A megbízható és objektív publikációs teljesítménymérés szükségessége

A gazdálkodástudományok igénye a változásra és a tudomanymetria.com projekt

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.04

Kulcsszavak:

tudománymetria, gazdálkodástudományok, teljesítménymérés, kutatói kiválóság, Scopus-folyóiratcikkek

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy a tudományos közösségben a publikációs kiválóság értelmezési vitájában a gazdálkodástudományok vonatkozásában állást foglaljon a nemzetközi, minősített folyóiratcikkek kiemelt szerepe mellett. A szakterület fejlődéséhez, a nemzetközi kutatásokban való sikeres közreműködésekhez, az eredmények láthatóságának növeléséhez nélkülözhetetlen a nemzetközi folyóiratcikk-publikációk ösztönzése. Ezen túlmenően szakpolitikai igény, hogy elsősorban azok kapjanak finanszírozást, akik várhatóan előremozdítják a tudományt világszinten is. Az ösztönzés során figyelembe kell venni, hogy a teljesítményértékelési rendszerek sajátosságai önmagukban is mintául szolgálnak az egyéni publikációs stratégiák kialakításához. Amíg a habilitációs, egyetemi tanári, MTA doktori címek megszerzésének feltételeként előírt, nemzetközi folyóiratcikkekre vonatkozó szempontok csak jelképesen írják elő ezek teljesítését, addig egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a hazai kutatók teljesítménye mindinkább elmarad a közép-európai átlagtól. A szerzők cikkükben bemutatják ennek egyik lehetséges ösztönzőjének, a tudomanymetria.com projektnek a szerepét a tudományterületi jellegzetességeket és kutatói életkort is figyelembe vevő publikációs kiválóság értékelésében, és ismertetik a közeljövőben történő, szakterületet érintő fontosabb változásokat is.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Zoltán Krajcsák, Budapesti Gazdasági Egyetem

Egyetemi docens

István Szabó, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Tudományos és nemzetközi elnökhelyettes

Hivatkozások

Abramo, G., & D’Angelo, C. A. (2014). How do you define and measure research productivity? Scientometrics, 101, 1129­1144. https://doi.org/10.1007/s11192-014­1269-8

Baas, J., Schotten, M., Plume, A., Côté, G., & Karimi, R. (2020). Scopus as a curated, high­quality bibliometric data source for academic research in quantitative science studies. Quantitative Science Studies, 1(1), 377­386. https://doi.org/10.1162/%20qss_a_00019

Bornmann, L., Wohlrabe, K., & de Moya Anegon, F. (2017). Calculating the excellence shift: How efficiently do institutions produce highly cited papers? Scientometrics, 112, 1859­1864. https://doi.org/10.1007/s11192­017­2446­3

Cagan, R. (2013). The San Francisco Declaration on Research Assessment. Disease Models & Mechanisms, 6(4), 869­870. https://doi.org/10.1242/dmm.012955

Caminiti, C., Iezzi, E., Ghetti, C., De’ Angelis, G., & Ferrari, C. (2015). A method for measuring individual research productivity in hospitals: development and feasibility. BMC Health Services Research, 15(468), 1­8. https://doi.org/10.1186/s12913­015­1130­7

Dobos, I., Michalkó, G., & Sasvári, P. (2020). Messze még a híd? Kelet­Közép­Európa gazdaságtudományi kutatóinak összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 98(8), 981­1000. https://doi.org/10.20311/stat2020.8.hu0981

Dobos, I., & Sasvári, P. (2021). A QS World University Rankings 2021 vizsgálata a Scopus­/SciVal­adatbázisok segítségével. Statisztikai Szemle, 99(9), 874­900. https://doi.org/10.20311/stat2021.9.hu0874

Edwards, S. A., & McCarrey, M. W. (1973). Measuring the Performance of Researchers. Research Management, 16(1), 34­41.

Elmore S. A. (2018). The Altmetric Attention Score: What Does It Mean and Why Should I Care? Toxicologic Pathology, 46(3), 252­255. https://doi.org/10.1177/0192623318758294

Elzinga, A. (2012). Features of the current science policy regime: Viewed in historical perspective. Science and Public Policy, 39(4), 416­428. https://doi.org/10.1093/scipol/scs046

Erfanmanesh, M. (2017). Status and quality of open access journals in Scopus. Collection Building, 36(4), 155­162. https://doi.org/10.1108/CB­02­2017­0007

Erfanmanesh, M., Tahira, M., & Abrizah, A. (2017). The Publication Success of 102 Nations in Scopus and the Performance of Their Scopus­Indexed Journals. Publishing Research Quarterly, 33(4), 421­432. https://doi.org/10.1007/s12109­017­9540­5

Ernø­Kjølhede, E., & Hansson, F. (2011). Measuring research performance during a changing relationship between science and society. Research Evaluation, 20(2), 131­143. https://doi.org/10.3152/095820211X12941371876544

Fang, F. C. & Casadevall, A. (2016). Research Funding: the Case for a Modified Lottery. mBio, 7(2), e00422­16. https://doi.org/10.1128/mBio.00422­16

Hammarfelt, B. (2017). Recognition and reward in the academy: Valuing publication oeuvres in biomedicine, economics and history. Aslib Journal of Information Management, 69(5), 607­623. https://doi.org/10.1108/AJIM­01­2017­0006

Hirsch, J. E. (2005). An index to quantify an individual’s scientific research output. PNAS, 102(46), 16569­72. https://doi.org/10.1073/pnas.0507655102

Győrffy, B., Csuka, Gy., Herman, P., & Török, Á. (2020a). Is there a golden age in publication activity?— An analysis of age­related scholarly performance across all scientific disciplines. Scientometrics, 124, 1081­1097. https://doi.org/10.1007/s11192­020­03501­w

Győrffy, B., Herman, P., & Szabó, I. (2020b). Research funding: past performance is a stronger predictor of future scientific output than reviewer scores. Journal of Informetrics, 14(3), 101050. https://doi.org/10.1016/j.joi.2020.101050

Győrffy, B., Nagy, A. M., Herman, P., & Török, Á. (2018). Factors influencing the scientific performance of Momentum grant holders: An evaluation of the first 117 research groups. Scientometrics, 117, 409­426. https://doi.org/10.1007/s11192­018­2852­1

Henrekson, M., & Waldenström, D. (2011). How Should Research Performance Be Measured? A Study of Swedish Economists. The Manchester School, 79(6), 1139­1156. https://doi.org/10.1111/j.1467­9957.2010.02216.x

Hicks, D., Wouters, P., Waltman, L., de Rijcke, S., & Ra- fols, I. (2015). Bibliometrics: The Leiden Manifesto for research metrics. Nature, 520, 429­431.

Kaplan, S. N., & Strömberg, P. (2004). Characteristics, Contracts, and Actions: Evidence from Venture Capitalist Analyses. The Journal of Finance, 59(5), 2177­ 2210. https://doi.org/10.1111/j.1540­6261.2004.00696.x

Krajcsák, Z. (2021). Researcher Performance in Scopus Articles (RPSA) as a New Scientometric Model of Scientific Output: Tested in Business Area of V4 Countries. Publications, 9(4), 50. https://doi.org/10.3390/publications9040050

Liu, W. (2020). Accuracy of funding information in Scopus: a comparative case study. Scientometrics, 124, 803­811. https://doi.org/10.1007/s11192­020­03458­w

Macháček, V., & Srholek, M. (2021). Predatory publishing in Scopus: evidence on cross­country differences, Scientometrics, 126, 1897­1921. https://doi.org/10.1007/s11192­020­03852­4

Mayo­Wilson, E., Li, T., Fusco, N., & Dickersin, K. (2018). Practical guidance for using multiple data sources in systematic reviews and meta‐analyses (with examples from the MUDS study). Research Synthesis Methods, 9, 2­12. https://doi.org/10.1002/jrsm.1277

Milat, A. J., Bauman, A. E., & Redman, S. (2015). A narrative review of research impact assessment models and methods. Health Research Policy and Systems, 13, 18. https://doi.org/10.1186/s12961­015­0003­1

Nair, P. K. R. (2005). How (not) to write research papers in agroforestry. Agroforestry Systems, 64, 5­16. https://doi.org/10.1007/s10457­004­7592­y

Nightingale, J. M., & Marshall, G. (2013). Reprint of “Citation analysis as a measure of article quality, journal influence and individual researcher performance”. Nurse Education in Practice, 13, 429­436. https://doi.org/10.1016/j.nepr.2013.02.005

Van Noorden, R. (2020). Highly cited researcher banned from journal board for citation abuse. Nature, 578, 200­201. https://doi.org/10.1038/d41586­020­00335­7

OECD (2015). Frascati Manual 2015: Guidelines for Collecting and Reporting Data on Research and Experimental Development. The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities. Paris: OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264239012­en

OECD (2021). Effective policies to foster high-risk/high-reward research. OECD Science, Technology and Industry Policy Papers. 112. Paris: OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/06913b3b­en

Ragone, A., Mirylenka, K., Casati, F., & Marchese, M. (2013). On peer review in computer science: analysis of its effectiveness and suggestions for improvement. Scientometrics, 97, 317­356. https://doi.org/10.1007/s11192­013­1002­z

Sasvári, P., Teleki, B., & Urbanovics, A. (2021). A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon. Pénzügyi Szemle, (1), 109­130. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_6

Schmoch, U., Schubert, T., Jansen, D., Heidler, R., & von Görtz, R. (2010). How to use indicators to measure scientific performance: a balanced approach. Research Evaluation, 19(1), 2­18. https://doi.org/10.3152/095820210X492477

Sebrek, Sz. Sz. (2020). A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából: Kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv. Vezetéstudomány, 51(3), 51­62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.05

Seglen, P. O. (1997). Why the impact factor of journals should not be used for evaluating research. BMJ, 314(7079), 498­502. https://doi.org/10.1136/bmj.314.7079.497

Seglen, P. O. (1998). Citation rates and journal impact factors are not suitable for evaluation of research. Acta Orthopaedica Scandinavica, 69(3), 224­229. https://doi.org/10.3109/17453679809000920

Sinatra, R., Wang, D., Deville, P., Song, C., & Barabási, A­L. (2016). Quantifying the evolution of individual scientific impact. Science, 354(6312), aaf5239. https://doi.org/10.1126/science.aaf5239

Tregoning, J. (2018). How will you judge me if not by impact factor? Nature, 558, 345. https://doi.org/10.1038/d41586­018­05467­5

tudomanymetria.com (2020). Information/Votes 2020. Van den Besselaar, P., & Sandström, U. (2019). Measuring researcher independence using bibliometric data: A proposal for a new performance indicator. PLoS ONE, 14(3), e0202712. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0202712

Wellings, S., & Casselden, B. (2019). An exploration into the information­seeking behaviours of engineers and scientists. Journal of Librarianship and Information Science, 51(3), 789­800. https://doi.org/10.1177/0961000617742466

Downloads

Megjelent

2021-12-15

Hogyan kell idézni

Krajcsák, Z., & Szabó, I. (2021). A megbízható és objektív publikációs teljesítménymérés szükségessége: A gazdálkodástudományok igénye a változásra és a tudomanymetria.com projekt. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(12), 31–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.04

Folyóirat szám

Évf. 52 szám 12 (2021)

Rovat

Tanulmányok

License

Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.