A tudománymetriai mutatók közötti összefüggések vizsgálata a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói körében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.05

Kulcsszavak:

Hirsch-index, publikációs teljesítmény, A és B kategóriás folyóirat-közlemény, Q1 és Q2 kategóriájú folyóiratcikk, felsőoktatás

Absztrakt

Az MTMT adataira épülő empirikus kutatás a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói publikációs és idézettségi teljesítményének mérésére használható mutatók közötti összefüggések feltárására irányult. A szerzők vizsgálataikat 17 magyar felsőoktatási intézmény docens munkakörben foglalkoztatott 681 oktatójának főbb tudománymetriai adataira alapozták. Vizsgálati eredményeik jelentős eltérést igazolnak az intézmények között a publikációs teljesítmény színvonalában. A magas besorolású cikkek számával mért publikációs teljesítmény és a Hirsch-index értéke között egyirányú összefüggés állapítható meg a vizsgált intézmények esetében. Bizonyították, hogy a tudományos visszhangot mérő Hirsch-index értéke jelentősen alacsonyabb az egy oktatóra vetítve legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező intézmények esetében. Eredményeik rámutatnak arra, hogy az MTA IX. Osztálya által A, illetve B kategóriásként elismert folyóiratot gondozó felsőoktatási intézmények docensei magasabb tudományos publikációs teljesítménnyel rendelkeznek a magas besorolású hazai folyóirattal nem rendelkező intézmények oktatóihoz képest.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Nikolett Mihály, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi docens

Szergej Vinogradov, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Egyetemi docens

Csilla Judit Suhajda, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Batista, P. D., Campiteli, M. G., Kinouchi, O., & Martin- ez, A. S. (2006). Is it Possible to Compare Researchers with Different Scientific Interests? Scientometrics, 68(1), 179– 189. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0090-4

Bonitz, M., Bruckner, E., & Scharnhorst, A. (1997). Characteristics and impact of the Matthew effect for countries. Scientometrics, 40(3), 407-422. https://doi.org/10.1007/BF02459289

Bradford, S. C. (1934). Sources of information on specific subjects. Engineering, 137(3550), 85-86. https://doi.org/10.1177/016555158501000407

Braun, T., Glänzel, W., & Schubert, A. (2006). A Hirsch-Type Index for Journals, Scientometrics, 69(1), 169-173. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0147-4

Csajbók, E., Bhidi, A., Vasas, L. & Schubert, A. (2007). Hirsch-index for Countries Based on Essential Science Indicators Data. Scientometrics, 73(1), 91-117. https://doi.org/10.1007/s11192-007-1859-9

Csóka, I., Neszveda G. & Sebestyén G. (2019). Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben. Közgazdasági Szemle, 66(7-8), 751-770. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.7-8.751

Csomós, Gy. (2017). A nemzetközi egyetemi rangsorok és a magyar egyetemek publikációs teljesítményének összefüggései: kritikus tényezők és lehetséges megoldásuk. Társadalomkutatás, 32(4), 355-372. https://doi.org/10.1556/tarskut.32.2014.4.5

Dobos I., Sasvári P. & Urbanovics A. (2021). A QS-rangsor előrejelezhetősége a Scopus és a Scival adatai alapján a hazai intézmények tükrében. Magyar Tudomány, 182(9), 1243-1252. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.9.9

Egghe, L. (2006). Theory and Practice of the G-Index. Scientometrics, 69(1), 131–152. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0144-7

Ferretti, F., Pereira, Â. G., Vértesy, D., & Hardeman, S. (2018). Research excellence indicators: time to reimagine the “making of”? Science and Public Policy, 5(45), 731-741. https://doi.org/10.1093/scipol/scy007

Fábri Gy. (2016). Az egyetem értéke: Felsőoktatási rangsorok és az egyetemi teljesítmény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Garfield E. (1971). The Mystery of the Transposed Journal Lists – Wherein Bradford’s Law of Scattering is Generalized According to Garfield’s Law of Concentration. Current Content, 7(5), 222-223. http://www.garfield.library.upenn.edu/essays/V1p222y1962-73.pdf

Glänzel, W. (2006). On the Opportunites and Limitations of The H-Index. Science Focus, 1(1), 10-11. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0102-4

Harzing, A.-W. (2008). Reflections on the h-index. Third version. Toronto: University of Toronto Press. http://www.harzing.com/publications/white-papers/reflections-on-the-h-index

Hirsch, J. E. (2005). An Index to Quantify an Individual’s Scientific Research Output. PNAS, 102(46), 16569- 16572. https://doi.org/10.1073/pnas.0507655102

Honváriné, K. V. (2017). A tudományos teljesítmény mérése Hirsch-indexszel. Statisztikai Szemle, 95(2), 189-206. https://doi.org/10.20311/stat2017.02.hu0189

Hrubos I (2017). A felsőoktatás nemzetközi környezete. Educatio, 26(4), 591-602. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.4.7

Johnes, J. (2018). University Rankings: What Do They Really Show? Scientometrics, 115(1), 585-606. https://doi.org/10.1007/s11192-018-2666-1

Kamrás K., Makra B. G. & Soós S. (2021). A „Tudomanymetria.com” módszerének alkalmazhatósága pályázatok értékelésére. Magyar Tudomány, 182(4), 437-448. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.4.1

Király G. (2019). A vállalkozó egyetem fogalmi tere. Elméleti keretek és gyakorlati kérdések. Közgazdasági Szemle, 66(11), 1187-1209. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1187

Kis L.L. & Török L. (2021). Gondolatok az egyetemi életpályáról, előmenetelről és minősítésről. Magyar Tudomány, 182(11), 1438-1445. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.11.4

Kosztyán Zs. T., Banász Zs., Csányi V. V. & Telcs A. (2019). Felsőoktatási ligák, parciális rangsorok képzése biklaszterezési eljárásokkal. Közgazdasági Szemle, 66(9), 905-931. http://real.mtak.hu/98601/1/01Kosztyan.pdf

Kovács, K. (2015). A hivatkozás teljesítményértékelést befolyásoló implicit tényezőiről. Magyar Tudomány, 176(8), 964–973. http://www.matud.iif.hu/2015/08/07.htm

KSH (2019). http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp?wcf339a38a0=x

Lengyel, I. (2019). A gazdaságtudományi felsőoktatás átrendeződése az elmúlt évtizedben: „fortélyos félelem igazgat”? Műhelytanulmányok. MT-KGI – 2019/1. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=94656

Marginson, S. (2014). University Rankings and Social Science. European Journal of Education, 49(1), 45-59. https://doi.org/10.1111/ejed.12061

Moed, H.F. (2017). A Critical Comparative Analysis of Five World University Rankings. Scientometrics, 110(2), 967-990. https://doi.org/10.1007/s11192-016-2212-y

Patkós A. (2021). Az akadémiai kiválóság igazi letéteményesei. Magyar Tudomány, 182(11), 1432-1437. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.11.3

Pléh Cs. (2015). A tudománypolitika és a menedzserek. Századvég, 20(77), 61-76. http://plehcsaba.eu/index. php/cikkek/kognitiv-tudomany/117-a-tudomanypolitika-es-a-menedzserek.html

Pollitt, C. (1990). Measuring University Performance: Never Mind the Quality, Never Mind the Width? Higher Education Quarterly, 44(1), 60-81. https://doi.org/10.1111/j.1468-2273.1990.tb01525.x

Polónyi I. & Kozma T. (2020). A magyar felsőoktatás fejlődése a rendszerváltás után. Magyar Tudomány, 181(4), 502-512. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.4.8

Safón, V. (2013). What do global university rankings really measure? The search for the X factor and the X entity. Scientometrics, 97(2), 223-244. https://doi.org/10.1007/s11192-013-0986-8

Sasvári P. & Urbanovics A. (2019). Az MTA IX. osztály hazai listás folyóiratai a nemzetközi folyóirat-minősítési követelmények tükrében. Pénzügyi Szemle, 64(3), 371-394. https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_4

Sasvári P. & Urbanovics A. (2020). Mérlegen az MTA IX. osztály hazai listás folyóiratai – hazai és nemzetközi hivatkozások összevetése. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 67(7-8), 411-448. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/12675

Sasvári P., Bakacsi Gy. & Urbanovics A. (2021). Az egyetemi előmenetel és a publikációs teljesítmény kapcsolata. Magyar Tudomány, 182(6), 806-822. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.6.8

Sidiropoulos, A., Katsaros, D. & Manolopoulos, Y. (2007). Generalized Hirsch H-Index for Disclosing Latent Facts in Citation Networks. Scientometrics, 72(2), 253–280. https://doi.org/10.1007/s11192-007-1722-z

Telcs A., Csányi V. V., Kosztyán Zs. T. & Banász, Zs. (2020). Hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban. Magyar Tudomány, 181(10), 1332–1344. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.10.6

Török Á. (2008). A mezőny és tükörképei – Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle, 55(10), 874-890. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1049

tudomanymetria.com (2020). https://tudomanymetria.com/

Van Raan, A. F. J. (2006). Comparison of the Hirsch-Index with Standard Bibliometric Indicators and With Peer Judgment for 147 Chemistry Research Groups. Scientometrics, 67(3), 491-502. https://doi.org/10.1556/Scient.67.2006.3.10

Zhang, C. – T. (2009). The E-Index, Complementing the H-Index for Excess Citations. PLoS ONE, 4(5), 5429. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0005429

Downloads

Megjelent

2021-12-15

Hogyan kell idézni

Mihály, N., Vinogradov, S., & Suhajda, C. J. (2021). A tudománymetriai mutatók közötti összefüggések vizsgálata a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói körében. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(12), 40–50. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok