Sportfunkciókkal kapcsolatos preferenciák a magyar atlétikában
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.10Kulcsszavak:
atlétika, érintett menedzsment, sportfunkciók, preferenciákAbsztrakt
Az elmúlt évtizedekben a sport nagy változásokon ment keresztül. A magyar hivatásos sportnak jelentős kihívást jelent, hogy hogyan lehet mind sportszakmai, mind gazdasági szempontból sikeres, melyet az érintettek preferenciái is befolyásolnak. A tanulmány ezért érintetti megközelítés alapján elemzi a kiemelt sportágként kezelt atlétika egyes érintettjeinek sportággal való kapcsolatát. A kutatás fókusza a sport egyes funkcióira építve különböző dimenziókon keresztül vizsgálja a magyar hivatásos atlétika sportklubjainak belső érintetti preferenciaeltéréseit. A kutatás kvalitatív fázisa az atlétika érintett struktúráját tárta fel mini-fókuszcsoportos interjúk formájában (H1), valamint lehetővé tette az attitűdök és lehetséges preferenciák megismerését. A kutatás második szakasza a feltárt érintett csoportok bevonásával történő, nagy mintán végzett kérdőíves felmérésre épült, melynek keretében faktorelemzéssel ellenőrizte a szerző a sportágat alkotó sportfunkciókat (H2), valamint ezek eltérő szintű megjelenését az érintett csoportokban (H3).
Letöltések
Hivatkozások
András, K. (2003a). Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján (PhD-értekezés). BKÁE, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/1/andras_krisztina.pdf%20
András, K. (2003b). A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok. BKÁE 34. sz. műhelytanulmány. Budapest: BKÁE. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/61/1/Andr%C3%A1s34.pdf
András, K. (2004). A hivatásos labdarúgás piacai. Vezetéstudomány, 35(ksz), 40-57. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4521/1/VT_2004KSZp40.pdf
András, K., Havran, Zs., & Jandó, Z. (2012). Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása. Műhelytanulmány (working paper). Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/783/1/TM14_Andras_Havran_Jando.pdf
András, K. & Kozma, M. (2014). Hazánk versenyképessége a (hivatásos) sportban–gazdasági feltételek. In V. Báthory–Brassai nemzetközi tudományos multidiszciplináris konferencia, „Kárpátmedencei versenyképesség” konferenciakötet 1 (pp. 5-14) Bu dapest: Óbudai Egyetem. http://www.bbk.alfanet.eu/userspace/5bbk2014_minden/5BBK2014__Kiadvany_1-2_kotet.pdf
András, K. (2015). A hivatásos sport gazdaságtani alapjai. In. Ács, P. (Eds.), Sport és gazdaság (pp. 434-481). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/SportEsGazdasag.pdf
András, K., Havran, Z., Kajos, A., Kozma, M., Máté, T., & Szabó, Á. (2019). A sportgazdaságtani kutatások nemzetközi és hazai fejlődése. Vezetéstudomány, 50(12), 136-148. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.12
Ács, P. (2007). A magyar sport területi versenyképességének helyzetfeltáró empirikus vizsgálata (PhD-értekezés). PTE, Pécs. https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14814
Ács, P., Betlehem, J., Oláh, A., Bergier, J., Melczer, C., Prémusz, V., & Makai, A. (2020). Measurement of public health benefits of physical activity: Validity and reliability study of the International Physical Activity Questionnaire in Hungary. BMC Public Health, 20(1), 1-10. https://doi.org/10.1186/s12889-020-08508-9
Béres, S., Seres, J., & Szalay, G. (2015). Atlétika. Eger: Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet. Boda, Zs. & Radácsi, L. (1997). Vállalati etika. Budapest: BKE Vezetőképző Intézet.
Braun, R. (2015). Vállalati társadalmi felelősségvállalás. A vállalatok politikája. Budapest: Akadémiai Kiadó. Breitbarth, T. & Harris, P. (2008). The role of corporate social responsibility in the football business: Towards the development of a conceptual model. European Sport Management Quarterly, 8(2), 179-206. https://doi.org/10.1080/16184740802024484
Bukta, Z., & Gősi, Z. (2019). A kiemelt sportágfejlesztési program első éveinek hatása a hazai sportágak fejlődésére. TAYLOR, 11(3), 15-24. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/21994.
Chikán, A. (2020). Vállalatgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Clarkson, M. (1995). A Stakeholder Framework for Analyzing and Evaluating Corporate Social Performance. The Academy of Management Review, 20(1), 92–117. https://doi.org/10.2307/258888
Clarkson, M., Starik, M., Cochran, P., & Jones, T. M. (1994). The Toronto conference: Reflections on stakeholder theory. Business and Society, 33(1), 82-131. https://doi.org/10.1177/000765039403300105
Covell, D. (2005). Attachment, Allegiance and a Convergent Application of Stakeholder Theory: Assessing the Impact of Winning on Athletic Donations in the Ivy League. Sport Marketing Quarterly, 14(3), 168- 176. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?-doi=10.1.1.392.3564&rep=rep1&type=pdf
Donaldson, T., & Preston, L. E. (1995). The stakeholder theory of the corporation: Concepts, evidence, and implications. Academy of management Review, 20(1), 65-91. https://doi.org/10.2307/258887
Dunham, L., Freeman, R. & Liedtka, J. (2006). Enhancing Stakeholder Practice: A Particularized Exploration of Community. Business Ethics Quarterly, 16(1), 23-42. https://doi.org/10.5840/beq20061611
Európai Bizottság (2007). Fehér könyv a sportról. Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, Luxemburg. http://publications.europa.eu/resource/cellar/617a9664-3878-43e5-abbed69c03e63501.0014.02/DOC_1
Firek, W., Płoszaj, K., & Czechowski, M. (2020). Pedagogical Function of Referees in Youth Sport: Assessment of the Quality of Referee-Player Interactions in Youth Soccer. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(3), 905. https://doi.org/10.3390/ijerph17030905
Freeman, R. E., & Reed, D. L. (1983). Stockholders and stakeholders: A new perspective on corporate governance. California Management Review, 25(3), 88-106. https://doi.org/10.2307/41165018
Freeman, R. E. (1984). Strategic management: A stakeholder approach. Boston: Pitman Publishing. https://doi.org/10.1017/CBO9781139192675
Friedman, M. T., Parent, M. M., & Mason, D. S. (2004). Building a framework for issues management in sport through stakeholder theory. European Sport Management Quarterly, 4(3), 170-190. https://doi.org/10.1080/16184740408737475
Geulen, D. (1989). Sozialisation, Begriff und Problem. In Dieter, L. (Eds.), Pädagogische Grundbegriffe (pp. 1409-1416). Hamburg: Rowohlt.
Goodpaster, K. E. (1991). Business Ethics and Stakeholder Analysis. Business Ethics Quarterly, 1(1). 53-73. https://doi.org/10.2307/3857592
Griszbacher, N., Varga, Á., & Kemény, I. (2022). Sport, megaesemények, önkéntesek és az egyedi élmény faktor: Az önkéntesek szerepe az arénaélmény létrehozásában a megasportesemények során. Vezetéstudomány, 53(1), 15-28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.02
Grönroos, C. (2011). A service perspective on business relationships: The value creation, interaction and marketing interface. Industrial Marketing Management, 40(2), 240-247. https://doi.org/10.1016/j.indmarman.2010.06.036
Gyömörei, T. (2012). Magyarországi „sportvárosok” sportfinanszírozási rendszereinek összehasonlító elemzése. E-CONOM, 1(1), 12-23. https://doi.org/10.17836/ec.2012.1.012
Heffernan, J. & O’Brien, D. (2010). Stakeholder influence strategies in bidding for a professional sport franchise license, Sport Management Review, 13(3), 255-268. https://doi.org/10.2766/483047
Jaeger, J. (2021). Football fans and stakeholder theory – A qualitative approach to classifying fans in Germany. Sport, Business and Management, 11(5), 598-619. https://doi.org/10.1108/SBM-11-2020-0127
Kalinowski, P., Kluj, O., Jerszyński, D. (2020). A prominent footballer as a role model for young athletes. Quality in Sport, 4(6) 30-37. http://doi.org/10.12775/QS.2020.024
Kasović, M., Škrinjarić B., & Štefan L. (2020). Macro and meso indicators of success pertaining to European countries in elite triathlon. International Scientific Journal of Kinesiology, 13(2) 49-56. https://www.researchgate.net/publication/350663323_Macro_and_meso_indicators_of_success_pertaining_to_European_countries_in_elite_triathlon
Key, S. (1999). Toward a New Theory of the Firm: A Critique of Stakeholder „Theory”. Management Decision, 37(4), 317–328. https://doi.org/10.1108/00251749910269366
Kovács, Á. (2021). Élsportolók és a média munkatársainak kapcsolata a XXI. század elején Magyarországon (PhD-értekezés). Testnevelési Egyetem, Budapest. http://real-phd.mtak.hu/1068/1/kovacsagnes. d.pdf
Liska, F., Kovács, I., & Veres, Z. (2021). Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései. Táplálkozásmarketing, 8(2), 35-48. https://doi.org/10.20494/T/M/8/2/3
Mainardes, E. W., Alves, H., & Raposo, M. (2011). Stakeholder theory: issues to resolve. Management Decision, 49(2), 226-252. https://doi.org/10.1108/00251741111109133
Miragaia, D. A. M., Ferreira, J., & Carreira, A. (2014). Do stakeholders matter in strategic decision making of a sports organization? Revista de Administração de Empresas, 54, 647-658. https://doi.org/10.1590/S0034-759020140605
Mitchell, R. K., Agle, B. R., & Wood, D. J. (1997). Toward a theory of stakeholder identification and salience: Defining the principle of who and what really counts. Academy of Management Review, 22(4), 853- 886. https://doi.org/10.2307/259247
Nádori, L., & Bátonyi, V. (2003). Európai Unió és a sport: Uniós csatlakozás a sportban. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó.
Pitts, B. G. & Stotlar, D. K. (2013). Fundamentals of sport marketing. Morgantown, WV: Fitness Information Tech.
Révész, L., Müller A., Herpainé L. J., Boda, E., & Bíró, M. (2015). A rekreáció elmélete és módszertana 1.: A rekreáció kialakulása, története, a rekreáció felosztása. Eger: EKF Líceum Kiadó. https://oszkdk.oszk.hu/storage/00/02/77/25/dd/1/rekreacio-tortenet-2_56e82d8d89c68.pdf
Saáry, S. (2016). A stakeholder kapcsolatok jellemzőinek vizsgálata kis-és középvállalati környezetben. In Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI. (pp. 283-296). Budapest: Óbudai Egyetem. http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/21_Saary-Reka.pdf
Sterbenz, T. & Géczi, G. (2016). Sportmenedzsment. Budapest: Testnevelési Egyetem.
Szabados, G. (2003). Labdarúgóklubok stratégiái. Vezetéstudomány, 34(9), 32-43. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4667/1/VT_2003n9p32.pdf
Szabó, Á. (2012). A magyar szabadidősport működésének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidősportban (PhD-értékezés). BCE, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/662/1/Szabo_Agnes_dhu.pdf
Szathmári, A. (2021). ’I wouldn’t do anything differently... Although I won’t let my child go in that direction’: Successful Hungarian Olympians’ understandings and experiences at the close of elite sport careers. Vezetéstudomány, 52(5), 68-78. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.05.06
TNS Opinion & Social (2017). Special Eurobarometer 472 „Sport and Physical Activity”. Luxembourg: European Commission. https://doi.org/10.2766/483047
Zdroik, J. (2016). Stakeholder Management in High School Athletics: An Individual-Level Analysis (PhD dissertation). University of Michigan, Ann Arbor, MI. https://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/handle/2027.42/133383/jzdroik_1.pdf?sequence=1
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
