Magyar gazdaságtudományi kutatók teljesítménymutatóinak és csoportjainak elemzése a Scopus/SciVal tükrében

Authors

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.02

Keywords:

economics and management, multivariate statistics, scientometrics

Abstract

The present study analysed the scientific performance of Hungarian researchers in economics and management, based on freely available data from the Scopus and SciVal databases. The study had three foci. First, it aimed to determine the linear statistical relationship between the available criteria taken from the databases and reduce the number of criteria. The issue was decided by examining the extent to which researchers’ publications are included in economic journals through multicollinearity, correlation calculation, and principal component analysis. Second, it aimed to establish the causal relationship between performance variables from the two databases through partial correlation calculation. Third, it revealed the typical groups of researchers so that Hungarian economics researchers could be characterized.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Imre Dobos, Budapest University of Technology and Economics

Full Professor

References

Angelis, L., Bassiliades, N., & Manolopoulos, Y. (2019). On the necessity of multiple university rankings. COLLNET Journal of Scientometrics and Information Management, 13(1), 11-36. https://doi.org/10.1080/09737766.2018.1550043

Csóka, I., Neszveda, G., & Sebestyén, G. (2019). Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben. Közgazdasági Szemle, 66(7-8), 751-770. https://doi.org/10.18414/Ksz.2019.7-8.75

Dobos, I., Michalkó, G., & Sasvári, P. (2020). Messze még a híd? Kelet-Közép-Európa gazdaságtudományi kutatóinak összehasonlítása=A Bridge Too Far? Com- parison of Economics and Management Researchers’ Publication Performance in Central and Eastern Europe. Statisztikai Szemle, 98(8), 981-1000. https://doi.org/10.20311/stat2020.8.hu0981

Dobos, I., Michalkó, G., & Sasvári, P. L. (2021a). The publication performance of Hungarian economics and management researchers: A comparison with the Visegrád 4 countries and Romania. Regional Statistics, 11(2), 165-182. https://doi.org/10.15196/RS110207

Dobos, I., Urbanovics, A., & Sasvári, P. L. (2021b). A visegrádi négyek, Ausztria és Románia gazdaságtudományi publikációs teljesítményének összehasonlító elemzése. Területi Statisztika, 61(6), 739-768. https://doi.org/10.15196/TS610603

Doğan, G., & Al, U. (2018). Is it possible to rank universities using fewer indicators? A study on five international university rankings. Aslib Journal of Information Management, 71(1), 18-37. https://doi.org/10.1108/AJIM-05-2018-0118

Fauzi, M. A., Tan, C. N. L., Daud, M., & Awalludin, M. M. N. (2020). University rankings: A review of methodological flaws. Issues in Educational Research, 30(1), 79-96. http://www.iier.org.au/iier30/fauzi.pdf

Hetesi, E., & Kürtösi, Z. (2009). A felsőoktatás képzési teljesítményének mérési problémái. In: Hetesi E., Majó Z. & Lukovics M. (Eds.), A szolgáltatások világa (pp. 168-185). Szeged: JATEPress.

Lafi, S. Q., & Kaneene, J. B. (1992). An explanation of the use of principal-components analysis to detect and correct for multicollinearity. Preventive Veterinary Medicine, 13(4), 261-275. https://doi.org/10.1016/0167-5877(92)90041-D

Liao, D., & Valliant, R. (2012). Variance inflation factors in the analysis of complex survey data. Survey Meth- odology, 38(1), 53-62. https://www.rti.org/publication/variance-inflation-factors-analysis-complex-survey-data/fulltext.pdf

Mammadli, A. (2021). Global University Rating Indicators and Suggestion For Establishment of Entrepreneur Universities in Azerbaijan. InterConf, (42) 192-210. https://doi.org/10.51582/interconf.19-20.02.2021.016

O’brien, R. M. (2007). A caution regarding rules of thumb for variance inflation factors. Quality & Quantity, 41(5), 673-690. https://doi.org/10.1007/s11135-006-9018-6

Purkayastha, A., Palmaro, E., Falk-Krzesinski, H. J., & Baas, J. (2019). Comparison of two article-level, field-independent citation metrics: Field-Weighted Citation Impact (FWCI) and Relative Citation Ratio (RCR). Journal of Informetrics, 13(2), 635-642. https://doi.org/10.1016/j.joi.2019.03.012

Sebrek, S. S. (2020). A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából – kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv. Vezetéstudomány, 51(4), 51-62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.05

Sheeja, N. K., Mathew, S., & Cherukodan, S. (2018). Impact of scholarly output on university ranking. Global Knowledge, Memory and Communication, 67(3), 154-165. https://doi.org/10.1108/GKMC-11-2017-0087

Simonovits, A. (2004). Publikációs szelekció a közgazdaságtanban. Budapesti Könyvszemle BUKSZ, 16(02), 158-164. https://efolyoirat.oszk.hu/00000/00015/00034/pdf/07simon.pdf

Valentinyi, Á. (2000). A tudomány piaca és a hazai közgazdaságtan. BUKSZ, 12, 144-150.

Vörösmarty, G., & Dobos, I. (2020). A vállalatméret hatása a zöldbeszerzési gyakorlatra. Statisztikai Szemle, 98(4), 301-323. http://doi.org/10.20311/stat2020.4.hu0301

Downloads

Published

2021-12-15

How to Cite

Dobos, I. (2021). Magyar gazdaságtudományi kutatók teljesítménymutatóinak és csoportjainak elemzése a Scopus/SciVal tükrében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(12), 4–15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.02

Issue

Section

Articles

Most read articles by the same author(s)