A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.09Keywords:
higher education, quality, TQM, customer focus, surveyAbstract
Hungarian higher education institutions are primarily characterized by state-coordinated culture. The legislation focuses on the quality-related procedures and responsibilities, and based on the authors’ document analyses, they concluded that direct ministry intervention is a widely used tool and the concept of quality is linked to the quality perception of the Ministry. The quality management documentation system of the Budapest University of Technology and Economics includes parts from every group of Clark’s typology. The key element of the documentation system is the TQM philosophy, and examining the university’s quality management system according to that, related to customer focus, most of the stakeholders’ opinions are monitored. Currently, this system includes four parts: concentrating on the graduates, the enrolled students, the BME Job Fair Exhibitors and the secondary school students attending the University’s Open Day. The continuous assessment of stakeholders’ opinions and analysis of results could provide a basis for educational development programs.
Downloads
References
A 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról
A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
A 19/2012. (II. 22.) Kormányrendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről
A 389/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról
Abdullah, F. (2006). The development of HEdPERF: a new measuring instrument of service quality for the higher education sector. International Journal of Consumer Studies, 30(6), 569-581. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00480.x
Államháztartási belső kontroll standardok és gyakorlati útmutató (2017). Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ansary, A., Jayashree, S. & Malarvizhi, C. A. N. (2014). The effect of gender and nationality on service quality in Malaysian higher education. The Journal of Developing Areas, 48(4), 97-118. https://doi.org/10.1353/jda.2014.0076
Bálint, J., Polónyi, I. & Siklós, B. (2006). A felsőoktatás minősége. Felsőoktatás és munkaerőpiac. Budapest: FKI.
Barakonyi, K. (2004). Egyetemek rangsorolása és a teljesítményértékelés. Vezetéstudomány, 35(6), 2-7.
Bennett, R. & Ali-Choudhury, R. (2009). Prospective students’ perceptions of university brands: an empirical study. Journal of Marketing for Higher Education, 19(1), 85–107. https://doi.org/10.1080/08841240902905445
Bhuian, S. N. (2016). Sustainability of Western branch campuses in the Gulf Region: Students’ perspectives of service quality. International Journal of Educational Development, 49(July), 314-323. https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2016.05.001
BME Szenátus (2019). Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai
Chung, E. & McLarney, C. (2000). The Classroom as a Service Encounter: Suggestions for Value Creation. Journal of Management Education, 24(4), 484-500. https://doi.org/10.1177/105256290002400407
Clark, B. R. (1979). The Many Pathways of Academic Coordination. Higher Education, 8(May), 251-267. https://doi.org/10.1007/BF00137211
Clark, B. R. (1983). The Higher Education System. Berkeley: University of Calfornia Press.
Clayson, D. E. & Haley, D. A. (2005). Marketing Models in Education: Students as Customers, Products, or Partners. Marketing Education Review, 15(1), 1–10. https://doi.org/10.1080/10528008.2005.11488884
Clewes, D. (2003). A Student-centred Conceptual Model of Service Quality in Higher Education. Quality in Higher Education, 9(1), 69–85. https://doi.org/10.1080/1353832032000085467
Cronin, J. J. & Taylor, S. A. (1992). Measuring Service Quality: A Reexamination and Extension. Journal of Marketing, 56(3), 55–68. https://doi.org/10.2307/1252296
Demeter, K. & Szász, L. (2012). Úton a megoldásalapú gondolkodás felé – szolgálatosodási jellemzők magyarországi termelővállalatoknál. Vezetéstudomány, 43(11), 34-45.
Drótos, Gy. & Kováts, G. (szerk.) (2008). Felsőoktatás-menedzsment. Budapest: Aula.
Entwistle, N. & Tait, H. (1990). Approaches to learning evaluation of teaching and preferences for contrasting academic environments. Higher Education, 19(2), 169–194. https://doi.org/10.1007/BF00137106
Felvi (2010). Az EFQM a felsőoktatásban, kapcsolódási pontjai a BSc-vel. Retrieved from https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/avir_tudastar/nemzetkozi_tapasztalatok/efqm_a_felsooktatasban
Fosu, F. F. & Owusu, B. K. (2015). Understanding Ghanaian students’ perception of service quality in higher education. European Journal of Business Management, 7(9), 96–105. Retrieved from https://core.ac.uk/download/pdf/234626396.pdf
Guilbault, M. (2016). Students as customers in higher education: reframing the debate. Journal of Marketing for Higher Education, 26(2), 132-142. https://doi.org/10.1080/08841241.2016.1245234
Guolla, M. (1999). Assessing the Teaching Quality to Student Satisfaction Relationship: Applied Customer Satisfaction Research in the Classroom. Journal of Marketing Theory and Practice, 7(3), 87–97. https://doi.org/10.1080/10696679.1999.11501843
Gupta, P. & Kaushik, N. (2018). Dimensions of service quality in higher education – critical review (students’ perspective). International Journal of Educational Management, 32(4), 580-605. https://doi.org/10.1108/IJEM-03-2017-0056
Hetesi, E. & Kürtösi, Zs. (2008). Ki ítéli meg a felsőoktatási szolgáltatások teljesítményét és hogyan? A hallgatói elégedettség mérési modelljei, empirikus kutatási eredmények az aktív és a végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 39(6), 2-17.
Illés (2010). Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. Retrieved from https://docplayer.hu/34409345-Minosegbiztositas-a-felsooktatasban-1.html
Kanji, G. K., & Tambi, M. A. (1999). Total quality management in UK higher education institutions. Total Quality Management, 10(1), 129-153. https://doi.org/10.1080/0954412998126
Kara, A. & DeShields, O. W. (2004). Business Student Satisfaction, Intentions and Retention in Higher Education: An Empirical Investigation. Pennsylvania State University-York Campus, 3.
Keczer, G. (2014). Az egyetemek szerepe, irányítása és működése a 21. század elején: felsőoktatási-kutatási tanulmányok. Közép-Európai Monográfiák, 11. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására.
Kenesei, Zs. & Kolos, K. (2018). Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő? Vezetéstudomány, 49(1), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.01.
Kincsesné, V. B., Farkas, G. & Málovics, É. (2015). Student evaluations of training and lecture courses: development of the COURSEQUAL method. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 12(March), 79-88. https://doi.org/10.1007/s12208-015-0127-6
Kozma T. (2004). Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum Felsőoktatási Kutatóintézet.
Kováts, G. & Temesi, J. (2018). A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008-2017. Budapest: Budapest Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK).
MAB (2017). Kérdőív a MAB működéséről. Retrieved from http://www.mab.hu/web/images/doc/mabmin/SM_2017_szumma.pdf
Mahapatra, S. S. & Khan, M. S. (2007). A neural network approach for assessing quality in technical education: an empirical study. International Journal of Productivity and Quality Management, 2 (3), 287-306. https://doi.org/10.1080/03043790601118606
Mark, E. (2013). Student satisfaction and the customer focus in higher education. Journal of Higher Education Policy & Management, 35(1), 2–10. https://doi.org/10.1080/1360080X.2012.727703
Marsh, H. W. & Roche, L. (1993). The Use of Students’ Evaluations and an Individually Structured Intervention to Enhance University Teaching Effectiveness. American Educational Research Journal, 30(1), 217–251. https://doi.org/10.3102/00028312030001217
Marx, F. & Engels, F. (1847). A Kommunista Párt kiáltványa, Retrieved from http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ch01.htm#s1
Mattah, P. A. D., Kwarteng, A. J. & Justice, M. (2018). Indicators of service quality and satisfaction among graduating students of a higher education institution (HEI) in Ghana. Higher Education Evaluation and Development, 12(1), 36-52. https://doi.org/10.1108/HEED-10-2017-0006
Menyhárt E. (2018a). Felmérés a 2017. évi őszi és tavaszi Műegyetemi Állásbörze kiállítói körében. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/223/original/download/2017%20allasborze%20kiadvany.pdf
Menyhárt E. (2018b). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017 őszén felvett hallgatóinak felmérése. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/320/original/felvettek_felmerese_2018_javitott.pdf
Menyhárt E. (2018c). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyei. Retrieved from http://hszi.bme.hu/document/235/original/BME%20DPR_2017_.pdf
Menyhárt, E. (2018d). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyílt Napján résztvevő középiskolások, felsőoktatásba készülők (Kézirat). Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság.
Mizikaci F. (2006). A systems approach to program evaluation model for quality in higher education, Quality Assurance in Education, 14(1), 37-53.
Natarajan, R. (2002). Emerging trends in Engineering Education-Indian Perspectives. In Proceedings of 16th Australian International Education Conference. Hobart. Retrieved from http://www.aiec.idp.com/pdf/natarajan_p.pdf.
Oldfield, B. & Baron, S. (2000). Student perceptions of service quality in a UK university business and management faculty. Quality Assurance in Education, 8(2), 85-95. https://doi.org/10.1108/09684880010325600
Parasuraman, A., Zeithaml, V. A. & Berry, L. L. (1988). SERVQUAL: A Multi-Item Scale for Measuring Consumer Perceptions of Service Quality. Journal of Retailing, 64(1), 12–40.
Polónyi, I. (2013). Felsőoktatás-finanszírozási tévelygések – jó kérdések, rossz válaszok. In Szabadság és Reform Intézet Alapítvány felsőoktatási konferenciája, 2013.
Ramsden, P. (1991). A performance indicator of teaching quality in higher education: The Course Experience Questionnaire. Studies in Higher Education, 16(2), 129–150. https://doi.org/10.1080/03075079112331382944
Roberts, D. & Higgins, T. (1992). Higher Education: the student experience. The Findings of a Research Programme into Student Decision-Making and Consumer Satisfaction. Leeds: Heist Research.
Rodríguez-González, F. G. & Segarra, P. (2016). Measuring academic service performance for competitive advantage in tertiary education institutions: the development of the TEdPERF scale. International Review on Public and Nonprofit Marketing, 13(2), 171–183. https://doi.org/10.1007/s12208-016-0159-6
Sirvanci, M. (1996). Are Students the True Customers of Higher Education? Quality Progress, 29(10), 99–102.
Srikanthan, G. & Dalrymple (2003). Developing alternative perspectives for quality in higher education. The International Journal of Education Management, 17(3), 126-36. https://doi.org/10.1108/09513540310467804
Surman, V. & Tóth, Zs. E. (2019). Developing a Service Quality Framework for a Special Type of Course. Periodica Polytechnica – Social and Management Sciences, 27(1), 66-86. https://doi.org/10.3311/PPso.12201
Szabó, T. (2013). Felsőoktatási minőségdilemmák. In Hrubos, I., Luda, Sz. & Török, I. (eds.), Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 3 (pp. 319-327). Budapest: FGSZE.
Szenátusi honlap (2019). A szenátus üléseinek anyagai. Retrieved from https://rektori.bme.hu/content/a_szenatus_uleseinek_anyagai
SZMR (2015). Szervezeti és Működési Rend, 54 §. Retrieved from https://www.bme.hu/sites/default/files/csatolmanyok/SZMR_20171030.pdf
Takács, S., Németh, M., Juhászné Klér, A. & Toarniczky, A. (2017). Az egyetem melletti munkavégzés segítő és gátló tényezői diákszemmel. Vezetéstudomány, 48(3), 39-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.03.04.
Teeroovengadum, V., Kamalanabhan, T. J. & Seebaluck, A. K. (2016). Measuring service quality in higher education: Development of a hierarchical model (HESQUAL). Quality Assurance in Education, 24(2), 244–258. https://doi.org/10.1108/QAE-06-2014-0028
Topár, J. (2008). Felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása. Educatio, 1, 76-93. Tóth, Zs. E., Surman, V. & Árva, G. (2019). A hallgatók szerepe az oktatási szolgáltatásminőség értékelésében. Minőség és Megbízhatóság, 1, 26-45.
Wiers-Jenssen, J., Stensaker, B. & Grɵgaard, J. B. (2002). Student Satisfaction: Towards an empirical deconstruction of the concept. Quality in Higher Education, 8(2), 183–195. https://doi.org/10.1080/1353832022000004377
Williams, J. (2002). The Student Satisfaction Approach: a British model of effective use of student feedback in quality assurance and enhancement. In 14th International Conference on Assessing Higher Education, Vienna, Austria, 2002.
Yousapronpaiboon, K. (2014). SERVQUAL: Measuring Higher Education Service Quality in Thailand. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 116, 1088–1095. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.350
Zell, D. (2001). The Market-Driven Business School. Has the Pendulum Swung Too Far? Journal of Management Inquiry, 10(4), 324-338. https://doi.org/10.1177/1056492601104006
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
