A tények nem makacs dolgok

Politikai marketing és választói heurisztikák

Authors

  • Honti Tamás University of Szeged

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.02

Keywords:

political marketing, voter’s heuristics, voting behavior, netnography, discourse analysis

Abstract

The economic policy program of the Hungarian government regarding COVID-19 is a crucial issue of the political agenda in 2020, and it may be the primary issue of the next parliamentary election in 2022. The “Economic Protection Action Plan” is a political product and its effect to voter’s behaviour can be analysed through discourse analysis in netnography. The theoretical approach taken within this paper is based on the influence of political marketing on public policy-making processes. The authors move beyond classical economic theory and public choice theory to focus on cognitive information processing of voters with the help of behavioural economics. They identify various voter’s cognitive heuristics. The results show the importance of political language. Their primary conclusions highlight the linkage between heuristics and cognitive dissonance reduction. The authors also discuss how voters use continuous framing activity to learn the interpretation techniques of parties. They identify five heuristics and a recurrent cognitive reaction.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Honti Tamás, University of Szeged

PhD student

References

Bae, J., & Koo, D.-M. (2018). Lemons problem in collaborative consumption platforms: Different decision heuristics chosen by consumers with different cognitive styles. Internet Research, 28(3), 746-766. https://doi.org/10.1108/intr-08-2017-0332

Bakonyi E. (2011). Bízni vagy nem bízni? – A demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon (Doktori disszertáció). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus. hu/619/1/Bakonyi_Eszter.pdf

Benaquisto, L. (2008). Codes and Coding. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48

Békés M. (2020). Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata. Budapest: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.

Boda Zs. (2013). Legitimitás, bizalom, együttműködés – Kollektív cselekvés a politikában. Budapest: Argumentum Kiadó.

Bretter Z. (2014). „Őrült beszéd: de van benne rendszer” – Töredékes elemzések és megértő kritikák. Hozzászólás Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés című tanulmányához. Politikatudományi Szemle, 23(1), 131–145. http://www.poltudszemle.hu/ szamok/2014_1szam/bretter.pdf

Carver, T. (2004). Diskurzuselemzés és a „nyelvi fordulat”. Politikatudományi Szemle, 13(4) 143–148. http://real.mtak.hu/112522/1/2004_4_carver.pdf

Cook, K., E. (2008). Discourse analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48

Csontos L. (1997). A politika tanulmányozása és a közgazdaságtan. Közgazdasági Szemle, 46(7), 557-668. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00029/pdf/csontos2.pdf

Csordás T., & Markos-Kujbus É. (2018). Netnográfia – a pozitív és negatív online szájreklám tartalmi tulajdonságai. Replika, (1-2), 185–198. https://doi.org/10.32564/106-107.11

Csordás T., & Nyirő N. (2012). Az információterjedés szerepe az innováció-elfogadásban. Az okostelefonok és az on-line kollektív intelligencia. Vezetéstudomány, 43(1) 64-73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.06

Davidson, P. W. (1983). The Third-Person Effect in Communication. The Public Opinion Quarterly, 47(1), 1-15. https://doi.org/10.1086/268763

Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897

Dörnyei K., & Mitev A. (2010). Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány, 41(4), 55-68. https://doi.org/10.14267/veztud.2010.04.06

Esse B. (2012). Elmés döntések – Heurisztikus folyamatok a beszállítóválasztási döntésekben (Doktori disszertáció). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. https://doi.org/10.14267/phd.2013026

Evans, J. St. B. T. & Curtis-Holmes, J. (2005). Rapid responding increases belief bias: Evidence for the dual-process theory of reasoning. Thinking & Reasoning, 11(4), 382–389. https://doi.org/10.1080/13546780542000005

Festinger, L. (2000). A kognitív disszonancia elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.

Fiorina, M. P. (1981). Economic Retrospective Voting in American National Elections: A Micro-Analysis. American Journal of Political Science, 22(2), 426-443. https://doi.org/10.2307/2149903

Foucault, M. (2002/1969). Archaeology of Knowledge. London and New York: Routledge.

Fukuyama, F. (2007). Bizalom – A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Gajduschek Gy. (2013). „Diskurzus” vagy „süket duma”? – Gondolatok, megjegyzések Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés című dolgozatához. Politikatudományi Szemle, 22(1), 117–127. http://real.mtak.hu/111156/1/gajduschek.pdf

Gálik M. (2018). A média átalakulása – A tömegmédiától a digitális hálózati médiáig. Vezetéstudomány, 49(12), 58-66. https://doi.org/10.14267/VEZ TUD.2018.12.07

Géring Zs. (2017). Kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása gazdasági és társadalmi jelenségek vizsgálatához – Online CSR-kommunikáció vizsgálata tartalomelemzéssel és diskurzuselemzéssel. Vezetéstudomány, 48(4), 55 – 66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.08

Gigerenzer, G. (2004). Fast and frugal heuristics: the tools of bounded rationality. In D. Koehler & N. Harvey (Eds.), Blackwell handbook of judgment and decision making (pp. 62–88). Oxford, UK: Blackwell.

Golovics J. (2015). Korlátozott racionalitás és altruizmus: behaviorizmus a közgazdaság-tudományban. Hitelintézeti Szemle, 14(2), 158–172. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/6-golovics.pdf

Győrffy D. (2012). Intézményi bizalom és a döntések időhorizontja. Közgazdasági Szemle, 59(4), 412– 425. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00195/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_04_02%20 Gyorffy.pdf

Harkányi Á. (2018). A stratégiai szavazás arcai. Politikatudományi Szemle, 27(1), 115-140. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2018_1szam/harkanyi.pdf

Hámori B. (1998). Érzelemgazdaságtan – A közgazdasági elemzés kiterjesztése. Budapest: Kossuth Kiadó.

Hámori B. (2003). Kísérletek és kilátások. Daniel Kahneman. Közgazdasági Szemle, 50(9) 779–799. http://epa.niif.hu/00000/00017/00096/pdf/3hamori.pdf

Heidi, J. (2008). Conent analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48

Horváth D. & Mitev A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Iyengar, S., & Ottati, V. (1994). A politikai pszichológia kognitív nézőpontból. In Hunyady Gy. (szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 326-349). Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch03s08.html

Iyengar S. (1996). Framing Responsibility for Political Issues. The Annals of the American Academy of Political and Social Science. The Media and Politics, 546, 59-70. https://doi.org/10.1177/0002716296546001006

Johnson, D. B. (1999). Közösségi döntések elmélete – Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Budapest: Osiris Kiadó.

Kahneman, D. (2013). Gyors és lassú gondolkodás. Budapest: HVG Kiadó Zrt.

Kiss B. (1994). Michel Foucault hatalomfelfogásáról. Politikatudományi Szemle, 3(1) 43 – 68.

Kiss B. (2019). A szavakon túl. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Knobloch-Westerwick, S., Mothes, C., & Polavin, N. (2017). Confirmation Bias, Ingroup Bias, and Negativity Bias in Selective Exposure to Political Information. Communication Research, 47(1) 104-124. https://doi.org/10.1177/0093650217719596

Kozinets, R. V. (2006). Netnography 2.0. In Belk, R. W. (2006). Handbook of Qualitative Research Methods in Marketing (pp. 129-142). Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 129–142.

Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Budapest: Gondolat Kiadó.

Krekó P. (2018). Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Budapest: Athenaeum Kiadó.

Lazarsfeld, P. (1944). A közvélemény és a klaszszikus hagyomány. In Angelusz R., Tardos R., & Terestyéni T. (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 148-163). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/04_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf

Lakoff, G. (2008). Ne gondolj az elefántra! Budapest: Napvilág Kiadó.

Lau, R. R. & Redlawsk, D. P. (2001). Advantages and Disadvantages of Cognitive Heuristics in Political Decision Making. American Journal of Political Science, 45(4), 951-971. https://doi.org/10.2307/2669334

Letenyei L., Hoffer Á., & Horzsa G. (2017). Értelmezési problémák egy mai magyar politikai kérdőívezés kapcsán, rugalmas kérdőívvel – Apolitikus módszertani írás. Vezetéstudomány, 48(12), 3–13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.01

Letenyei L. & Nagy G. D. (2007). Rugalmas kérdőív – A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására. Szociológiai Szemle, 17(1-2), 29-46. https://szociologia.hu/dynamic/070102letenyei.pdf

Luhmann, N. (2008/1995). A tömegmédia valósága. Budapest: Gondolat Kiadó.

Marcus, G. E. (1984). The Structure of Emotional Response: 1984 Presidential Candidates. The American Political Science Review, 82(3), 737-761. https://doi.org/10.2307/1962488

Markó R. (2002). www.politikaimarketing.net. Vezetéstudomány, 33(2), 47–52. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4716/1/VT_2002n2p47.pdf

Maticsek F., Neulinger Á., & Gáti M. (2019). Trollok jelentősége az online közösségek életében. Jelkép, 40(1), 34 – 52. https://doi.org/10.20520/jel-kep.2019.1.35

Mattes, K., Spezio M., Kim, H., Todorov, A., Adolphs, R., & Alvarez M. R. (2010). Predicting Election Outcomes from Positive and Negative Trait Assessments of Candidate Images. Political Psychology, 31(1), 41–58. https://doi.org/10.1111/j.1467-9221.2009.00745.x

McCombs, M. & Shaw, D. (1972). A tömegmédia témakijelölő funkciója. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 86-94). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/02_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf?sequence=2&isAllowed=y

Mill, J., S. (2020/1859). A szabadságról. Budapest: Helikon Kiadó.

Mitev A. & Dörnyei K. (2015). Netnográfia. In Horváth D. & Mitev A. (szerk.), Alternatív kutatási kézikönyv (pp. 157-185). Budapest: Alinea Kiadó.

Neulinger Á. (2016). Több-módszertanú és vegyesmódszertanú kutatások – Korreferátum Simon Judit „Kutatás-módszertani trendek a marketingben” című tanulmányához. Vezetéstudomány, 47(Különszám), 63–66. https://doi.org/10.14267/veztud.2016.04.11

Noelle-Neumann, E. (1980). A hallgatásspirál elmélete. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (Szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 174-198). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/04_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf

Osman, P. (1999). A kockázati törvényről – Eredmények, tennivalók. Vezetéstudomány, 30(2) 44–51. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5076/1/VT_1999n2p44. pdf

Pál G. (2013). A közpolitikai diskurzuselemzés perspektívái – Hozzászólás egy vitához. Politikatudományi Szemle, 22(2), 117–129. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2013_2szam/pal.pdf

Riker, W. H. (1995). A racionális döntések elméletének politikai pszichológiája. In Hunyady Gy. (szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 639-657), Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch04s06.html

Ross, L. & Ward, A. (1996). Naive Realism: Implications for Social Conflict and Misunderstanding. In Brown, T., Reed, E. S., & Turiel, E. (Eds.), Values and Knowledge (pp.103-135). New York: Psychology Press.

Rudas T. (2006). Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika. Budapest: Corvina Kiadó.

Sas G. (2016). Politikai kommunikáció és közösség. Politikatudományi Szemle, 25(1) 29–47. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2016_1szam/szabo.pdf

Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. London: Urwin.

Sears, D. O. (1993). Szimbolikus politika. Társadalom-lélektani elmélet. In Hunyady Gy. (Szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 608-638). Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch04s05.html

Simon, H. A. (1982). Az ésszerűség szerepe az emberi életben. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.

Simon J. (2016). Kutatás-módszertani trendek a marketingben. Vezetéstudomány, 47(Különszám), 54– 62. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2352/1/VT2016n4p54.pdf

Szabó A. (2015). A választók. In Körösényi A. (Szerk.), A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (pp. 279-308). Budapest: Osiris. https://mek.oszk.hu/16000/16042/16042.pdf

Szabó K. (2004). Az ezerarcú bizalom: a bizalom formáinak fejezetei. Szociológiai Szemle, 13(3), 128 – 144. https://szociologia.hu/dynamic/0403szabo.pdf

Szabó M. (2012). Közpolitikai diskurzuselemzés. Politikatudományi Szemle, 21(3), 7–31. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2014_2szam/szabo.pdf

Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.

Szántó Z. (2009). Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról. Közgazdasági Szemle, 56(6) 563–571. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/405/1/Kszemle_CIKK_1104.pdf

Torfing, J. (2004). Diskurzuselemzés és a Laclau– Mouffe-féle posztstrukturalizmus. Politikatudományi Szemle, 13(4), 149–153. http://real.mtak.hu/112580/1/2004_4_torfing.pdf

Török G. (2005). A politikai napirend. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tversky, A. & Kahneman, D. (1973). Availability: A Heuristic for Judging Frequency and Probability. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. http://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9

Virág A. (2014). Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány, 45(3), 30–38. http://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03

Downloads

Published

2021-06-18

How to Cite

Tamás, H. (2021). A tények nem makacs dolgok: Politikai marketing és választói heurisztikák. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(6), 18–31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.02

Issue

Section

Studies and Articles