A környezetvédelmi stratégiák jelenlegi és várható fejlettségi szintje
Vizsgálat a hazai vállalatok körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.10.02Kulcsszavak:
környezetvédelmi stratégiák, vállalati fenntarthatóság, menedzsment modellek, klaszterelemzésAbsztrakt
A vállalatok hosszú távú fennmaradásához olyan termékek és szolgáltatások értékesítése szükséges, melyeket a piac a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontrendszer mentén is elismer. Az üzleti környezet e kihívásainak való megfelelés a vállalatok meglévő üzleti modelljeinek átalakítását, fejlesztését vonja maga után. Jelen tanulmány alapját képező kutatás az alkalmazotti létszám alapján legnagyobb magyarországi vállalatok (főleg közép- és nagyvállalati szektor) vizsgálatára irányult, fókuszába a környezeti stratégiák jelenlegi és várható fejlettségi szintjeit állítva. A kutatás kérdőíves megkérdezés keretében zajlott. Az eredmények elemzése során a szerzők a klaszteranalízis módszerét alkalmazták. A környezeti stratégiák szintje szerinti klaszterezés eredményeként három jól elkülöníthető csoport alakult ki a vizsgált vállalatok halmazában (Élenjárók, Ébredezők, Lemaradók) mind a jelenre, mind pedig 3-5 éves jövőbeni időtávra vonatkozóan. Összegezve a kutatás eredményeit, egyértelműen az látszik, hogy a vizsgált vállalati kör már most is erőteljesen foglalkozik a környezetvédelmi kihívásokkal, és a kezelésükre alkalmazott innovációktól a jövőben azt várják, hogy szerepük erőteljesebben megjelenik célrendszerükben.
Letöltések
Hivatkozások
Adams, R., Jeanrenaud, S., Bessant, J., Denyer, D., & Overy, P. (2016). Sustainability‐oriented innovation: A systematic review. International Journal of Management Reviews, 18(2), 180-205. https://doi.org/10.1111/ijmr.12068
Araújo, R.A.M., Correia, T.S., & Câmara, R.P.B. (2022). Influence of Environmental Innovation on Corporate Sustainability in Latin American Companies. Organizações & Sociedade, 29, 297-322. https://doi.org/10.1590/1984-92302022v29n0013EN
Arbelo, A., Pérez-Gómez, P., Rosa-González, F.M., & Ramos, L. (2014). Eco-efficiency: Environmental performance vs economic performance. Management Studies, 2(4), 239-253. https://portalciencia.ull.es/documentos/601171fc114735775ad533fc
Bakonyi, Z. (2014). Miként befolyásolják a stratégiai gondolkodásmódok a vállalat innovativitását? Vezetéstudomány, 45(6), 37-48. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.06.04
Baranyi, Á. (2001). Környezetvédelmi stratégiatípusok a magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében [Doktori értekezés]. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/155/1/baranyi_arpad.pdf
Biloslavo, R., Bagnoli, C., & Edgar, D. (2018). An eco-critical perspective on business models: The value triangle as an approach to closing the sustainability gap. Journal of Cleaner Production, 174, 746-762. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.10.281
Bhattacharya, A., Lang, N., & Hemerling, J. (2020). Beyond great: Nine strategies for thriving in an era of social tension, economic nationalism, and technological revolution. Public Affairs.
Baldarelli, M.G., Baldo, M.D., & Nesheva-Kiosseva, N. (2017). Environmental Accounting and Reporting. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-50918-1
Bognár. F., & Böcskei, E. (2022). Potential Model to Support the Achievement of Corporate Carbon Neutrality. Public Finance Quarterly, 67(3), 379-395. https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_3_4
Bognár, F., & Gaál, Z. (2013). A beszállítói kapcsolatok megbízhatósági és karbantartási konzekvenciái. Vezetéstudomány, 44(ksz), 11-24.
Bognár, F., & Gáspár, M. (2015). A hibamód és hatáselemzés (FMEA) lehetséges fejlesztési trendjei az elmúlt évek nemzetközi eredményeinek bázisán. In Szentes, B. (szerk.), Élenjáró karbantartás mint a vállalkozásirányítás sikerének előfeltétele (pp. 163-180). Pannon Egyetem.
Cai, W., & Li, G. (2018). The drivers of eco-innovation and its impact on performance: evidence from China. Journal of Cleaner Production, 176, 110-118. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.109
Csath, M. (2019). A versenyképesség puha tényezői – elméleti megalapozás. In Csath M. (Szerk.), A versenyképesség- mérés változásai és új irányai (pp. 13-50). Dialóg Campus Kiadó. https://nkerepo.uninke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12768/web_PDF_Versenykepesseg_meres.pdf?sequence=1#page=14
Dai, J., Cantor, D.E., & Montabon, F.L. (2017). Examining corporate environmental proactivity and operational performance: A strategy-structure-capabilities- performance perspective within a green context. International Journal of Production Economics, 193, 272-280. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2017.07.023
Ermenc, A., Klemenčič, M. & Buhovac, A.R. (2017). Sustainability reporting in Slovenia: does sustainability reporting impact financial performance? In Sustainability reporting in central and eastern European companies (pp. 181-197). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-52578-5_12
Evans, S., Vladimirova, D., Holgado, M., Fossen, K.V., Yang, M., Silva, E.A., & Barlow, C.Y. (2017). Towards a unified perspective for creation of sustainable business models. Business Strategy and the Environment, 26(5), 597-608. https://doi.org/10.1002/bse.1939
García-Sánchez, I., Gallego-Álvarez, I., & Zafra-Gómez, J.L. (2019). Do the ecoinnovation and ecodesign strategies generate value added in munificent environments? Business Strategy and the Environment, 29(3), 1021- 1033. https://doi.org/10.1002/bse.2414
Geibler, J., Piwowar, J., & Greven, A. (2019). The SDGcheck: Guiding open innovation towards sustainable development goals. Technology Innovation Management Review, 9(3), 20-37. https://doi.org/10.22215/timreview/1222
Geissdoerfer, M., Bocken, N.M.P., & Hultink, E.J. (2016). Design thinking to enhance the sustainable business modelling process – A workshop based on a value mapping process. Journal of Cleaner Production, 135, 1218-1232. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.07.020
Geradts, T.H.J., & Bocken, N.M.P. (2018). Driving Sustainability- Oriented Innovation. MIT Sloan Management Review. Winter issue. https://sloanreview.mit.edu/article/driving-sustainability-oriented-innovation/
Hamburg, I. (2020). Learning for sustainable development through innovation in SMEs. Advances in social sciences research journal, 7(8), 371-381. https://doi.org/10.14738/assrj.78.8867
Harangozó, G. (2007). Mitől zöld egy vállalat? A termelő vállalatok környezeti teljesítménye [Doktori értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/289/1/harangozo_gabor.pdf
Hermundsdottir, F., & Aspelund, A. (2020). Sustainability innovations and firm competitiveness: A review. Journal of Cleaner Production, 280, 124715. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.124715
Harvard Business Review Analytic Services (2022). Reaping Returns on Environmental, Social, and Governance Investments. https://hbr.org/sponsored/2022/06/reaping-returns-on-environmental-social-and-governance-investments
Hojnik, J., & Ruzzier, M. (2016). The driving forces of process eco-innovation and its impact on performance: insights from Slovenia. Journal of Cleaner Production, 133, 812-825. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.06.002
Isensee, J., & Michel, U. (2011). Green Controlling – Die Rolle des Controllers und aktuelle Entwicklungen in der Praxis. Controlling, 23(8/9), 436-442. https://doi.org/10.15358/0935-0381-2011-8-9-436
Joycje, A., & Paquin, R.J. (2016). The triple layered business model canvas: A tool to design more sustainable business models. Journal of Cleaner Production, 135, 1474-1486. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.06.067
Kagan, R.A., Thornton, D., & Gunningham, N. (2003). Explaining corporate Environmental Performance: How does Regulation Matter? Law & Society Review, 37(1), 51-90. https://doi.org/10.1111/1540-5893.3701002
Kennedy, S., Whiteman, G., & Ende, J. (2017). Radical innovation for sustainability: The power of strategy and open innovation. Long Range Planning, 50(6), 712-725. https://doi.org/10.1016/j.lrp.2016.05.004
Kerekes, S., Rondinelli, D., & Vastag, Gy. (1995). A vállalatok környezeti kockázatai és a vállalatvezetők felelőssége. Közgazdasági Szemle, 42(9), 882-895. https://epa.oszk.hu/00000/00017/00008/0906.html
Kozma, D.E. (2018). A Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) és a GDP közötti kapcsolat vizsgálata. Gazdaság és Társadalom, 11(3-4), 67-89. https://real.mtak.hu/107769/1/05-GT-2018-3-4-Kozma.pdf
Kuzma, E.L.S.P., Sehnem, S., Julkovski, D.J., & Roman, D.J. (2020). The relationship between innovation and sustainability: A meta-analytic study. Journal of Cleaner Production, 259, 120745. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.120745
Loredo, E., Lopez-Mielgo, N., Pineiro-Villaverde, G., & García-Álvarez, M.T. (2019). Utilities: Innovation and sustainability. Sustainability, 11(4), https://doi.org/10.3390/su11041085
Lyon, T.P., & Maxwell, J.W. (2011). Greenwash: Corporate environmental disclosure under threat of audit. Journal of Economics & Management Strategy, 20(1), 3-41. https://doi.org/10.1111/j.1530-9134.2010.00282.x
McCausland, T. (2021). Innovating for Sustainability. Research- Technology Management, 64(4), 59-63. https://doi.org/10.1080/08956308.2021.1924520
Mead, T., Jeanrenaud, S., & Bessant, J. (2022). Sustainability oriented innovation narratives: Learning from nature inspired innovation. Journal of Cleaner Production, 344, 130980. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.130980
Michel, U., Isensee, J., & Stehle, A. (2014). Sustainability Controlling: Planung, Steuerung und Kontrolle der Realisierung der Nachhaltigkeitsstrategie. In Schulz, T. & Bergius, S. (Eds.). CSR und Finance (pp. 97-111). Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-642-54882-6_6
Molnár, T. (2015). Empirikus területi kutatások. Akadémiai Kiadó.
Nidumolu, R., Prahalad, C.K., & Rangaswami, M.R. (2009). Why sustainability is now the key driver of innovation. Harvard Business Review, 87(9), 56-64. https://hbr.org/2009/09/why-sustainability-is-now-the-key-driver-of-innovation
Nidumolu, R., Prahalad, C.K., & Rangaswami, M.R. (2013). Why Sustainability Is Now the Key Driver of Innovation. IEEE Engineering Management Review, 41(2), 30–37. https://doi.org/10.1109/emr.2013.6601104
Oskam, I., Bossink, B., & Man, A.P. (2018). The interaction between network ties and business modeling: Case studies of sustainability-oriented innovations. Journal of Cleaner Production, 177, 555-566. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.202
OECD (2005). Oslo Manual – Guidlines for Collecting and Interpreting Innovation Data. OECD.
OECD (2017). Economic Policy Reforms 2017. Going for Growth. OECD Publishing. https://www.oecd.org/economy/growth/going-for-growth-2017/
Persányi, M. (szerk.) (1988). Közös jövőnk. A Környezet és Fejlődés Világbizottság jelentése. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat.
Ransburg, B., & Vágási, M. (2011). A fenntartható fejlődés vállalati integrációja és kommunikációja – A hazai nagyvállalati gyakorlat vizsgálata. Vezetéstudomány, 42(10), 2-13. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2648/1/vt2011n10p2-13.pdf
Renner, M.W.J., Salisch, F., & Henkel, M. (2022). CFO Study 2022 – Deep Dive. Sustainability Performance Management. The CFO as Co-pilot and Performance Manager in the Sustainability Transformation. Horvath AG. https://www.horvath-partners.com/en/media-center/studies/cfo-study-2022-deep-dive
Roman, M., Liu, J., & Nyberg. T. (2018). Advancing the open science movement through sustainable business model development. Industry and Higher Education, 32(4), 226-234. https://doi.org/10.1177/0950422218777913
Stanford Graduate School of Business, Ecovais (2021). Sustainable Procurement Barometer 2021. From Resilience to Opportunity: Sustainability Pays Off Through the Crisis and Beyond. https://www.gsb.stanford.edu/sites/default/files/publication/pdfs/vcii-white-paper-sustainable-procurement-barometer-2021-aug.pdf
Tsai, K.H., & Liao, Y.C. (2017). Sustainability strategy and eco‐innovation: A moderation model. Business Strategy and the Environment, 26(4), 426-437. https://doi.org/10.1002/bse.1926
Young, D., & Reeves, M. (2020). The Quest for Sustainable Business Model Innovation. BCG Henderson Institute. https://web-assets.bcg.com/img-src/BCG-The-Quest-for-Sustainable-Business-Model-Innovation-Mar-2020_tcm9-240570.pdf
Vasileiou, E., Georgantzis, N., Attanasi, G., & Llerena. P. (2022). Green innovation and financial performance: A study on Italian firms. Research Policy, 51(6) 104530 https://doi.org/10.1016/j.respol.2022.104530
WCED (1987). Our Common Future. Oxford University Press.
Zhang, S., Wang, Z., & Zhao, X. (2019). Effects of proactive environmental strategy on environmental performance: mediation and moderation analyses. Journal of Cleaner Production, 235, 1438-1449. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.06.220
Zilahy, Gy. (2016). Sustainable business models – What Do Management Theories Say? Vezetéstudomány, 47(10), 62-72. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.10.06
Zilahy, Gy., & Széchy, A. (2012). A vállalati környezeti innovációs tevékenység háttere – elméleti áttekintés. In Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 2. (pp. 91-111). Budapesti Corvinus Egyetem.
Zilahy, Gy., & Széchy, A. (2020). A hazai vállalati szféra környezeti teljesítménye a nemzetközi tendenciák tükrében. Vezetéstudomány, 51(1), 55-70. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.05
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Copyright (c) 2024 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
