A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban

Authors

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.09

Keywords:

higher education, quality, TQM, customer focus, survey

Abstract

Hungarian higher education institutions are primarily characterized by state-coordinated culture. The legislation focuses on the quality-related procedures and responsibilities, and based on the authors’ document analyses, they concluded that direct ministry intervention is a widely used tool and the concept of quality is linked to the quality perception of the Ministry. The quality management documentation system of the Budapest University of Technology and Economics includes parts from every group of Clark’s typology. The key element of the documentation system is the TQM philosophy, and examining the university’s quality management system according to that, related to customer focus, most of the stakeholders’ opinions are monitored. Currently, this system includes four parts: concentrating on the graduates, the enrolled students, the BME Job Fair Exhibitors and the secondary school students attending the University’s Open Day. The continuous assessment of stakeholders’ opinions and analysis of results could provide a basis for educational development programs.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biographies

Vivien Surman, Budapest University of Technology and Economics

Assistant lecturer

Tibor Szabó, Budapest University of Technology and Economics

Senior Lecturer

References

A 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

A 19/2012. (II. 22.) Kormányrendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről

A 389/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról

Abdullah, F. (2006). The development of HEdPERF: a new measuring instrument of service quality for the higher education sector. International Journal of Consumer Studies, 30(6), 569-581. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00480.x

Államháztartási belső kontroll standardok és gyakorlati útmutató (2017). Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ansary, A., Jayashree, S. & Malarvizhi, C. A. N. (2014). The effect of gender and nationality on service quality in Malaysian higher education. The Journal of Developing Areas, 48(4), 97-118. https://doi.org/10.1353/jda.2014.0076

Bálint, J., Polónyi, I. & Siklós, B. (2006). A felsőoktatás minősége. Felsőoktatás és munkaerőpiac. Budapest: FKI.

Barakonyi, K. (2004). Egyetemek rangsorolása és a teljesítményértékelés. Vezetéstudomány, 35(6), 2-7.

Bennett, R. & Ali-Choudhury, R. (2009). Prospective students’ perceptions of university brands: an empirical study. Journal of Marketing for Higher Education, 19(1), 85–107. https://doi.org/10.1080/08841240902905445

Bhuian, S. N. (2016). Sustainability of Western branch campuses in the Gulf Region: Students’ perspectives of service quality. International Journal of Educational Development, 49(July), 314-323. https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2016.05.001

BME Szenátus (2019). Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai

Chung, E. & McLarney, C. (2000). The Classroom as a Service Encounter: Suggestions for Value Creation. Journal of Management Education, 24(4), 484-500. https://doi.org/10.1177/105256290002400407

Clark, B. R. (1979). The Many Pathways of Academic Coordination. Higher Education, 8(May), 251-267. https://doi.org/10.1007/BF00137211

Clark, B. R. (1983). The Higher Education System. Berkeley: University of Calfornia Press.

Clayson, D. E. & Haley, D. A. (2005). Marketing Models in Education: Students as Customers, Products, or Partners. Marketing Education Review, 15(1), 1–10. https://doi.org/10.1080/10528008.2005.11488884

Clewes, D. (2003). A Student-centred Conceptual Model of Service Quality in Higher Education. Quality in Higher Education, 9(1), 69–85. https://doi.org/10.1080/1353832032000085467

Cronin, J. J. & Taylor, S. A. (1992). Measuring Service Quality: A Reexamination and Extension. Journal of Marketing, 56(3), 55–68. https://doi.org/10.2307/1252296

Demeter, K. & Szász, L. (2012). Úton a megoldásalapú gondolkodás felé – szolgálatosodási jellemzők magyarországi termelővállalatoknál. Vezetéstudomány, 43(11), 34-45.

Drótos, Gy. & Kováts, G. (szerk.) (2008). Felsőoktatás-menedzsment. Budapest: Aula.

Entwistle, N. & Tait, H. (1990). Approaches to learning evaluation of teaching and preferences for contrasting academic environments. Higher Education, 19(2), 169–194. https://doi.org/10.1007/BF00137106

Felvi (2010). Az EFQM a felsőoktatásban, kapcsolódási pontjai a BSc-vel. Retrieved from https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/avir_tudastar/nemzetkozi_tapasztalatok/efqm_a_felsooktatasban

Fosu, F. F. & Owusu, B. K. (2015). Understanding Ghanaian students’ perception of service quality in higher education. European Journal of Business Management, 7(9), 96–105. Retrieved from https://core.ac.uk/download/pdf/234626396.pdf

Guilbault, M. (2016). Students as customers in higher education: reframing the debate. Journal of Marketing for Higher Education, 26(2), 132-142. https://doi.org/10.1080/08841241.2016.1245234

Guolla, M. (1999). Assessing the Teaching Quality to Student Satisfaction Relationship: Applied Customer Satisfaction Research in the Classroom. Journal of Marketing Theory and Practice, 7(3), 87–97. https://doi.org/10.1080/10696679.1999.11501843

Gupta, P. & Kaushik, N. (2018). Dimensions of service quality in higher education – critical review (students’ perspective). International Journal of Educational Management, 32(4), 580-605. https://doi.org/10.1108/IJEM-03-2017-0056

Hetesi, E. & Kürtösi, Zs. (2008). Ki ítéli meg a felsőoktatási szolgáltatások teljesítményét és hogyan? A hallgatói elégedettség mérési modelljei, empirikus kutatási eredmények az aktív és a végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 39(6), 2-17.

Illés (2010). Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. Retrieved from https://docplayer.hu/34409345-Minosegbiztositas-a-felsooktatasban-1.html

Kanji, G. K., & Tambi, M. A. (1999). Total quality management in UK higher education institutions. Total Quality Management, 10(1), 129-153. https://doi.org/10.1080/0954412998126

Kara, A. & DeShields, O. W. (2004). Business Student Satisfaction, Intentions and Retention in Higher Education: An Empirical Investigation. Pennsylvania State University-York Campus, 3.

Keczer, G. (2014). Az egyetemek szerepe, irányítása és működése a 21. század elején: felsőoktatási-kutatási tanulmányok. Közép-Európai Monográfiák, 11. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására.

Kenesei, Zs. & Kolos, K. (2018). Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő? Vezetéstudomány, 49(1), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.01.

Kincsesné, V. B., Farkas, G. & Málovics, É. (2015). Student evaluations of training and lecture courses: development of the COURSEQUAL method. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 12(March), 79-88. https://doi.org/10.1007/s12208-015-0127-6

Kozma T. (2004). Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum Felsőoktatási Kutatóintézet.

Kováts, G. & Temesi, J. (2018). A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008-2017. Budapest: Budapest Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK).

MAB (2017). Kérdőív a MAB működéséről. Retrieved from http://www.mab.hu/web/images/doc/mabmin/SM_2017_szumma.pdf

Mahapatra, S. S. & Khan, M. S. (2007). A neural network approach for assessing quality in technical education: an empirical study. International Journal of Productivity and Quality Management, 2 (3), 287-306. https://doi.org/10.1080/03043790601118606

Mark, E. (2013). Student satisfaction and the customer focus in higher education. Journal of Higher Education Policy & Management, 35(1), 2–10. https://doi.org/10.1080/1360080X.2012.727703

Marsh, H. W. & Roche, L. (1993). The Use of Students’ Evaluations and an Individually Structured Intervention to Enhance University Teaching Effectiveness. American Educational Research Journal, 30(1), 217–251. https://doi.org/10.3102/00028312030001217

Marx, F. & Engels, F. (1847). A Kommunista Párt kiáltványa, Retrieved from http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ch01.htm#s1

Mattah, P. A. D., Kwarteng, A. J. & Justice, M. (2018). Indicators of service quality and satisfaction among graduating students of a higher education institution (HEI) in Ghana. Higher Education Evaluation and Development, 12(1), 36-52. https://doi.org/10.1108/HEED-10-2017-0006

Menyhárt E. (2018a). Felmérés a 2017. évi őszi és tavaszi Műegyetemi Állásbörze kiállítói körében. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/223/original/download/2017%20allasborze%20kiadvany.pdf

Menyhárt E. (2018b). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017 őszén felvett hallgatóinak felmérése. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/320/original/felvettek_felmerese_2018_javitott.pdf

Menyhárt E. (2018c). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyei. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/235/original/BME%20DPR_2017_.pdf

Menyhárt, E. (2018d). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyílt Napján résztvevő középiskolások, felsőoktatásba készülők (Kézirat). Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság.

Mizikaci F. (2006). A systems approach to program evaluation model for quality in higher education, Quality Assurance in Education, 14(1), 37-53.

Natarajan, R. (2002). Emerging trends in Engineering Education-Indian Perspectives. In Proceedings of 16th Australian International Education Conference. Hobart. Retrieved from http://www.aiec.idp.com/pdf/natarajan_p.pdf.

Oldfield, B. & Baron, S. (2000). Student perceptions of service quality in a UK university business and management faculty. Quality Assurance in Education, 8(2), 85-95. https://doi.org/10.1108/09684880010325600

Parasuraman, A., Zeithaml, V. A. & Berry, L. L. (1988). SERVQUAL: A Multi-Item Scale for Measuring Consumer Perceptions of Service Quality. Journal of Retailing, 64(1), 12–40.

Polónyi, I. (2013). Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések – jó kérdések, rossz válaszok. In Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája, 2013.

Ramsden, P. (1991). A performance indicator of teaching quality in higher education: The Course Experience Questionnaire. Studies in Higher Education, 16(2), 129–150. https://doi.org/10.1080/03075079112331382944

Roberts, D. & Higgins, T. (1992). Higher Education: the student experience. The Findings of a Research Programme into Student Decision-Making and Consumer Satisfaction. Leeds: Heist Research.

Rodríguez-González, F. G. & Segarra, P. (2016). Measuring academic service performance for competitive advantage in tertiary education institutions: the development of the TEdPERF scale. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 13(2), 171–183. https://doi.org/10.1007/s12208-016-0159-6

Sirvanci, M. (1996). Are Students the True Customers of Higher Education? Quality Progress, 29(10), 99–102.

Srikanthan, G. & Dalrymple (2003). Developing alternative perspectives for quality in higher education. The International Journal of Education Management, 17(3), 126-36. https://doi.org/10.1108/09513540310467804

Surman, V. & Tóth, Zs. E. (2019). Developing a Service Quality Framework for a Special Type of Course. Periodica Polytechnica – Social and Management Sciences, 27(1), 66-86. https://doi.org/10.3311/PPso.12201

Szabó, T. (2013). Felsőoktatási minőségdilemmák. In Hrubos, I., Luda, Sz. & Török, I. (eds.), Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 3 (pp. 319-327). Budapest: FGSZE.

Szenátusi honlap (2019). A szenátus üléseinek anyagai. Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai

SZMR (2015). Szervezeti és Működési Rend, 54 §. Retrieved from https://www.bme.hu/sites/default/files/csatolmanyok/SZMR_20171030.pdf

Takács, S., Németh, M., Juhászné Klér, A. & Toarniczky, A. (2017). Az egyetem melletti munkavégzés segítő és gátló tényezői diákszemmel. Vezetéstudomány, 48(3), 39-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.03.04.

Teeroovengadum, V., Kamalanabhan, T. J. & Seebaluck, A. K. (2016). Measuring service quality in higher education: Development of a hierarchical model (HESQUAL). Quality Assurance in Education, 24(2), 244–258. https://doi.org/10.1108/QAE-06-2014-0028

Topár, J. (2008). Felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása. Educatio, 1, 76-93. Tóth, Zs. E., Surman, V. & Árva, G. (2019). A hallgatók szerepe az oktatási szolgáltatásminőség értékelésében. Minőség és Megbízhatóság, 1, 26-45.

Wiers-Jenssen, J., Stensaker, B. & Grɵgaard, J. B. (2002). Student Satisfaction: Towards an empirical deconstruction of the concept. Quality in Higher Education, 8(2), 183–195. https://doi.org/10.1080/1353832022000004377

Williams, J. (2002). The Student Satisfaction Approach: a British model of effective use of student feedback in quality assurance and enhancement. In 14th International Conference on Assessing Higher Education, Vienna, Austria, 2002.

Yousapronpaiboon, K. (2014). SERVQUAL: Measuring Higher Education Service Quality in Thailand. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 116, 1088–1095. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.350

Zell, D. (2001). The Market-Driven Business School. Has the Pendulum Swung Too Far? Journal of Management Inquiry, 10(4), 324-338. https://doi.org/10.1177/1056492601104006

Downloads

Published

2020-12-09

How to Cite

Surman, V., & Szabó, T. (2020). A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 51(KSZ), 101–113. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.09

Issue

Section

Studies and Articles