Játék (munka)időben
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.12.06Kulcsszavak:
idő, játék, szervezeti rendbontás, flowAbsztrakt
A kortárs menedzsment-szakirodalom a játékot a szervezeti élet fontos és kikerülhetetlen aspektusaként tartja számon. A munkahelyi játék különböző minőségben hatja át a munkafolyamatokat és ez a munkaidő tekintetében is megjelenik. A tanulmány célja, hogy a játék és az idő összefüggésrendszerét a munka minőségéhez viszonyítva szervezeti kontextusban tárja fel. Arra a kérdésre keresték a választ a szerzők, hogy a játék és az idő hogyan rendezi a szervezetek életét együttesen, valamint milyen összefüggések fedezhetők fel a munka, az idő és a játék hármasában. Megállapítható, hogy a szervezetekben a játék és az idő egymástól nem elválasztható fogalmak. A munkafolyamatokban egyre mélyülő szintjei találhatók meg a játék (időbeli) beengedésének, amelynek alapját minden esetben a játék és a munka minőségéről és egymáshoz viszonyulásáról alkotott domináns hiedelem adja.
Letöltések
Hivatkozások
Ackroyd, S., & Thompson, P. (1999). Organizational Misbehaviour. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.
Adams, J., Khan, H. T. A., Raeside, R., & White, D. (2007). Research Methods for Graduate Business and Social Science Students. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.
Alvesson M., & Kärreman D. (2007). Unraveling HRM: Identity, Ceremony, and Control in a Management Consulting Firm. Organization Science, 18(4), 711-723. https://doi.org/10.1287/orsc.1070.0267
Bahtyin, M. (2002). François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest: Osiris Kiadó.
Bakken, T., Holt, R., & Zundel, M. (2013). Time and play in management practice: An investigation through the philosophies of McTaggart and Heidegger. Scandinavian Journal of Management, 29(1), 13-22. http://dx.doi.org/10.1016/j.scaman.2012.09.003
Bakker, A. B. (2008). The work-related flow inventory: Construction and initial validation of the WOLF. Journal of Vocational Behavior, 72(3), 400–414. https://doi.org/10.1016/j.jvb.2007.11.007
Barna, B. & Fodor, S. (2018). Gamifikált közösségi megoldás használata a kedvezőbb munkahelyi légkör kialakítása érdekében. Vezetéstudomány, 49(3), 2-10. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.03.01
Celestine, N. A., & Yeo, G. (2021). Having some fun with it: A theoretical review and typology of activitybased play‐at‐work. Journal of Organizational Behavior, 42(2), 252-268. https://doi.org/10.1002/job.2444
Costea, B., Crump, N., & Holm, J. (2005). Dionysus at work? The ethos of play and the ethos of management. Culture and Organisation, 11(2), 139-151. https://doi.org/10.1080/14759550500091069
Csikszentmihalyi, M. (1981). Leisure and socialization. Social Forces, 60(2), 332-340. https://doi.org/10.2307/2578438
Csíkszentmihályi, M. (2010). Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémia Kiadó.
Culié, J.-D., Meyer, V., & Philippe, X. (2022). Listening to the call of boredom at work: A Heideggerian journey into Michel Houellebecq’s novels. New Media & Society, 29(5), 4195–4217. https://doi.org/10.1177/1461444818769236
Fleming, P. (2005). Workers’ playtime? Boundaries and cynicism in a “culture of fun” program. The Journal of Applied Behavioral Science, 41(3), 285-303. https://doi.org/10.1177/0021886305277033
Fleming, P. & Spicer, A. (2004). You can checkout anytime, but you can never leave: spatial boundaries in a high commitment organization. Human Relations, 57(1), 75‐94. https://doi.org/10.1177/0018726704042715
Gilson, L. L., & Goldberg, C. B. (2015). Editors’ comment: so, what is a conceptual paper? Group & Organization Management, 40(2), 127-130. https://doi.org/10.1177/1059601115576425
Green, B.N., Johnson, C.D. & Adams, A. (2006). Writing narrative literature reviews for peer-reviewed journals: secrets of the trade. Journal of Chiropractic Medicine, 5(3), 101-117. https://doi.org/10.1016%2FS0899-3467(07)60142-6
Handelman, D. (1999). The playful seductions of neoshamanic ritual. History of Religions, 39(1), 65-72. https://doi.org/10.1086/463574
Heidegger, M. (2007). Lét és idő. Budapest: Osiris Kiadó. Hernes, T., Simpson, B., & Soderlund, J. (2013). Managing and temporality. Scandinavian Journal of Management, 29(1), 1-6. https://doi.org/10.1016/j.scaman.2012.11.008
Hidegh, A. L. (2015). Kritikai emberi erőforrás menedzsment: A szervezeti életvilág szimbolikus szerkezeteinek újratermelése a vállalati karácsony kolonizációjának esetén keresztül (Doktori értekezés). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/921/
Hidegh, A. L. (2017). Kritikai etnográfia a szervezeti kutatásokban egy konkrét kutatás példáján keresztül. Vezetéstudomány, 48(12), 14-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.02
Holt, R., & Johnsen, R. (2019). Time and Organization Studies. Organization Studies, 40(10), 1557–1572. https://doi.org/10.1177/0170840619844292
Hoványi, G. (2007). Az idő aspektusai – Gondolatok az üzleti stratégia és tervezés fejlesztéséhez. Vezetéstudomány, 38(10), 2-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2007.10.01
Huizinga, J. (1944). Homo Ludens: A study of the play element in culture. London: Routledge.
Hunter, C., Jemielniak, D. & Postuła, A.(2010). Temporal and spatial shifts within playful work. Journal of Organizational Change Management, 23(1), 87-102 https://doi.org/10.1108/09534811011017225
Islam, G., Zyphur, M. J., & Boje, D. (2008). Carnival and Spectacle in Krewe de Vieux and the Mystic Krewe of Spermes: The Mingling of Organization and Celebration. Organization Studies, 29(12), 1565–1589. https://doi.org/10.1177/0170840608098772
Jaakkola, E. (2020). Designing conceptual articles: four approaches. AMS Review, 10(1), 18-26. https://doi.org/10.1007/s13162-020-00161-
Kolb, A. Y., & Kolb, D. A. (2010). Learning to play, playing to learn: A case study of a ludic learning space. Journal of Organizational Change Management, 23(1), 26-50. https://doi.org/10.1108/09534811011017199
Lantz, P. M. V., & Just, S. N. (2021). Getting the timing right: Kairos as the rhetorical framing of time. Scandinavian Journal of Management, 37(3), 101167. https://doi.org/10.1016/j.scaman.2021.101167
Leach, E. (1996). Szociálantropológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Mainemelis, C. (2001). When the muse takes it all: A model for the experience of timelessness in organizations. Academy of Management Review, 26(4), 548–565. https://doi.org/10.5465/amr.2001.5393891
Mainemelis, C. (2002). Time and timelessness: Creativity in (and out of) the temporal dimension. Creativity Research Journal, 14(2), 227–238. https://doi.org/10.1207/S15326934CRJ1402_9
Mainemelis, C., & Dionysiou, D. (2015). Play, flow, and timelessness. In C. Shalley, M. Hitt, & J. Zhou (Eds.), The Oxford Handbook of creativity, innovation, and entrepreneurship (pp. 121–140). New York, NY: Oxford University Press.
Petelczyc, C. A., Capezio, A., Wang, L., Restubog, S. L. D., & Aquino, K. (2018). Play at Work: An Integrative Review and Agenda for Future Research. Journal of Management, 44(1), 161–190. https://doi.org/10.1177/0149206317731519
Ramus, T., Vaccaro, A., & Berrone, P. (2021). Time Matters! How hybrid organizations use time to respond to divergent stakeholder demands. Organization Studies, 42(10), 1529–1555. https://doi.org/10.1177/0170840619900341
Rippin, Ann. (2011). Ritualized Christmas headgear or „Pass me the tinsel, mother: It’s the office party tonight”. Organization, 18(6), 823–832. https://doi.org/10.1177/1350508411416399
Roy, D. (1959). „Banana time”: Job satisfaction and informal interaction. Human Organization, 18(4), 158-168. https://doi.org/10.17730/humo.18.4.07j88hr1p4074605
Sahlins, M. (1972). Stone Age Economics. Chicago: Aldine.
Statler, M., Roos, J., & Victor, B. (2009). Ain’t Misbehavin’: Taking play seriously in organizations. Journal of Change Management, 9(1), 87-107. https://doi.org/10.1080/14697010902727252
Sturges, J. (2013). A matter of time: Young professionals’ experience of long working hours. Work, Employment and Society, 27(2), 343–359. https://doi.org/10.1177/0950017012460318
Takács, S. (2021). A flow-élmény szerepe a hazai társadalmi vállalkozások vezetésében. Vezetéstudomány, 52(2), 31-44. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.02.03
Toraldo, M.-L., & Islam, G. (2019). Festival and Organization Studies. Organization Studies, 40(3), 309–322. https://doi.org/10.1177/0170840617727785
Tóth, R. (2022). Játék és játékosság a szervezetben. Vezetéstudomány, 53(2) 15-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.02.02
Trice, H. M., & Beyer, J. M. (1984). Studying organizational cultures through rites and ceremonials. Academy of Management Review, 9(4), 653-669. https://doi.org/10.2307/258488
van Manen, M. (2018). Serendipitous insights and Kairos playfulness. Qualitative Inquiry, 24(9), 672-680. https://doi.org/10.1177/1077800418778714
Zampetakis, L. A., Bouranta, N., & Moustakis, V. S. (2010). On the relationship between individual creativity and time management. Thinking Skills and Creativity, 5(1), 23–32. http://dx.doi.org/10.1016/j.tsc.2009.12.001
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
