A „storytelling” mint vezetési eszköz szerepe a munkahelyi elégedettség szintjének és a munkahely vonzóképességének emelésében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.04Kulcsszavak:
vezetéstudomány, vonzóképesség, munkahelyi elégedettség, kapcsolatvizsgálat, storytellingAbsztrakt
A „storytelling” (történetmesélés) mint vezetési eszköz alkalmazása, a heurisztikus jellegű munkák terjedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer és elfogadottá válik a vezetési gyakorlatban. A szerzők kutatásukban egy konkrét szervezetre vonatkozóan vizsgálják, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a „storytelling” típusa és gyakorisága, valamint a vezetés megítélése és a munkahely hosszabb távú vonzóképessége között. Saját kérdőíves felmérés kidolgozásával, egy pilot projekt keretében tesztelték a feltételezett összefüggések meglétét. A szakirodalmi áttekintést követően először leíró eszközökkel értékelik a felmérés eredményeit. Majd klaszterelemzéssel alakítanak ki olyan tipikus válaszadói csoportokat, amelyek karakterisztikusan eltérő nézőpontból alakították ki véleményüket a stroytelling érzékelésével, az elkerülhetetlen válságok kezelésének minőségével, valamint a munkahely általános vonzóképességével kapcsolatban. Az eredmények alátámasztják kutatási hipotézisüket, miszerint a „storytelling” megfelelő alkalmazása növeli a bizalmat a vezetés iránt, javítja annak általános megítélését, így a „storytelling” hatékonyan növelheti a munkahely hosszabb távú vonzóképességét.
Letöltések
Hivatkozások
Adamik, T. A., Jászó, A. & Aczél, P. (2004). Retorika. Budapest: Osiris.
Andrade, G. A. (2018). A storytelling tudománya – Hogyan adj el könnyen és eredményesen, ahogy az igazán sikeres vállalkozók? Budapest: Magánkiadás.
Boje, D. M. (2018). Organizational Research: Storytelling in Action. London: Routledge.
Bokor, A. (2000). Szervezeti kultúra és tudásintegráció: A termékfejlesztés problémája (PhD-értekezés). Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/158/1/bokor_attila_hu.pdf
Brown, D. S. (2013). Interfaith dialogue: listening to communication theory. Living Within the Abrahamic Traditions. Lanham, Md.: Lexington Books.
Bruner, J. (2001). A gondolkodás két formája. In László, J. & Thomka, B. (Eds.), Narratívák 5. Narratív pszichológia (pp. 29-51). Budapest: Kijárat Kiadó.
Bryant, A. (2010). Team insight? Just use your peripheral vision. The New York Times, 14.08. https://www.nytimes.com/2010/08/15/business/15corner.html
Buda, M., & Péter-Szarka, S. (2015). A kreatív klíma: új irány az iskolai klíma és a konfliktuskezelés kutatásában. Iskolakultúra, 25(9), 3-17. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.9.3
Busselle, R., & Bilandzic, H. (2008). Fictionality and Perceived Realism in Experiencing Stories: A Model of Narrative Comprehension and Engagement. Communication Theory, 18(2), 255–280. https://doi.org/10.1111/j.1468-2885.2008.00322.x
Cherniss, C. & Roche, C. W. (2020). Érzéssel vezetni. Budapest: Pallas Athéné Könyvkiadó.
Denning, S. (2012). TEDx: Storytelling – The Secret Key to Leadership. Forbes, 12.01. https://www.forbes.com/sites/stevedenning/2012/01/12/tedx-storytelling-the-secret-key-to-leadership/#150c24d37f66
Fisher, W. R. (1984). Narration as a human communication paradigm: The case of public moral argument. Communication Monographs, 51(March), 1-22. https://doi.org/10.1080/03637758409390180
Gabriel, Y. (2000). Storytelling in Organizations: Facts, Fictions, and Fantasies. Oxford: Oxford University Press.
Gallo, C. (2016). Storytelling, A történetmesélés ereje. Budapest: HVG.
Goleman, D., Boyatzis, R., & McKee, A. (2002). Primal leadership: Realizing the power of emotional intelligence. Boston: Harvard Business School Press.
Griffin, E. M. (2001). Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat Kiadó.
Hackman, J. R., & Wageman, R. (2005). A theory of team coaching. Academy of Management Review, 30(2), 269-287. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.494.4814&rep=rep1&type=pdf
Hackman, J. R., & Wageman, R. (2007). Asking the right questions about leadership. American Psychologist, 62(1), 43-47. http://dx.doi.org/10.1037/0003-066X.62.1.43
Hall, K. (2021). A sztori, amire emlékezni fogsz. Budapest: 21. Század Kiadó.
Heidrich B. (2002). Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Budapest: Human Telex.
Herzberg, F. A. (1987). One more Time: How do you Motivate your Employees? Harvard Business Review, (Sept-Oct), 87507-87515. https://www.insidemarketing.it/wp-content/uploads/2020/08/one_more_time_-_how_do_you_motivate_employees.pdf
Huaiyang, C. (2019). Storytelling and employee engagement from the CCO perspective: A case study in a nonprofit organization (Master’s thesis). Lund, SE: Lund University. https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=8993432&-fileOId=8993444
Hunyadi, L., Vita, L. (2004). Statisztika közgazdászoknak. Budapest: KSH.
Ivanova-Gongne, M., & Törnroos, J-Å. (2017). Understanding cultural sensemaking of business interaction: A research model. Scandinavian Journal of Management, 33(2), 102-112. https://doi.org/10.1016/j.scaman.2017.04.001
Judge, T. A., Colbert, A. E., & Ilies, R. (2004). Intelligence and leadership: A quantitative review and test of theoretical propositions. Journal of Applied Psychology, 89(3), 542-552. https://doi.org/10.1037/0021-9010.89.3.542
Kleiner, A., & Roth, G. (1997). Learning Histories: A New Tool For Turning Organizational Experience Into Action. New 21th Century Working Papers Series 1997/9, MIT Center for Coordination Science. http://ccs.mit.edu/lh/21cwp002.html
Lankow, J., Ritchie, J., & Crooks, R. (2012). Infographics: The power of visual storytelling. Chichester, UK: John Wiley & Sons Press.
László, J. (1999). Társas tudás, elbeszélés, identitás – a társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Budapest: Scientia Humana Kiadó.
Lövey I., Manohar, S. N., & Erdélyi, E. (2003). Az örömteli szervezet. Budapest: HVG Kiadó.
National Science Board (2020). Science & Engineering Indicators 2020. Alexandria, VA: NSB. https://www.nsf.gov/pubs/2020/nsb20201/nsb20201.pdf
Norris S. P., Guilbert S. M., Smith M. L., Hekimelahi S., & Phillips L. M. (2005). A Theoretical Framework for Narrative Explanation in Science. University of Alberta, Edmonton, Alberta T6G 2G5. https://doi.org/10.1002/sce.20063
Ryan, R. M., & Deci E. L. (2000). Self-determination Theory. New York: Guilford Publication.
Schein, E. H. (1985). Organizational culture and leaderschip: A dynamic view. San Francisco: Josey-Bass Publisher.
Scitovski, R., Sabo, K., Martínez-Álvarez, F., & Ungar, Š (2021). Cluster Analysis and Applications. Cham: Springer.
Simmons, A. (2006). The Story Factor: Inspiration, Influence, and Persuasion through the Art of Storytelling. New York: Basic Books.
Simon, H. A. (1982). Korlátozott racionalitás. Budapest: KJK.
Simon, J. (2006). A klaszterelemzés alkalmazási lehetôségei a marketingkutatásban. Statisztikai Szemle, 84(7), 627-650. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2006/2006_07/2006_07_627.pdf
Thier, K. (2018). Storytelling in Organizations: A Narrative Approach to Change, Brand, Project and Knowledge Management. Heidelberg: Springer-Verlag Berlin.
Török, J. (2013). Kultúrák a szervezeti történetek tükrében (PhD-értekezés). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15502/torok-judit-phd-2013.pdf?sequence=1&is-Allowed=y
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
