupta, S., & Ogden, D.T. (2009). To buy or not to buy? A social dilemma perspective on green buying. Journal of Consumer Marketing, 26(6), 376-391. https://doi.org/10.1108/07363760910988201
Hair, J.F., Black, W.C., Babin, B.J., Anderson, R.E., & Tatham, R.L. (2010). Multivariate data analysis (Vol. 5). Pearson Prentice Hall.
Hsu, C.L., Chang, C.Y., & Yansritakul, C. (2017). Exploring purchase intention of green skincare products using the theory of planned behavior: Testing the moderating effects of country of origin and price sensitivity. Journal of Retailing and Consumer Services, 34(January), 145-152. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2016.10.006
Impetus Research (2020). LOHAS fogyasztók. Akiknek a zöld már nem egy szín, hanem életstílus. https://www.markamonitor.hu/wp-content/uploads/2020/02/Zöld_Marketing_Konferencia_20200130_Bacher_Janos_LOHAS.pdf
Janssen, M., Busch, C., Rödiger, M. & Hamm, U. (2016). Motives of consumers following a vegan diet and their attitudes towards animal agriculture. Appetite, 105(Oct), 643-651. https://doi.org/10.1016/j.appet.2016.06.039
Johnstone, M.L., & Tan, L.P. (2015). An exploration of environmentally-conscious consumers and the reasons why they do not buy green products. Marketing Intelligence & Planning, 33(5), 804-825. https://doi.org/10.1108/MIP-09-2013-0159
Jovanović, V., & Lazić, M. (2020). Is longer always better? A comparison of the validity of single-item versus multiple-item measures of life satisfaction. Applied Research in Quality of Life, 15(3), 675-692. https://doi.org/10.1007/s11482-018-9680-6
Kenesei, Zs. (2001). Az árakciók szerepe és helye a kiskereskedelemben. Marketing & Menedzsment, 35(5-6), 91-97. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1792
Kertész, L.R., & Török, Á. (2021). Bioélelmiszerek vásárlóinak jellemzői Magyarországon – az Ökopiac tanulságai. Gazdálkodás, 65(2), 141-157. https://ageconsearch.umn.edu/record/310594/
Kilbourne, W.E., & Beckmann, S.C. (1998). Review and critical assessment of research on marketing and the environment. Journal of Marketing Management, 14(6), 513-532. https://doi.org/10.1362/026725798784867716
Kim, Y., & Choi, S.R. (2005). Antecedents of green purchase behaviour: An examination of collectivism, environmental concern and PCE. Advances in Consumer Research, 32(1), 592-599. https://www.acrwebsite.org/volumes/9156/volumes/v32/na-32
Kollmuss, A., & Agyeman, J. (2002). Mind the gap: why do people act environmentally and what are the barriers to pro-environmental behavior? Environmental Education Research, 8(3), 239-260. https://doi.org/10.1080/13504620220145401
Kolos, K., & Kensesi, Zs. (2005). A magyar vásárlók akciókkal és árakkal kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. Marketing & Menedzsment, 39(3), 40-44. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1436
KSH (2022). Népesség és népmozgalom.https://www.ksh.hu/stadat?lang=hu&theme=nep
Krystallis, A., Fotopoulos, C., & Zotos, Y. (2006). Organic consumers’ profile and their willingness to pay (WTP) for selected organic food products in Greece. Journal of International Consumer Marketing, 19(1), 81-106. https://doi.org/10.1300/J046v19n01_05
Kumar, R., Philip, P.J., & Sharma, C. (2014). Attitude–value construct: A review of green buying behaviour. Pacific Business Review International, 6(8), 25-30. http://www.pbr.co.in/2014/2014_month/feb/4.pdf
Kuslits, B., & Kocsis, T. (2019). Visszatérés a piachoz: fenntartható élelmiszer fogyasztás Budapesten. Magyar Tudomány, 180(6), 884-893. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.6.11
Kuyumcu, H.A. (2007). Emerging trends in scientific pricing. Journal of Revenue and Pricing Management, 6, 293-299. https://doi.org/10.1057/palgrave.rpm.5160101
Laroche, M., Bergeron, J., & Barbaro-Forleo, G. (2001). Targeting consumers who are willing to pay more for environmentally friendly products. Journal of Consumer Marketing, 18(6), 503-520, https://doi.org/10.1108/EUM0000000006155
Lavelle-Hill, R., Goulding, J., Smith, G., Clarke, D.D., & Bibby, P.A. (2020). Psychological and demographic predictors of plastic bag consumption in transaction data. Journal of Environmental Psychology, 72(Dec), 101473. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2020.101473
Lehota, J., Horváth, Á., & Rácz, G. (2013). A potenciális LOHAS fogyasztók megjelenése Magyarországon. Marketing & Menedzsment, 47(4), 36-54. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/656
Lichtenstein, D.R., Ridgway, N.M., & Netemeyer, R.G. (1993). Price perceptions and consumer shopping behavior: a field study. Journal of Marketing Research, 30(2), 234-245. https://doi.org/10.2307/3172830
Luzio, P.P.J., & Lemke, F. (2013). Exploring green consumers’ product demands and consumption processes: The case of Portuguese green consumers. European Business Review, 25(3), 281-300. https://doi.org/10.1108/09555341311314825
Ma, X., Liu, Z., Meng, T., Florkowski, W.J., & Mu, Y. (2022). Impact of food sustainability labels on the price of rice in online sales. Foods, 11(23), 3781. https://doi.org/10.3390/foods11233781
Malik, A., Mertz, O., & Fensholt, R. (2017). Mangrove forest decline: consequences for livelihoods and environment in South Sulawesi. Regional Environmental Change, 17, 157-169. https://doi.org/10.1007/s10113-016-0989-0
Miller, K. (2020). The Triple bottom line: what is it and why it’s important? Harvard Business School, Business Insights Blog, (08. Dec. 2020). https://online.hbs.edu/blog/post/what-is-the-triple-bottom-line
MNB (2022). A pénzügyileg tudatos háztartások környezetkímélőbb döntéseket hoznak. https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/a-penzugyileg-tudatos-haztartasok-kornyezetkimelobb-donteseket-hoznak
Mohr, M., & Schlich, M. (2016). Socio-demographic basic factors of German customers as predictors for sustainable consumerism regarding foodstuffs and meat products. International Journal of Consumer Studies, 40(2), 158-167. https://doi.org/10.1111/ijcs.12239
Nagy, Sz. (2018). A környezettudatos cselekvések elemzése. Vezetéstudomány, 49(10-11), 45-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.04
Nasir, V.A., & Karakaya, F. (2014). Consumer segments in organic foods market. Journal of Consumer Marketing, 31(4), 263-277. https://doi.org/10.1108/JCM-01-2014-0845
Neulinger Á. (2022). Kiváltság, szükségszerűség vagy egyik sem? A fogyasztói alkalmazkodás lehetőségei a klímaválság idején. In Törőcsik M., & Jakopánecz E. (szerk.), Ember a lét dzsungelében – félelmek, alkalmazkodás, fogyasztás. Vitairatok a VII. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon elhangzott előadásokról (pp. 8-12). PTE. https://doi.org/10.15170/ktk-fogyszimp-2022-02
Nichols, B.S., & Holt, J.W. (2023). A comparison of sustainability attitudes and intentions across generations and gender: a perspective from US consumers. Cuadernos de Gestión, 23(1), 51-62. https://doi.org/10.5295/cdg.211647bs
NRC (2021). Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/
Park, S.J., Choi, S., & Kim, E.J. (2012). The relationships between socio‐demographic variables and concerns about environmental sustainability. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 19(6), 343-354. https://doi.org/10.1002/csr.284
Pearson, D., Henryks, J., & Jones, H. (2011). Organic food: What we know (and do not know) about consumers. Renewable Agriculture and Food Systems, 26(2), 171-177. https://doi.org/10.1017/S1742170510000499
Peštek, A., Agic, E., & Cinjarevic, M. (2018). Segmentation of organic food buyers: an emergent market perspective. British Food Journal, 120(2), 269-289. https://doi.org/10.1108/BFJ-04-2017-0215
Pícha, K., & Navrátil, J. (2019). The factors of Lifestyle of Health and Sustainability influencing pro-environmental buying behaviour. Journal of Cleaner Production, 234, 233-241. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.06.072
Pollard, J., Greenwood, D., Kirk, S., & Cade, J. (2001). Lifestyle factors affecting fruit and vegetable consumption in the UK Women’s Cohort Study. Appetite, 37(1), 71-79. https://doi.org/10.1006/appe.2001.0415
Prescott-Smith, S., & Smith, M. (2022). Meet Britain’s vegans and vegetarians. https://yougov.co.uk/topics/society/articles-reports/2022/01/20/meet-britains-vegans-and-vegetarians
Rácz, G. (2013). Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatásai a hazai élelmiszerfogyasztásra (PhD-értékezés). Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő. http://real-phd.mtak.hu/1682/
Rekettye, G. (2012). Az árak észlelése és értékelése. Vezetéstudomány, 43(5), 2-13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.05.01
Roitner-Schobesberger, B., Darnhofer, I., Somsook, S., & Vogl, C.R. (2008). Consumer perceptions of organic foods in Bangkok, Thailand. Food Policy, 33(2), 112-121. https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2007.09.004
Sarigollu, E. (2009). A cross-country exploration of environmental attitudes. Environment and Behavior, 41(3), 365-386. https://doi.org/10.1177/0013916507313920
Shaluf, I.M., & Said, A.M. (2003). A review of disaster and crisis. Disaster Prevention and Management: An International Journal, 12(1), 24-32. https://doi.org/10.1108/09653560310463829
Shotton, R. (2022). Döntésgyár. 25 viselkedéstorzító hatás, ami befolyásolja vásárlási döntéseinket. Firehouse.
Singh, G. & Pandey, N. (2018). The determinants of green packaging that influence buyers’ willingness to pay a price premium. Australasian Marketing Journal, 26(3), 221-230. https://doi.org/10.1016/j.ausmj.2018.06.001
Smith, K.T. (2010). An examination of marketing techniques that influence Millennials’ perceptions of whether a product is environmentally friendly. Journal of Strategic Marketing, 18(6), 437-450. https://doi.org/10.1080/0965254X.2010.525249
Steg, L., & Vlek, C. (2009). Encouraging pro-environmental behaviour: An integrative review and research agenda. Journal of Environmental Psychology, 29, 309–317. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2008.10.004
Sultan, P., Wong, H.Y., & Sigala, M. (2018). Segmenting the Australian organic food consumer market. Asia Pacific Journal of Marketing and Logistics, 30(1), 163-181. https://doi.org/10.1108/APJML-10-2016-0211
Szakály, Z., Pető, K., Popp, J., & Jasák, H. (2015). A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői. Táplálkozásmarketing, 2(1), 3–9. https://doi.org/10.20494/TM/2/1/1
Szakály, Z., Soós, M., & Kontor, E. (2020). Az élelmiszervásárlói magatartás változása. https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1541438/Szakály+et+al+előadás+%28nyilvános%29.pdf/8f01ab11-308a-b01e-3aecff96e43d7cc6?t=1592125036407
Törőcsik, M., & Csapó, J. (2021). A nemfogyasztás/nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban. Vezetéstudomány, 52(1), 42–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04
Van Loo, E., Hoefkens, C., & Verbeke, W. (2017). Healthy, sustainable and plant-based eating: Perceived (mis) match and involvement-based consumer segments as targets for future policy. Food Policy, 69, 46-57. https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2017.03.001
Vautier, M. (2021). EY Future Consumer Index: 68% of global consumers expect companies to solve sustainability issues. https://www.ey.com/en_gl/news/2021/06/ey-future-consumer-index-68-of-global-consumers-expect-companies-to-solve-sustainability-issues
Verain, M.C.D., Bartels, J., Dagevos, H., Sijtsema, S.J., Onwezen, M.C., & Antonides, G. (2012). Segments of sustainable food consumers: a literature review. International Journal of Consumer Studies, 2, 123-132. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2011.01082.x
Wang, J., Pham, T.L., & Dang, V.T. (2020). Environmental consciousness and organic food purchase intention: a moderated mediation model of perceived food quality and price sensitivity. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(3), 850. https://doi.org/10.3390/ijerph17030850
Wee, C.S., Ariff, M.S.B.M., Zakuan, N., Tajudin, M.N.M., Ismail, K., & Ishak, N. (2014). Consumers perception, purchase intention and actual purchase behavior of organic food products. Review of Integrative Business and Economics Research, 3(2), 378-396. https://www.zamaros.net/Consumer%20Research%20-%20organic%20food.pdf
WWF (2020). A magyarok többsége készen áll a szabályozott környezetvédelemre. https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/a-magyarok-tobbsege-keszen-all-a-szabalyozott-kornyezetvedelemre/
Yeoman, I. (2016). The history of revenue and pricing management – 15 years and more. Journal of Revenue and Pricing Management, 15, 185-196. https://doi.org/10.1057/rpm.2016.36
Zheng, G.W., Akter, N., Siddik, A.B., & Masukujjaman, M. (2021). Organic foods purchase behavior among generation Y of Bangladesh: The moderation effect of trust and price consciousness. Foods, 10(10), 2278. https://doi.org/10.3390/foods1010227
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
