Világok harca
Fókuszcsoportos kutatás az előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek imázsáról a fiatalok körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.03Kulcsszavak:
politikai marketing, politikai termék, fiatalok, diskurzuselemzés, kollázs, mappingAbsztrakt
A szerző tanulmányában a holisztikus marketing szemléletmód segítségével egy teoretikus modellt alkot a politikai termék szerkezetéről, majd erre alapozva hat fókuszcsoportos interjú révén vizsgálja meg a 2021-es ellenzéki előválasztás jelöltjeinek és Orbán Viktornak az imázsát a fiatalok körében. A fiatalokra mint speciális szegmensre tekint, akiknek a szerepe az előválasztás során felértékelődött. A diskurzuselemzés módszertani irányelveit ötvözi olyan kvalitatív módszerekkel, mint a mapping és a kollázstechnika. A kutatás teoretikus eredménye a politikai termékszerkezet modelljének felállítása, melyben az ajánlat, a politikus és a napirendi témák egymáshoz kapcsolódó viszonyát vizsgálja. Az empirikus eredmények értelmében az előválasztás a fiatalok egyes csoportjai számára generációs élményt nyújtott. Az Orbán-korszakkal kapcsolatos valóságértelmezéseikre a preferenciáik kialakulásának első számú okaként lehet tekinteni. A jelölteket elsősorban a karakterük révén tudták megkülönböztetni a résztvevők, nem pedig a napirendi témák birtoklása vagy a szakpolitikai elképzeléseik alapján, azonban a szakértői stílus pozitív attitűdöt váltott ki belőlük.
Letöltések
Hivatkozások
Bajomi-Lázár P. (2017). Manipulál-e a média? Médiakutató, 18(4), 61-79.
Bajomi-Lázár P. (2020). A patrónusi-kliensi médiarendszer – Magyarország 2010-2018, Budapest: Napvilág Kiadó.
Békés M. (2020). Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
Bognár A. (2014). A családi szocializációs tényezők hatása a politikai aktivitásra (PhD-disszertáció). Pécs: PTE BTK.
Bretter Z. (2014). „Őrült beszéd: de van benne rendszer” – Töredékes elemzések és megértő kritikák. Hozzászólás Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés című tanulmányához. Politikatudományi Szemle, 23(1), 131 – 145. http://real.mtak.hu/135432/1/bret- ter.pdf
Butler, P. & Harris, P. (2012). Considerations on the evolution of political marketing theory. Journal of Political Marketing, 9(2), 149 – 164. https://doi.org/10.1177/1470593109103022
Carver, T. (2004). Diskurzuselemzés és a „nyelvi fordulat”. Politikatudományi Szemle, 13(4) 143 – 148.
Cook, K., E. (2008). Discourse analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE.
Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897
Gajduschek Gy. (2013). „Diskurzus” vagy „süket duma”? – Gondolatok, megjegyzések Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés című dolgozatához. Politikatudományi Szemle, 22(1), 117 – 127.
Gálik M. (2018). A média átalakulása – A tömegmédiától a digitális hálózati médiáig. Vezetéstudomány, 49(12) 58-66. https://doi.org/10.14267/VEZ TUD.2018.12.07
Géring Zs. (2017). Kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása gazdasági és társadalmi jelenségek vizsgálatához – Online CSR-kommunikáció vizsgálata tartalomelemzéssel és diskurzuselemzéssel. Vezetéstudomány, 48(4), 55-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.08
G. Fodor G. (2021). Az Orbán-szabály. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
Henneberg, S. C. & O’Shaughnessy, N. (2007). Theory and concept developement in Political Marketing: Issues and an Agenda. Journal of Political Marketing, 6(2/3), 5-32. https://doi.org/10.1300/j199v06n02_02
Honti T. (2021). A tények nem makacs dolgok: Politikai marketing és választói heurisztikák. Vezetéstudomány, 52(6), 18-31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.02
Horváth D. & Mitev A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Hetesi E. & Veres Z. (2013). Nonbusiness marketing, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Karácsony A. (2019). Döntés és hagyomány, Budapest: Századvég Kiadó.
Kiss B. (2020). A szavakon túl. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Kiss B. & Szabó G. (2015). Politikai kommunikáció. In Körösényi A. (Eds.), A magyar politikai rendszer negyedszázad után (pp. 333-354). Budapest: Osiris Kiadó.
Kotler, P. & Levy, S. J. (1969). Broadening the concept of marketing, Journal of Marketing, 33(1), 10-5. https://doi.org/10.2307/1248740
Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Budapest: Gondolat Kiadó.
Körösényi A. (2020). Az Orbán-rezsim. Budapest: Gondolat Kiadó.
Johnson, D. B. (1999). Közösségi döntések elmélete – Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Budapest: Osiris Kiadó.
Józsa L. (2004). Marketing a politikában. In Dinya L., Farkas F. & Hetesi E. (Eds.), Nonbusiness marketing és menedzsment (pp. 109-115). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lakoff, G. (2008): Ne gondolj az elefántra! Budapest: Napvilág Kiadó.
McCombs, M. & Shaw, D. (1972). A tömegmédia témakijelölő funkciója. In Angelusz R., Tardos R., & Terestyéni T. (2007). Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 252-260). Budapest: Gondolat Kiadó.
Mazzoleni, G. (2002). Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris Kiadó.
Merkovity N. (2008). Politikai kommunikáció és politikai marketing. Politikatudományi Szemle, 17(4), 77-102.
Müller, J. W. (2018). Mi a populizmus? Budapest: Libri Könyvkiadó.
Newman, B. I. (2000b). Politikai marketing, mint kampánystratégia. Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó.
Noelle-Neumann, E. (1980). A hallgatásspirál elmélete. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (2007). Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 174-198). Budapest: Gondolat Kiadó.
Saad, G. (2022): A parazita elme – Hogyan pusztítják a fertőző eszmék a józan észt? Budapest: MCC Press. Scammel, M. (2015). Politics and Image: the conceptual value of branding. Journal of Political Marketing, 14(1-2), 2-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2014.990829
Szabó A. & Oross D. (2012). A demokratikus részvétel tendenciái a magyar egyetemisták és főiskolások körében. In Szabó A. (Eds.), Racionálisan lázadó hallgatók. Apátia – Radikalizmus – Posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében I (pp. 65- 111). Szeged, Belvedere Meridionale.
Szabó A. (2015). Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015, Szeged: Belvedere Meridionale.
Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.
Orosdy B. (2007). A politikai marketing rendszere. Marketing & Menedzsment, 41(4-5), 15-23.
Orbán B. (2020). A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye. Budapest: MCC Press.
O’Shaughnessy, N. (2001). The Marketing of Political Marketing. European Journal of Marketing, 35(9/10), 1047-1057. https://doi.org/10.1108/03090560110401956
Pál G. (2013). A közpolitikai diskurzuselemzés perspektívái – Hozzászólás egy vitához. Politikatudományi Szemle, 22(2), 117–132.
Savigny, H. (2004). Political marketing: A rational choice. Journal of Political Marketing, 3(1), 21-35. https://doi.org/10.1300/J199v03n01_02
Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. London: Urwin.
Szabó M. (2016): Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.
Simons, G.(2020). Policy and Political Marketing: Promoting Conflict as Policy. Journal of Political Marketing, 0, 1-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2020.1724426
Torfing, J. (2004). Diskurzuselemzés és a Laclau–Mouffe-féle posztstrukturalizmus. Politikatudományi Szemle, 13(4), 149-153. http://real.mtak.hu/112580/1/2004_4_torfing.pdf
Török G. (2005). A politikai napirend. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Török G. (2002). A média és a politikai napirend. Marketing & Menedzsment, 36(1), 12–16.
Vicsek L. (2006): Fókuszcsoport. Budapest: Osiris Kiadó. Virág A. (2014). Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány, 45(3), 30-38. https://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03
Wring, D. (1997). Reconciling marketing with political science: theories of political marketing, Journal of Marketing Management, 13(7), 651-663. https://doi.org/10.1080/0267257x.1997.9964502
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
